Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1923 (24. évfolyam, 1-52. szám)
1923-10-06 / 40. szám
AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA. 5 — ■rí ' ' ' j ■■■ kában oly híven osztakozo nejének 150- 150 dollár külön ajándékot juttatott a gyűlés. A Verhovai Convenczion az Egyesület köszönetének kifejezésre juttatásával az elnök és az árvaatya bízattak meg. Köszönetét mondott a gyűlés az árvaházi személyzetnek is, valamint Lengyel L. János traugeri hittestvérünknek, árvaházi biz. tagnak is, ki állandó és nagy mérvű segítségben részesíti az intézetet. Az alapszabálybizottság munkálatait Harsányi László terjesztette be. Pontról pontra megtárgyalták és átnézték az alap szabályt és a hol elkerülhetlen volt, javításokat eszözőltek rajta. Az uj alapszabályok angolul is ki lesznek nyomatva, va lamint tartalmazni fogják az árvaházi szervezetet is. A havi dijjak némi csekély mértékben emeltettek. Mindenről az elnökség annak idején megfelelő formában a hivatalos lap utján tájékoztatja a tagságot. A napidijj és útiköltség bizottság javaslatait Bertok Béla terjesztte elő. A delegátusok napi dijja 10 dollárban állapíttatott meg. A gyűlés összes költségei 8085 doll, és 20 centet tettek ki. Az uj tisztviselők választása Fodor Gyula korelnök tapintatos vezetése alatt ment végbe a múlt számunkban ismertetett szavazati eredmény nyel, mely szerint a v. t. tisztikarának tagjai lettek: Kövér Sándor elnök, Csutoros Elek alel- nök, Tóth Sándor pénztámok, Borsos István ellenőr, Molnár István titkár, Sebestyén Endre, Kováchy M. György, és Band ré András számvizsgálók, Virág István, Vasváry Ödön, Ujlaky Ferenc, Garay Gero, Korocz Géza, Farkas József Gyöngyösi Gyula és ifj. Köteles István pót tagok. Az emlékezetes gyűlés Csutoros alelnök magasan szárnyaló imádságával és a Hymnus eléneklésével ért véget pénték este fél hat órakor.' . * Adja a kegyelem ;sz?nt Istene, — hogy négy év múlva még hatalmasabb sereg álljon az alatt a zászló alatt, mely edd’-’: is össze tudta tartani mindazokat a kik a Krisztus szeretetének szellemében kívánták gyakorolni a felebaráti segítő sze retet szent kötelességét. Az Ur áldja, védje oltalmazza, és gyarapítsa egyesületünket minden időn keresztül ! e*r»^-r * ^ HETI KRITIKA. VALLÁSGYALÁZÁS BÜNTETÉSE AZ Ó HAZÁBANÁltalánosan tudott és az egyházi lapokban sokszor szellőztetett szomorú jelenség az, hogy édes magyar Hazánkban a vallás és az erkölcs soha nem részesült az államhatalom és a társadalom részéről abban a szükséges hathatós védelemben, a melyben annak a lelkek egyéni érdeke szempontjából is részesülnie kellett volna. Menjünk el az ország bármely részébe, a legkisebb helységbe vagy a legnagyobb városba, lépjünk be üzleti helyiségekbe, gyárakba vagy hivatalokba, — mindenütt hallunk Isten káromló, szenteket gyalázó vagy szeméremsértő durva beszédeket. És a hatóságoknak eszébe sem jut rendreútasitani vagy megbüntetni a közbotrányt okozókat. Ugyan hogy is büntetnék, mikor maguk a hatósági személyek is értenek a káromkodáshoz. Egy egy jegyzői, járásbirói vagy alispáni hivatalban sokszor olyan czifra káromkodás kíséretében intézik el az ügyeket, hogy az ember szinte csodálkozik a felett, hogy miképen lehet valakinek szótárnélkül úgy összeválogatni a magyar nyelvnek a legilletlenebb kifejezéseit. S ha van valami a mi a magyar név tisztességének a müveit külföld előtti tekintélyének árt, az a magyar embernek káromkodó hir neve. Úgy látszik, — ebben a tekinteben némi javulás fog odahaza beállani a jövőben. Erre mutat az, hogy a múlt évben törvény javaslatot készítettek a károm- kodási kedv megfékezésére, — most meg arról veszünk hirt, hogy Nagy Emil igazságügyi — miniszter egy 97 szakaszos törvényjavaslatban kívánja módosítani a büntetőtörvénykönyv azon elavult intézkedéseit, a- melyek a mai időknek már nem felelnek meg a vallás védelmét illetőleg. Ily intézkedésre valóban nagy szükség van, mert otthon már nemsokára a nyílt hitetlenség fogja akarni hatalmába keríteni, jobban mondva a kárhozatba dönteni a lelkeket. Az uj törvényjavaslat szövege igy hangzik: A vallás és ennek szabad gyakorlata elleni bűncselekmények tekintetében vétséget követ el és 5 évig terjedhető fogházzal büntetendő, aki Istent, a vallásos hitet vagy az állam által bevett vagy elismert hitfele- kezet vallásos tiszteletének tárgyát kigúnyolással, káromkodással vagy a vallásos érzületet sértő egyéb módon nyilvánosan gyalázza. A cselekmény bűntett és 5 évig terjedhető börtönnel büntetendő, ha azt vallásos szertartásra rendelt helyiségben vagy bár azon kívül, de vallásos szertartás alkalmával követték el. Ugyanígy büntetendő az is, aki az Istenbe vetett hit vagy a vallásos érzület ellen botrányos módon, nyilvánosan gyűlöletre izgat. Bűntettet követ el és három évig terjedhető börtönnel büntetendő, aki az állam által bevett vagy elismert vallás szertartását erőszakkal vagy fényé getéssel megakadályozza, vagy pedig megzavarja, vagy az ily vallás tiszteletének tárgyat, vagy szertartási gyakorlására rendelt helyiséget vagy tárgyát meggyalázza. A cselekmény büntetése 5 évig terjedhető börtön, ha azt a vallásos szertartásra rendelt helyiségben vagy bár azonkívül a vallásos szertartás alkalmával követték el. MIT MONDOTT A NAGY CALVIN? Ugyebár meghallgatjátok figyelemmel a bölcs emberek szavait...de gondoljátok el, minő rendkívüli odaadással kell azokat hallgatni, kiket Isten különösképen kiválasztott és elküldött, hogy Igéjét általuk hirdesse nékünk! Ahogy felhasználta eszközül a prófétákat és az apostolokat, egész életükön át, — azt akarja, hogy Egyháza is ezt a célt szolgálja, a világ végéig. Ha tehát visszautasítjuk Isten igéjének hallgatását, nem a mi nagy hibánkból történő lázadás ez? Ha az Ur üzenetét küldi nékünk: hallgassuk azt némán! Némán, mondom, de nem süketen, mert amit Isten mond nékünk, azt békességben, vitatkozás nélkül, teljesen el kell fogadni és aztán rámondani az “ament,” hogy úgy legyen! Kálvin.
