Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1923 (24. évfolyam, 1-52. szám)
1923-01-06 / 1. szám
8 AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA. LORAIN, O. Lelkész: Nt. Ujlaky Ferencz. Karácsony örömünnepe. A keresztyén ember mindennapi élete boldogságának, nyugodt örömének forrása: a Jézus. Ő adja meg az ünnep boldogságát és örömit is, nem pedig a csillogás szórakozás vagy tánc. Ézért osztottuk be a loraini reformátusok ünneplésének rend jét úgy, hogy ne legyen semmi olyan alkalom a mi elvonná a lelkek érdeklődését a Jézustól, hanem annál több legyen a mi ő hozzá vezessen. A bűnbánati hét minden estéjén megcsendült a harang hivószava és az esti lég ben lágyan csengő harangszóra nagy szám ban seregeit egybe a gyülekezel A prédikáció estéről — estére elvonta a jövőt elleplező fátylat és bepillantást engedett abba az országba, a melyből az első karácsonkor leszáHottak az angyalok, lejött a Jézus, bepillantást engedett a menyországba. Egymásután tárultak fel szemeink előtt a jövő nagy eseményei: a Jézus második eljövetele; teljes győzelme; mennyegzői vacsorája; az á város, a mely nek utcája szinarany, minden kapuja egy- egy gyöngy; e városban a hivő lélekre váró dicsőség. Az egész heti prédikáció sorozatban elénk táruló, Jézus második eljövetelével együttjáró boldog dicsőséget látva, az utolsó este felszállt a hivó, könyörgő szó, a boldogság forrásához, a Jézushoz: “Jő- vel Uram Jézus! Nagyban emelte a hívek áhítatát az hogy minden este énekelt az Énekkar, vagy pedig a tiszteletes asszony. A bűnbánati hét befejezéséül, vasárnap este volt a gyermekek karácsonyfa ünnepélye. Az egyik legenda szerint a Jézus jászol bölcsőjéhez gyülekezett pásztorok közzül az öreg pásztor fehér bárány bő- röcskét adott a Jézusnak; a bojtárok pedig tejet, vajat, túrót és gomolyát és sajtot. A legkisebb bojtárnak nem volt, semmije, a mit odaadhatott volna. Elővette azért furulyályát, és a jászol felett halkan elfujta a legszebb nótát, hogy ő is tisztességet tegyen a Jézusnak. így tettek a loraini ref. gyermekek is. A nagyok között ők is, elhozták és mijők volt. Elzengték Jézust dicsőítő énekeiket, ő róla szóló verseiket, öröm volt hallgatni a templomban felállított karácsonyfa köré sereglett több, mint 200 gyermek tisztességtételét a Jézusnak. Az énekkar a félhomályban levő templomban szívhez szólóan éneketse a “csendes éj, szentséges éj...” kezdetű karácsonyi éneket. A karácsonyfa alatt kiki megtalálta a maga ajándékát. A gyermekek édességeket kaptak; a tiszteletes asszony, a gyermekek és ifjak közötti áldásos munkájának elismeréséül 25 dollárt; a vasárnapi iskolai- tanítók egy-egy bibliát; Kovács Rózika orgonista az egyháztól 25 dollárt, a lelkésztől egy díszes bibliát; Lőrincz Edi diktáló fiúcska egy nagy box candyt kapoth A hatalmas nagy karácsonyfát Balogh András és neje ajándékozták, mig az édességekre való pénzt a szülők adták össze. A bűnbánati hétre és karácsonyfa ünnepélyre a koronát a karácsony tette fel. Oly nagy gyülekezet seregeit egybe, hogy a csak most nagyobbitott templom is alig volt képes befogni a hivő lelkek szokaságát, a kik eljöttek, hogy tisztességet tegyenek a Jézusnak és odaadják neki karácsonyi ajándékul szivüket, életüket. Az úrvacsorában 257 lélek részesült. Az egész héten és az ünnep mindkét napján oly nagy buzgoság nyilvánult meg, a mi örömmel tölthet el minden hivő lelket. A buzgóságnak beszédes bizonysága az, hogy az ünnepi bevétel közel 700 dollár volt. És pedig bűnbánati heti és ünnepi perselypénz $111.82; boríték és más adomány $472.25; legátusnak 76.—; árvaháznak $27.—; összesen 687 dollár és 7 cent. E hatalmas összeg, mely a templomban folyt be, boldog öntudattal tölthet el mindenkit. Ha a Krisztusnak és az egyház szeretetnek mostani ünneplésünkben megnyilvánult lelke továbbra is oly munkás lesz közöttünk, akkor egyházunk az Isten és emberek előtti kedvességben előbbre és élőbbé halad. Ünnep első napján délután, második nap, advent, utolsó vasárnapján délelőtt a legátus, Vasady Béla volt debreieni, jelenleg daytoni theologus hirdette az igét megnyerve az egész gyülekezet szeretetét. Keresztelés. Kosztyu János és Szabó Eszter leánya Ilona, Matild névre kereszteltetett. Kereszt szülei Kára Mihály és neje Bíró Anna Elyriai lakosok. Dohányos András és neje Keszner Erzsébet leánya. Eleonora, Mária névre ke- renteltetett. Kerentozülei Torna János és Pirigyi Lajosné szül. Cseh Anna lordini lakosok. POCAHONTAS. Lelkészváltozás. Közszeretetben állott és kiváló érdemeket szerzett lelkipásztorunk Nt. Kovács Endre ur egész gyülekezetünk mély és igaz sajnálatára a Nov. 14-én tartott ist. tisztelet alkalmával bejelentette körünkből való eltávozási szándékát, a mikor is az ist. iszteleten jelen volt főt. Dr. Sou- ders mlssioi kerületi püspök ur is. A lemondás előterjesztése után Kovács Pál egyházgondnok megindult szavakkal kérte a mindenki által szeretett lelkipásztort arra hogy vonja vissza lemondását és másítsa meg elhatározását. Folytassa e gyülekezetben azt a nemes és szent munkát, melyet 11 havi itteni tartózkodásának folyama alatt oly feltűnő szép eredménnyel végezett. Nt. Kovács lelkész látható lag meghatotta gyülekezete tagjainak ragaszkodása és hűséges szeretete. A gondnok szavaira adott válaszában meleg érzéssel köszönte meg a hívek jóságát és ragaszkodó szeretetét, azonban kijelentette azt is, hogy őtet adott lelkipásztori szava leköti arra, hogy a neki felajánlott etheli, W. Va. lelkészi állást elfogadja. Hiszi hogy az isteni Gondviselés rendelte ki neki azt az uj munkamezőt és ő készséggel engedelmeskedik az isteni parancsnak, mely őtet uj munkamezőn való szolgálattételre hívja el. Ekként a gyülekezet meggyőződvén arról, hogy a szeretett lelkipásztornak minden további marasztalása czélt nem érő törekvés lenne, — Főt. Dr. Souders missioi püspök felé fordultak az előjárók és hívek kérvén őtet arra, hogy gondoskodna az eltávozó lelkész helyének betöltéséről. Dr. Souders Superintendens ur erre 2 jelőtet ajánlott és pedig Pompel Rudolf so. chicagói és Nt. Szeghy János holsoplei, Pa. lelkipásztorokat, kiknek bár melyike alkalmas egyén volna a megüresedett lelkészi állomás elfoglalására. A gyülekezet ezzel kapcsolatban kifejezte a Supt. Ur előtt azon óhaját, hogy lehetőleg családos lelkipásztort szeretnének nyerni az egyház élére. Az óhajnak megfelelőleg Főt. Supt. ur megígérte hogy fel fogja kérni Nt. Szeghy lelkész urat a gyülekezet előtt való megjelenésre. Nt. Szeghy lelkész ur csakugyan meg is jelent körünkben Dec. 6-án a mikor is a bluestoni állomáson egyházunk küldöttsége, — Kovács Pál gondnok, Komáromy Mihály pénz tárnok és Kovács Péter jegyző fogadták őtet. Mivel éjei %11-kor ért be a vonat, a kedves vendég azonnal szállására ment. Másnap Dec. 7-én este %8-kor tartott ist. tisztelet után volt megtartva az egyházi közgyűlés, melynek egyetlen tárgya a lelkész választás volt. Kovács Pál gondnok lelkes szavakkal megnyitván az egyh. gyűlést, bemutatta Nt. Szeghy János lelkész urat a gyülekezetnek. Ezután megtörtént példás egyetértéssel és a legszebb rendben a lelkész megválasztása és pedig nyílt szavazás utján. Ennek eredménye az lön, hogy a gyülekezet bizalma egyhangúsággal Nt. Szeghy lelkész ur személye iránt nyilvánult meg. Nt. Szeghy lelkész ur meghatottan köszönte meg a hívek előlegezett bizalmát és szeretetét. Kérte a jó Istent hogy adjon neki erőt és szent kegyelmet a reája várakozó szent munka elvégzéséhez. Kölcsönös üdvözlések után ez emlékezése gyűlés véget ért. Megválasztott uj lelkészünk Dec. 24-én, ádvent utolso vasárnapján foglalta el lelkészi hivatalátközöttünk. A beköszönő ist. tiszteleten a gyülekezetnek kicsinyei és nagyjai, szóval összes tagjai megjelentek és odaadó érdeklődéssel hallgatták az épületes szent beszédet, melyet az uj lelkész tartott. A karácsonyi szent ünnepek folya mán hittestvéreink részéről nagy buzgoság és szent áldozatkészség jelei nyilvánultak meg anyaszentegyházunk irányában. Uj év első napján ünnepélyes és meg nyitó ist. tiszteletünk tartatott, mely alkalommal egyházi közgyűlés is volt az uj elöljáróság megválasztása, czéljából. Mindezekről azonban a hivatalos jelentés később lesz beküldve a mi közkedvelt egyházi lapunk részére. Az egyháztanács nevében vagyunk Kovács Pál gondnok és Kovács Péter egyh. jegyző.
