Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1923 (24. évfolyam, 1-52. szám)

1923-07-07 / 27. szám

2 AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA. gyár egyházakat érdeklő fontos ügyet tárgyal­na. A harmadik oldalra és a 4-ik oldal felére kerülne a Családi Kör rovat, a mely, eltérőleg az eddigi gyakorlattól, — a mikor nevezetesen ezt a rovatot egy lelkész látta el, — ezután több lelkész által lenne felváltva ellátva. A bizottság hálás köszönettel emlékezett meg arról, hogy e rovatban a múltban Nt. Tóth Mihály lelkész ur oly szép egyházi beszédeket közölt, — szük­ségét érezte azonban annak, hogy e rovatba más lelkészek is küldjenek be dolgozatokat. A 4-ik oldalnak fennmaradó másik felét Kalassay lelkész-árvaatya fogja más lelkészek segítségével ellátni a felnőttek részére szolgáló bibliai tananyaggal. Az 5-ik oldalnak egyik fele a Nők részére való rovatot, a másik fele az Ifjúsági Körök ro­vatát fogja tartalmazni. Ezen oldal ellátására Takaró Gézáné és Vasváry Ödönné kéretnek fel. A 6-ik oldalt egészen és a 7-ik oldalnak fe­lét valláserkölcsi történetek fogják megtölteni Ujlaky Ferencz lelkész ur tollából. Ä 7-ik oldalnak másik fele a külmissioi moz galmakat fogja ismertetni. A lapnak többi része, — a 8-ik oldaltól kezdve az egyházi hírek, az egyesületi jelentések és hirdetések ez óljaira lesz igénybe véve. Havonta egyszer, a mikor az egyesületi jelentések közöltetnek, — az egy­házi hirrovat czéljaira kevesebb hely és tér ma­rad, mint más hetekben. Lelkészek, és tudositók felkéretnek arra, hogy lehetőleg rövidre szabják egyházi hireik szövegezését, hogy igy minél több gyülekezet­nek hírei legyenek elhelyezhetők a lapnak erre szánt helyein. A fenntiekben hiven adtuk leirását azon határozatoknak, a melyek a gyűlésen hozattak. A missio tanácsok ezen bizottságra hárítják a felelősséget ezen uj munkaterv létesítéséért, miután a bizottság úgy érezte, hogy e változ­tatások a Lancasteri conferenczia kívánságát képezik. A Missio tanácsok és a lap szerkesztője ab­ban a komoly reményben alkalmazkodnak ezen uj munkabeosztáshoz, hogy ennek eredménye általános megelégedéssel és azoknak tetszésé­vel fog találkozni, a kik hiven pártolták a lapot a múltban. A Reformátusok Lapjának szerkesztője mindenkor szívesen fogja venni, ha a lap előfi­zetői megírják neki a véleményüket, tetszésü­ket vagy nem tetszésüket a fennti változtatáso­kat illetőleg, — és szívesen vesz bárkitől is jó­tanácsokat a lap további javítására vonatkozó­lag, a mely tanácsokat ő annak idején a Tanács­adó Bizottság és a Missiotanácsok elé fog ter­jeszteni helybenhagyás végett. Adatok az Egyesült-Államokbeli Ref. Egyház munkálkodásáról. A REFORMÁTUSOK LAPJA SZÁMÁRA IRTA: NT. KALASSAY SÁNDOR ÁRVAATYA. 2. A Belmisszió bizottság. Az amerikai kálvinista vallásfelekezetekben nincs meg a központosított egyház kormányzat. A magyar- országi református egyházban 1882-től kezdve az egy­házkormányzat a legfelsőbb fokon a konvent kezébe központosittatott, de még hosszabb időn át egyes bi­zottságok végezték a munkát. De végre a konventi tit­kár kezébe mind jobban és jobban több olyan ügy ke­rült, a melyek azelőtt különböző bizottságok által ké­szíttettek és adattak elő. A kálvinista felekezetek közül most az északi presbyteriánusoknál nyilvánult meg ehez hasonló tö­rekvés, amikor a különböző tanácsokat vagy bizott­ságokat egymással szorosabb kapcsolatba hozták. Az Egyesült államokbeli református egyházban eddig az ideig senki sem gondolt arra, hogy az egy­házkormányzatnak és az egyház különböző munkájá­nak a szervei egyesitessenek. A belmisszió bizottság nem kormányzati szerv. Mi közülünk sokan még mindig abban a véleményben van­nak, hogy a belmisszió bizottság olyan féle szerv az egyházban, mint az egyetemes konventnek az a bizott­sága, amely épen az amerikai missió munkát végezte. A belmissziói bizottság nem ilyen szerv. Ez a bizott­ság az egyház egyik munkájának az irányítója, a ve­zetője. Inkább jótékonysági munkát végez, mint egy­házkormányzatot. Természetsen tisztába kell lennünk azzal, hogy Amerikában mit értünk belmissio alatt? Ebben a te­kintetben nagy eltérés van az otthoni és az itteni fel­fogás között. Magyarországon még azt tartják belmis- sziónak, amit itt evangélizációnak nevezünk. Itt a bel­misszió nem egyébb mint alkalmas területeken a szét­szórt csontoknak összeszedése és egyházba való tö­mörítése. A gyönge, de reményteljes egyházaknak olyan segélyezése, hogy az egyházi élet minél telje­sebbé legyen és minél jobban megszilárduljon! A bél- missziói munka végső célja az egyház határainak mi­nél nagyobb kiszélesítése. Az Egyesült-államokbeli református egyház, mint általában minden egyház Amerikában, missziói egy­ház. Az Egyesült-államokbeli református egyház elein­te a Hollandiai Református egyháznak volt egyik kiil- missziója épenugy, mint a mi egyházközségeink, amelyek kapcsolatban állottak a magyarországi refor­mátus egyházzal a magyarország ref. egyháznak vol­tak külmissioi pontjai. Az első egyházmegyét Schlatter Mihály 1747-ben szervezte. Ez és a többi egyházmegye 1798-ban lett önálló felekezetté, amikor az első egy­házkerület megszerveztetett. Miután a misziónáriusok

Next

/
Thumbnails
Contents