Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1923 (24. évfolyam, 1-52. szám)

1923-06-16 / 24. szám

2 AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA. összeforrasztásáról, — közös kooparációról és az egy­séges erők összefonásáról melyet az Isten országának terjesztésére kell fölhasználnunk. Végül Dr. Good tartott beszédet a magyarországi ref. egyházak helyzetéről, sok szenvedéseikről és nagy­arányú szükségeikről. A General Synod gyűlése moz­galmat indított meg segélyactio czimen ezen szenvedő egyházak felkarolása érdekében. Dr. Good bízatott meg, hogy utazzék Európába és különösen Magyarországon töltsön több időt, tanulmányozza az elfoglalt területen élő reformátusok helyzetét, s arról nemcsak jelentéssel szolgáljon, hanem tegyen meg minden szükséges lépést a reformátusok megvédése szempontjából. Ezzel a je­lentéssel kapcsolatosan beszélt a Federal Churches tit­kárja, aki hálás elismeréssel beszélt az egyetemes ref. egyház működéséről, amely egyház egyes-egyedül áll a prot. egyházak, egyesülési mozgalmak élén. Egy egy­ház sem fejtett ki olyan tevékeny actiot a közeledés érdekében az unió mellett, mint a Reformed Church, s erre a célra a General Synod négyezer dollárt szavazott meg, amely összeg az unió mozgalmának kifejtésére lesz szolgáltatva. Járulékok, — költségvetések, — segélyezések. A Reformed Church kebelébe tartozó egyháztagok aránylag huszonhét dollárt fizettek évenként. A gyű­lés azonban a járulékok arányát fölemelte évi 31 dol­lárra tagonként. Ebből a magyar egyházak minden tag után 68 centet fizetnek közalapi befizetésekben éven­ként. A belmisszió költségvetése is módosíttatott fél­millió dollár emeléssel, mivel nagyarányú egyházi mun­kák előtt áll a missziói bizottság, amelynek keresztül vitele csakis a módosított kulcs alkalmazása mellett érvényesíthető. VALLÁSNEVELÉS TERJESZTÉSE. A General Synód határozata értelmében felkéretnek az egyházak és egyházmegyék, hogy a gyülekezetek között nagy gond fordittassék a vallásos nevelésre. E célra az iskolai bizottság felhasználható könyveket és építő vallásos müveket bocst forgalomba. A nyári iskola megtartására alkalmas tankönyv áll az egyházak rendelkezésére, amely főleg a vallástanitás eőmozdi- tására van szánva. A Reformed Church központi hiva­tala rövidesen az uj épületbe lesz áthelyezve, a Schaff Buildingbe, amely épü’st tizennégy emeletes lesz, egy emelet térsége egészen a vallásos irodalom előállítására és kiszogálására lesz berendezve. Ennek a hatalmas központi irodának berendezése és felavatása alkalmával, valamint az első református egyház megalakulásának 200 ik évfordulója emléké re az egyetemes zsinat jövő gyűlését Philadelphiába tart­ja meg. A Zsinati gyűlés minden tekintetben felülmúlt minden várakozást, reményteljes érzéssel nézünk a jö­vőbe, mert tudjuk, hogy munkálkodásunk helyes alap­on van helyezve. Tegye a kegyelemnek, az áldásnak nagy Istene kegyelemben foganatossá, áldásokban gaz­daggá egyházunk eme zsinatának minden határozatát és munkálkodását. Építsék a mi lelki Sionunk templo­mát hitben és erőben, szilárditsák annak fundamento- mait mélységben és belátásban, erősítsék oszlopait lé­lekben és igazságban s terjesszék boltozatának íveit szeretetben és kitartó hűségben. Isten áldja, védje, vezérelje egyházunkat s zsina­tunkat nagy és dicsőséges diadalomra. Tapasztalataim. Irta: Kosa András manvillei N. J. ref. lelkész. Az évnek bizonyos részeiben, el látogatnak hozzánk magasztos emlékű ünnepeink, hogy keresztyéni örömet békességet, megelégedést és lelki megnyugvást hozza­nak számunkra. Megvetésre méltó volna az, akit nem járna át, ha nem is annyira a krisztusi lélek, — de legalább az ünnep magával hozott szelleme. Szükséges is, hogy az ember más érzelmekkel járjon keljen egy ilyen áldott emlékű napon, szükséges, hogy mindenek felett öröm töltse el szivét és lelkét. Engem mégis a félelem fog el midőn reánk virrad ünnepeink közül egy. Elfog a félelem, de nem azért mert szavakat nem ta­lálok a nap méltánylására, dicsőítésére, mert aki hisz abban a napban és annak erejében, Isten annak száját tüzes szénnel illeti meg, hogy minél nagyobb dicsőséget szerezzen az őnevének. A hívek kevés száma sem ret­tent el engemet; mert, ahol ketten hárman összegyűl­nek az Én nevemben, mondja az Ur, ott vagyok én is közöttük.” Bűnös voltom tudata az ünnepi szolgálatok­ban sem félemiit meg engem, mert tudom, hogy nincs senki bűn nélkül és a többi bűnösökkel egyben nekem is kész megbocsátani az Isten. Vájjon mi okozhatja hát félelmemet, ha a fennt nevezett tények nem? — kérdhetik többen. A felelet. Az a kínos gondolat, hogy ugyan hányán fognak élni az úri szent jegyekkel ezen az ünnepen! Igen, — ez okozza bennem a félelmet. S midőn fé­lelmem szemem elé meredt valóság által fokozódik, — midőn itt ott látom a szent asztal mellett a Jézus ke­gyelmére vágyakozó embert; nem várom annyira egyik ünnepet a ásik után, sőt szeretném ha késne, mert érzem, hogy minden ilyen alkalmakkor örömem nagy szomorúsággá válik. Én ott szeretnék látni minden embert, azon asztal körül, amelyen ingyen kináltatnak a megbánás után az örök élet minden javai. Egyházi életünkben tapasztalatom szerint két ün­nep magaslik ki, úgy mint: a Karácsony és a Husvét. Ezen a két ünnepen megakad ugyan, de nagyon kevés van, aki ne járulna az Ur asztalához. A többi ünnepek alatt nem érzik azt a vonzalmat a Krisztushoz, sem pe­dig bűneik sokaságát és undokságát az emberek. Azt gondolják többen, hogy ha kétszer, háromszor éltek az Ur vacsorájával az egész esztendőre elégséges lelki erőt gyűjtöttek, amellyel nagyon könnyen leküzdhetik a kísértések Góliátját is. Háromszáz hatvanöt napban az isteni kegyelem csak hatszor kívánja, hogy éljünk az uriszent jegyek­kel is mi még annyiszor sem akarjuk? Hisz a tanít ványok és az első keresztyének minden kedvező alka-

Next

/
Thumbnails
Contents