Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1923 (24. évfolyam, 1-52. szám)

1923-06-09 / 23. szám

AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA. IS KÜLÖNFÉLÉK. FŐT. DR. SOUDERS MISSIÓI KE­RÜLETI SUPERINTENDED UR HÚSZ ÉVES JUBILEUMI ÜN­NEPÉLYE. A Főt. Dr. Souders Supt. Ur ré­szére Homesteadon, Jun. 3-án meg­tartatni tervezett húsz éves Supe- rintendensi jubileumi ünnepély mind nyájunk végtelen szomorúságára a Főt. Urnák súlyos betegségére való tekintettel nem volt megtartható. A Reformátusok Lapja és a Köz­ponti Magyar Egyházmegye elnök­sége által a fennti alkalommal meg­tartatni czélzott tiszteletnyilváni- ási jubileum terve azonban ezzel nem semmisült meg, csupán az más­formában fog megnyilvánulodást találni. A Nt. Melegh Gyula mckees porti lelkész ur által kiküldött fel­hívásokra a legmelegebb érzésű vá­laszok érkeztek be a gyülekezetek képviseletében, úgy hogy tekinté­lyes összeg van már is együtt egy emlékösszeg czéljaira. A jelen za­varos bizonytalan helyzetben és a bennünket magyarokat oly igen jel­lemző széthúzás miatt azonban le kell mondanunk annak reményéről, hogy akár ezen, akár bárminő ne­mes vagy nagyszerű mozgalomnak kivitelében is egyesülni tudjunk. Magunk részéről azért azt hiszük, hogy kinek kinek legnagyobb bol­dogságára az fog szolgálni, ha a maga jókívánságait külön juttatja el a Főt. Superintendens úrhoz, mert abban az egyben mégis, hogy tisz­ta szívből felgyógyulást kívánunk számára, — mindnyájan együtt ér­zünk. Az akczio állásáról egyébiránt akár Nt. Melegh Gyula akár Nt. Horváth Sámuel lelkész ur szívesen tájékoztatják azokat, a kik felvilá­gosításért hozzájuk fordulnak. A Reformátusok Lapja megtette kö-j telességét, hogy a főt. Supt. ur ju bileumi ünnepélyére felhívta a: amerikai magyar reformátussá; figyelmét. Az akczioban való részf vétel, vagy részt nem vétel, __ k: nek kinek legyen saját benső ügyi Hisz nem is volnánk magyarok, bármiben is öszszetartanánk. Ne: de, úgy van?! AZ AMERIKÁI MAGYAR KERESKE­DELMI KAMARA SZÉCHÉNYI BARETTJE NEWYORKBAN. Az Amerikai Magyar Kereskedelmi Ka­mara által gróf Széchenyi László, Ma­gyarország amerikai követe tiszteletére rendezett diszebéd jelentős társadalmi és politikai esemény az amerikai magyarság történetében. Jelentős volt a diszebéd nem csak azért, mert azon az amerikai közélet számos kitűnősége megjelent, ami min­denesetre nagy társadalmi eredmény, ha­nem fontos eseménynyé vált főképpen azoknak a nagy horderejű beszédeknek a révén, amelyek ott a fehér asztalnál el­hangzottak. | Az egész est legkiemelkedőbb és legje- jjntősebb eseménye volt Otto H. Kahn, a Kűhn, Loeb & Co. vezető cégtagjának, en- aVk a világhírű amerikai bankárnak Ma- ^ferországról mondott beszédje. Otto H. KfBm a Morgan-cég mellett Amerika leg- hájjfelmasabb és legbefolyásosabb bank­cégének élén áll, összeköttetései az egész vidfe pénzpiacára kiterjednek, de más- résSÉ mint filantropista, a művészetek és az Irodalomnak nagynevű mecénása is, Kai® köztiszteletnek örvend széles e vi­lágon. Megrázó szavakkal ecsetelte Ma­gyarország tragikus sorsát, az igazságta­lanságot, amelyet rajta elkövettek és egy­benyílna határozott reményének adott ki­fejezést, hogy Magyarország ismét vissza fogjál, nyerni végi határait. Otto Kahn beszédében ezeket mondta: Ejfök ur, a Kamara tiszteletbeli tag- jáv#|való megválasztásomat nagy kitün­tetésnek tekintem és azok a lelkes szavak, ámeneket hozzám intézett, büszkeséggel és hálával töltenek el. Egyúttal kérem higyfe el, hogy teljesen át vagyok hatva attofj' a kötelességérzettől, hogy mint a Kamara tagja teljes örömmel azon dol­goznám, hogy Magyarország és az Egye- süllPAllamok között fennálló viszony szo- ro|Mbá és bensőbbé váljék. (Taps.) Akik egybegyültünk itt ma este, majd- neM1 valamennyien amerikaiak vagyunk vaÄjr születésnél fogva vagy naturalizá- lárfrévén. Amerikához sziwel-lélekkel és teaés kizárólagossággal ragaszkodunk. Aiájeurópai ügyeket amerikai szempontból nÄzük. De az igazság szeretete az ame­rikanizmus legbensőbb lényege. Amerika Bföldi politikáját mindig a nemzetek kö- jjÉbti méltányos eljárás vágya inspirálta. Ríme, itt van egy régi, tehetséges, erőtel- ■is, müveit, szabadságszerető nép. Törté­ntük dicsőségteljes békében és háborúban Igyaránt. Sokáig a nyugati civilizáció véd Bástyája voltak. Az emberi tevékenység minden terén fényesen megállták a helyü­ket és még most is az elsők között álla­nak. Azok közé az “élő nemzetek” közé tartoznak, akikről hajdanában Roosevelt elnök beszélt. Ama népfajok közül valók ők, amelyek a világ munkájához szüksé­gesek s kiknek a világ hálával adós. Balsors Magyarországot a világháború­ban azoknak az oldala mellé állította, akik szemheszállottak a joggal és az igazság­gal. Gróf Tisza István, az akkori magyar miniszterelnök, erélyesen tiltakozott a háború megüzenése ellen. Mikor azonban Tiszát leszavazták és királyuk fegyverre szólította őket, a magyarok mint derék és lojális emberek teljes erejükkel harcol­ták. Tiszteletreméltó harcosok voltak. Az igaz vagy túlzott háborús kegyetlenség­ről szóló jelentések között nincsen egyet­len egy sem> amely a magyarokról szólna, Azt az ügyet, amelyért a magyarok síkra szállottak és fegyverszövetséget kö­töttek, a világ erkölcsi erejének ellenáll­hatatlan hatalma ellenezte. Azt az ügyet le kellett győzni és az le is lett győzve. A magyarok letették a fegyvert. Teljes joguk volt ahhoz, hogy egy igazsáos bé­két reméljenek, egy olyan békét, amely noha súlyos áldozatokat rak vállaikra, mégis tűrhető legyen. Ezt ünnepélyes nyi­latkozatokban meg is Ígérték nekik. Olyan békéről volt szó, amely a háborúknak véget vessen, olyan békéről, amely amen­nyire emberileg lehetséges, a háború okait megszüntesse. Ez volt az Ígéret. A teljesítés a trianoni békekötés volt. Területének kétharmadrészét elvették és azzal együtt sok nélkülözhetetlen nyers terméket. Uj határait kegyetlen szükkeb- lüséggel szabták meg, ésszerűség és mél­tányosság, gazdasági és történelmi tekin­tetek figyelembe vétele nélkül. A nemze­tek önelhatározása elvének nevében, ama ürügy alatt, hogy azok a változtatások néprajzi vagy más jogos alapon szüksé­gesek, a magyar nép millióit ugyanennek az önelhatározási elvnek flagráns meg­sértésével idegen uralom alá hajtották, plebiscitum nélkül. A Trianonban Magyarországra rákény- szeritett békeszerződés súlyos és durva megsértése a jognak és az igazságosság­nak. Elfogulatlan és méltányos emberek ezt széles e világon mindenütt tudják és elismerik. A trianoni béke feltételei a vi­lág lelkiismeretének kihivását jelentik. A “győzök” nem elégedve meg a sok pusztulással és bossziuállással, — fantasz­tikus reparációs követelésekkel léptek fel, és még mindig lépnek fel a teljesen el­szegényített nemzettel szemben és igy megakadályozzák ama kitartó és erélyes törekvések sikerét, amelyeket a magyar kormány és a magyar nép erkölcsi ereje és hazaszeretete az ország talpraállitása érdekében kifejt. Isten mentsen meg attól, hogy a triano­ni béke bűneit egy újabb háború bűneivel tegyék jóvá. A jognak és az igazságos­ságnak ellenállhatatlan buzogányával az újkori Botond az elnyomatás és igazság­talanság falába, amely Magyarországot ma körülveszi, hatalmas léket fog ütni és azon keresztül a magyar nép haladni fog ama szép és boldog jövő elé, amely ezt a nagy népet joggal megilleti. *) Nem csak az amerikai magyarság, hanem az egész Magyar Nemzet hálájára tette magát méltóvá ez a kiváló amerikai férfiú, — Otto Kahn, a ki bátran szem- beszállva az előítélettel és elfogultsággal, mely sokaknak, az amerikai vezető fér­fiak közzül a lelkét még ma is megszáll­va tartja, Magyarország igazaiért szállott síkra az amerikai közvélemény előtt. Kö­szönet és elismerés illeti meg az Am. Magy. Kereskedelmi Kamarát, hogy alkalmat adott ily nagy tekintélyű férfiúnak a megszólalásra, mint a minőnek Amerika- szerte el van ismerve Otto Kahn ur. Szerk.

Next

/
Thumbnails
Contents