Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1923 (24. évfolyam, 1-52. szám)

1923-09-01 / 35. szám

AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA

Ref. Egyesületünk és a tanári ház.

Lapunk olvasói, különösebben Ref. egyesületünk tagjai tudomással bírnak arról, hogy Egyesületünk vezértestülete a múlt év folyamán saját gyűlési határozatából kifolyólag, és az osztályok megkérdezése nélkül, az egyesületi pénztárnok részére, ki ez idősze- rint egyúttal tanár is a lancasteri collégiumban, — házhelyet vásárolt mintegy négy ezer dollár értékben Lan- casterben Pa. azzal a czélzattal, hogy ezen lotra k. b. 14 ezer dollrba kerülő tanári lakást építsen.

A v. t. nek ezen intézkedése nagy visszatetszést szült úgy az osztályok, mint általában az össztagság körében, a mely visszatetszésnek kifejezéseképen több osztály tiltakozását jelentette be ezen v. t. határozat ellen, — nem habozván kijelenteni, hogy a határoizatot, mivel az nyilvánvalóan privát egyén érdekeit szolgálja, és mivel alapjában véve alapszabályellenes, — a kon- venczion meg fogja semmisittetni.

Lapunk ezen ügybe nem avatkozott bele mindedt- dig, — jóllehet a mi benyomásunk is az a dolog felől, hogy a v. t. nek ezen intézkedése semmiben nem szolgálja az Egyesületnek, mint ilyennek érdekeit, — mivel úgy éreztük, hogy ezen ügy elintézése a Convenczio elé tartozik és felesleges, szükségtelen volna ezen szerencsétlen ügy tárgyalásával idő előtt foglalkoztatni a református közvéleményt. Ennek folytán kitértünk azon közlemények elfogadása és közlése elől, a miket ezen ügyben egyes osztályok és egyesületi tagok hozzánk eljuttattak.

Midőn most megnyitjuk lapunk hasábjait azon indítványok, javaslatok közlése előtt, a mik egyes osztályoknak kívánságait képezik egyesületi ügyekben, — úgy tetszik nekünk, hogy a legfontosabb ügy, melyet érdemileg el fog kelleni intéznie a convenczionak: a tanári lakás tervezett építésének ügye.

Előre kell bocsátanunk azon megjegyzést, a mi a mi legőszintébb és legbensőbb meggyőződésünket képezi, — hogy a v. t. tagjait egyen egyen és összesen olyan férfiaknak ismerjük, kik a nekik adatott megbízatásnak hűséggel és a legjobb lelkiismeretességgel igyekeztek minden időben és minden ténykedésükkel megfelelni. Sekinek még csak gondolatában sem fordulhat meg olyan feltevés, hogy a v. t. tagjai, midőn ez ingatlan vásárlásába fektették az E. pénzét, ezzel kárt akartak volna okozni az Egyesületnek. A v. t. tagjai mindannyian egyházias érzületü egyének, kiknek szemei előtt ezen ügyben való határozathozatal alkalmával is részben az egyházi érdekek szolgálatának ideálja lebegett.

Azért mondjuk, hogy részben, mert másfelől leta- gadhatlan bizonyosság az, hogy önkénytelenül is magán egyén javára adtak át az Egyesület vagyonából egy tekintélyes összeget.

Készséggel elismerjük mi a magyar felsőbb tanítás ügyének fontosságát, és semmit nem kívánunk levonni a magyar tanszéket jelenleg betöltő tanárnak, ki egyúttal egyesületi pénztárok is, — egyéni érdemeiből, hivatottságából, — de minden figyelembe veendő szempont mérlegelése után is megengedhetlen dolognak tartjuk azt, hogy az Egyesület közvagyona az

E. tagjainak minden megkérdezése nélkül BÁRKINEK is egyéni előnyére használtassék fel.

Ezen felfogásunk kinyilvánításában legkevésbé sem feszélyez bennünket az a viszony, melyben az Egyesülettel, mint annak hivatalos lapja vagyunk. Sőt épen ez a viszony teszi egyenest kötelességünkké, hogy megmondjuk nyíltan a mi véleményünket egyes dolgokban és tért engedjünk olyan felszólalásoknak, a melyek az egyesületi tagok közérzületét tolmácsolják és tükröztetik vissza, — még ha azok talán nem is egyez nek meg a v. t. tisztviselők felfogásával és határozataival.

Az Egyesület v. t. által a Lancasterben megvásárolt tanári lakás helyének megvétele és a helyen 14 ezer vagy ennél is többe kerülhető tanári ház építésének terve ellen az Egyesület több osztálya és a tagoknak nagy többsége feltétlenül tiltakozik.

Az egyesület alapszabályszerü hivatásán kívül esik az a feladat, hogy egyes közéleti egyéneknek, töltsenek azok be bármilyen fontos, és nagy munkakört közöttünk. — egyoldalulag lakásról vagy bármiféle előnynyújtásról az E. vagyonának felhasználásával gondoskodjon.

Hiszen ha ez megengedhető dolog egyik magyar

tanár részére,__ okvetlen jogosan kikövetelhető dolog

lesz a másik és a többi magyar tanárokrészére. Ta Tóth Sándornak lakást épit az Egyesület Lancasterben, — meg kell ugyanezt tennie Dikovics tanár irányában is, ki tizenöt év óta szolgálja szerényen és zajtalanul, de annál áldásosabb eredménnyel a magyar felsőbb oktatás fontos ügyét Bloomfielden. Dikovics tanár kezei alól a legkiválóbb magyar lelkipásztorok és közéleti férfiak kerültek ki, a kik tekintélyes és előkelő gyülekezetek lelkipásztori tisztségét töltik be. Miért részesítené az Egyesület mellőztetésben és mostoha elbánásban az egyházi közszolgálat mezején másfél év tized óta híven munkálkodó ezen másik magyar tanárt, mikor még hozzá az is tudott dolog, hogy Dikovics tanárnak egész évi fizetése 1800 dollár szemben a Tóth Sándor 3800 fizetésével szemben? S ha nézük, hogy ki minő szolgálatokat végzett az amerikai magyarság javára, fajunk s hitfelekezetünk áldására ez idegenben, — miért nem épit hajlékot az Egyesület Főt. Dr. Sou- ders magyar missioi Supt. részére, a ki szerényebb lakásban húzódik meg Supt. léttére, mint számos magyar lelkipásztornak van Amerikában s a ki az ő szerény fizetéséből saját maga fizeti lakásának rentjét? A közszolgálati érdemet tekintve előjöhetne az egyesületi elnök, vagy titkár is, és kérelemezheti, hogy neki egy hivatalos bérlakást építsen az Egyesület ? És a mily joggal a lancasteri tanár igénybe kívánja venni az e.-i pénztárt a maga előnyére, — époly joggal kívánhat a maga részére az egyházi lap szerkesztője is