Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1923 (24. évfolyam, 1-52. szám)
1923-09-22 / 38. szám
AMERIKAI MAGYAR REP'ORMÁTUSOK LAPJA. 8 A Reformátusok Lapjának szerkesztője a legjobb mértékbeni szolgálatnyujtásra ajánlja fel a lapot a konvenczio alkalmával az Egy esti letnek abban a reményben, hogy az Egyesület őszinte és igaz testvéri szeretettel fogadja el tőlünk a felajánlott segitő készséget és ennek dokumentálásául lapunkat az újabb 4 évre is az Egyesület hivatalos lapjául választaná ja el. A Lancasteri tanári ház. Bár nem értjük, MIÉRT fáj a Nt. Melegh Gy. mckees- porti ref. lelkész ur feje a Nt. Toth S. tanár ur feje helyett a tervezett lancasteri tanári ház vétele dolgában: mégis, nehogy egyoldalúsággal legyünk vádolhatok, — készséggel közöljük azt a védelmi czikket is, melyet Nt. Melegh Gy. lelkész ur küldött be hozzánk. Ebből a közleményből Még Jobban látják a delegátusok, hogy a tanári ház vétele mellett semmi érdemleges érvet nem tudnak felhozni még annak legbuzgobb pártolói se. Szerk. “Az ügy érdekében sokat lehetne tennünk és elérnünk, ha több volna közöttünk a megértésből és a közös czélra irányzott munkát segíteni tudó készségből.” Lapunk szerkesztője a magyar diakonisszák nevelésének kérdésével kapcsolatban teszi a fent idézett megjegyzést. Gyönyörű szép és lélekemelő igazság, csak az a kár, hogy éppen a szerkesztőnk áll első helyen azok között, akik nem úgy cselekesznek, mint hogy beszélnek. 1.) Mert ha valóban teljes volna közöttünk a megértés és volna bennünk “a közös czélra irányzott munkát segíteni tudó készség:” úgy a lancasteri tanári ház kérdését nem tenné meg az igen tisztelt Szerk. ur az Egyesület konvenciójának “legfontosabb” kérdésévé. Igen szegény volna az a konvenció, ha ennél fontosabb kérdés nem volna előtte. 2.) A “megértés” hiányát látom én a buffaloi osztály ismert határozatában. Kárhoztatni nem kárhoztatom őket érette, mert amikor úgy voltak informálva, hogy a Vt. egyszerűen ajándékot akar adni egy privát egyén részére: hát másképpen nem is határozhattak. A dolog azonban nem igy van s ha szerkesztőnkben volna “a közös czélra irányzott munkát segíteni tudó készség:” legelső sorban erről világosította volna föl a buffaloi és a többi osztályokat. 3.) E helyett azonban rég nem látott személyes aktivitással arra törekszik, hogy a kér1. ) Lapunk szerkesztője a pittsburgi emlékezetes nagy gyűlés megtörténte óta minden jo igyekezetét arra fordította, hogy a megértést erősítse és a közös czélra irányzott munkát elősegítse. Ellenben voltak egyének, kik a közös czélra irányzott munkától a segítségnyújtást megtagadták, sőt azt megakadályozták, pusztán és kizárólag a szerkesztő iránti gyülölség- ből. Szerk. 2. ) Nem állítottuk, hogy a tanári ház ügye lesz a Conven- czionak LEGFONTOSABB kérdése, hanem azt mondottuk, hogy ez az ügy lesz az EGYIK legfontosabb elintézendő ügy a nagy gyűlésen. A két beállítás közt különbség van. Szerk. 3. ) Igenis azt tet'tük, — felvilágositottuk az egyesületi tagságot a dolgok való állásáról. A vezértestűleti határozatban minden tisztán látó ember részrehajlást és egyéni kedvezmény nyújtást lát a közpénztár terhére. Szerk. 4. ) Ellenkezőleg, — arra törekszünk, hogy az ügy teljes világosságban álljon a köztagság szemei és Ítélete előtt. A tu- lajdonképeni lényeg s letagadhatlan igazság, hogy a vt. ajándékot akart adni az egyesület pénzéből egy privát egyénnek. Szerk. désnek tulaj donképeni lényege homályban maradjon. 4.) A lényeg pedig az, hogy a lancasteri tanári házzal, illetőleg annak tervezetével a Vt. egy árva centet sem ajándékoz semmiféle “privát” egyénnek, hanem az Egyesület anyagi érdekeinek minden sérelme nélkül, a közös czélra irányzott munkát segíteni tudó készséggel segíteni kívánja azt a munkát, amelynek értékéből semmit sem von le az, hogy a munka közvetlen vége- zője ez idő szerint Tóth Sándor. 5.) Kész vagyok azonban bizonyítani azt, hogy a szerkesztő ellenkezésének tulaj donképeni és igazi oka az, hogy a lancasteri magyar tanár ez idő szerint Tóth Sándor. 6.) Nincsen olyan bank, amely ne törekedne arra, hogy tartaléktőkéjének egy részét ingatlanba fektesse. Az ingatlan a legjobb biztosíték, mert az nem vész el soha. És ha az Egyesület a maga tartaléktőkéjének egy részét ingatlanba fekteti, nem tesz egyebet, mint amit naponként megcselekszik akármelyik bank. Egy ilyen intézkedéssel tehát az Egyesület anyagi érdeke veszélyeztetve nincs. 7.) Az Egyesület tartaléktőkéje a bankokban 4 százalékot jövedelmez. A betéteknek természetesen nem csak 4 százalék a jövedelme, hanem ennél több. A több jövedelem azonban nem az Egyesületet, hanem a tőkét kezelő bankot illeti. Ha azonban az Egyesület arra törekszik, hogy tartaléktőkéjének ez a jövedelem-többlete is a saját közczéljainkat segitse elő, — és ha ezt a czélt elérheti anélkül, hogy saját anyagi érdekeit veszélyeztetné: vajon micsoda bűnt követ el azzal? 8.) így fogta föl ezt a kérdést a mi mckeesporti osztályunk és ilyen értelemben utasította kiküldött delegátusát. És hogy ha bennünket valóban a megértés és a “közös czélra irányzott munkát segíteni tudó készség” vezet, — ha ezek a szép szavak nem csak frázisok, hanem élő valóság a mi ajkainkon: akkor ezt a kérdést másképpen felfogni nem is lehet. Miért ne segítsen a Református Egyesület református czélokat akkor, ha a saját érdekeinek sérelme nélkül segítheti azokat? Én meg vagyok arról győződve, hogy ha a szerkesztő jó lélekkel, igaz megértéssel igy informálja a közvéleményt, ha nem az a lélek vezeti, amelylyel visszadobta a 5. ) Ha elképzelhető az, hogy az E. házat tud építeni 'az E. anyagi érdekeinek minden sérelme nélkül Nt. Toth S. tanár urnák Lancasterben, — akkor miért nem teszi ezt meg a többi magyar tanárokkal vagy egyházi közéleti férfiakkal .szemben és miért épen csak pont Tóth Sándorral ? Miért nem gondolt a V. T. soha arra, hogy az érdem szerint régibb munkásnak, Nt. Dikovics tanárnak megélhetését megkönnyebbitse hasonló kedvezmény nyújtásával, mikor tudott dolog, hogy Nt. Dikovics tanár több mint 15 év óta végzi áldásos eredménnyel ugyanazt a munkát, a melyet elkezdett Lancasteren Nt. Tóth tanár ur, és pedig végzi épen félannyi fizetés mellett, mint a mit élvez Nt. Tóth tanár? Szerk. 6. ) Toth S. személye ennél az ügynél csak annyiban szerepel, a mennyiben az ő egyéni érdeke áll a vita központjában. Szerk. 7. ) Meglehet hogy nincs, — de meglehet az is, hogy veszélybe kerül. A megtévesztés e ponton különben abban is van, hogy E.-ünk működése, pénztári áldományunk felhasználása nem hasonlítható össze semmiféle BANK működésével. Szerk. 8. ) A következtetés itt sem helyes, mert az esetleges jövedelem többlet NEM saját közczéljainkat, hanem PRIVÁT egyén érdekeit volna hivatva szolgálni. Szerk.
