Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1923 (24. évfolyam, 1-52. szám)
1923-06-09 / 23. szám
AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA. LEVÉL A SZERKESZTŐHÖZ. Kedves Barátom; — Jun. 3-án csak gondolatban lehetek veletek Homesteadon, de ott leszek szívvel és lélekkel. Vissza emlékszem a 20 évvel ezelőttiekre! Visszaemélkszem arra, mikor Te, jó barátom a Nt. asszonnyal együtt elhatároztátok magatokat arra, hogy elfogadjátok a még meg sem alakult és bizonytalan jövőnek elébe néző homesteadi gyülekezet meghívását. Hisz ép akkor vendéged voltam So. Chicagóban, mikor Ti Homesteadról visszajöttetek volt. Istenben bizo lélekkel elszántad magad a nagy munkára és most húsz év után úgy érzem hogy nagy okod van neked is jubilálni, bár nemes szerénységgel magatokról nem is szollasz. Isten után tiétek az érdem és az elismerés, hogy áll a gyönyörű templom és él a gyülekezet Homesteadon. Ez bizonyára meg is van mindenkinek a szivében Homesteadon irántatok. Húsz évvel ezelőtt a templomszentelésen én is együtt ünnepeltem veletek. — most is ott vagyok de már csak lélekben. Nehéz munkádra visszagondolva, — vallásos lélekkel irom e pár üdvözlő sort, mikor az ünneplő gyülekezettel együtt Téged és jó Nőd ő nagyságát kívánom ünnepelni, kérve a jó Istent, hogy áldjon meg titeket az igazaknak minden megérdemlett jutalmával. Igaz nagyrabecsüléssel és szeretettel sirig hii barátod; — Kováchy M. Miklós ref. lelkész. A VERHOVAY EGYLET FŐELNÖKE ÉS KP. PÉNZTÁRNOKA WASHINGTONBAN JÁRTAK. A háború alatt az Amerikával ellenséges viszonyban levő államok polgárainak vagyonát be kellett szolgáltatni az Idegen Vagyonok Kezelőjéhez Washingtonba. Ennek folytán olyan esetekben, a midőn elhalt tagok örökösei Magyarország on laktak, a Verhovai Egylet is kénytelen volt eleget tenni a törvény rendelkezéseinek és az ezeket illető összegeket beszolgáltatta. Több mint, 90,000 van ilyen elmen az Idegen Vagyonok Kezelőjének őrizetében. Az egylet, még mielőtt a kongresszus határozott volna eme vagyonok feloldása felől, lépéseket tett az egylet által letett összegek felszabadítása iránt és felkérte a magyar követséget, hogy ez irányban illetékes helyeken eljárni szíveskedjék. Mivel időközben a kongresszus a 10.000 dolláron alul levő összegeket feloldotta, a magyar követség magához kérte a Ver- hovay Egylet főelnökét és kp. pénztárnokát ezeknek az ügyeknek megbeszélése céljából. Ennek alapján Gyurkovics József föelnök és Gáspár István kp. pénztárnok Washingtonba utaztak, a hol meggyőződtek arról, hogy a követség máris minden szükséges intézkedést megtett arra, hogy a mai Magyarországon lakó nak, s a megbeszélések alkalmával egy- örökösök pénzükhöz mielőbb hozzájussa- uttal módokat kerestek arra is, hogy az elszakított területeken lakó örökökösök szintén sürgősen megkaphassák örökségüket. Az egylet fent nevezett két fent nevezett' főtisztviselője, kiket Gróf Széhenyi László magyar követ magyaros vendég- szeretettel látott vendégeiül, köszön etü- ket fejezték ki a követség közbenjárásáért és örömmel jelentették ki, hogy az egy let a maga részéről minden olyan felvilágosítást és adatot készséggel rendelkezésre bocsát, amely a jogosultak felkutatásához és a pénzek mielőbbi kiutalásához szükséges. Az az óhajtása az egyletnek, hogy a pénzek az egyletnek fizettessenek vissza, az Idegen Vagyonok Kezelőjének nyilatkozata szerint teljességgel lehetetlen, mert ha az egylet tulajdonát képeznék azok, az esetben nem kellett volna letenni, miután azonban az egylet letette és pedig meghatározott nevekre, most már csak ezeknek, vagy törvényes jogutódaiknak lehet kifizetni. Az egylet fennt nevezett két főtisztviselőjének sikeres fáradozása mindenesetre az elismerést és hála érzetét költi fel különösen azon otthoni árvák és özvegyeknek szivében, a kik evék óta epekedve vártak az őket jogosan megillető segély- őszzeg megérkeztét, de a mely összeghez, bár az egylet azt kint alványozta, a szi- goni háborús rendelkezések miatt hozzá nem juthattak. Szerk. NYÍLT Tér. Az Am. Magy. Népszava Máj. 24-én megjelent sz. ban Pinkoczy Károly testvérünk tollából egy közlemény jelent meg, mely támadja és sérti pittsburgi egyhazunk vezetőségét és a gyülekezet lelkészét. Ezen közleményre indíttatva érzem magam a válaszadásra, mivel ez olyan beállításokat és gyanúsításokat tartalmaz, a miket szó nélkül hagyni nem lehet. Pinkoczy testvér azt hangoztatja, hogy a Pittsburghi lelkész élvezi a misziótól a tanítói segéljezést, és továbbá, hogy az automobil szalad!! Hát kedves Pinkóczi Testvér! ez az állítása nem felel meg a valóságnak. Emlékszik e reá Pinkóczi testvér, — gondolom hogy emlékezhet is reá — arra a nagy napra amikor a Pittsburghi Ref. Egyháznál 1923 Január hó 21 dik napján volt megtartva az évi gyűlés, — és szóba volt hozva a tanítói fizetés is melyet. A Nt. Asszonynak szavazott meg a közgyűlés? Én mint e sorok írója nagyon pár- toltan az eszmét — de minden oda adás és pártolás megsemisült, mivel a Tiszte- letes aszony oda ajándékozta azt az Iskola építésére. De ne felejtsük el, Testvérek, hogy még meg sem kapta és már is jótékony czélra ajándékozta, és még mai napig sem kapta meg és nem is fogja megkapni, soha! Tehát testvérek innen látszik menyiigazság van a Pinkóczi Károly álitásában! Hogy szalad az automobil ? Bocsánat, már Pinkóczi testvérnek is lehetet volna régen és ezzel nincs mit meg szólani lelkészünket. Nem akarom a Pittsburghi Ref. Lelkészt tanítani, mert igazság szerint én szeretek ö tőle tanulni, mint tapasztalt tanult embertől, de én becsületemet a világi törvények előtt védeném meg. E sorokkal, én nem akárom Pinkóczi testvért sirtegetni. Soha nem voltunk rósz viszonyba egymással, és nem is akarok lenni ezután sem. De meg elégelhetné azt, amit ajándékba kapott az évi gyűl lésen és az Egyház tanács gyüllésen is. Hogy miért kellett nekem mostan a tollat fáradt kezeimbe vennem? megmondom: Azért tenem ezt, mivel, az ügy engem, mint az Egyháznak egy számvizsgáló tag ját igen érdekelt, mivel hogy én néhány éven keresztül nem úgy vizsgáltam áltál az Egyház könyveit társaimmal, mint egy szer Pinkóczi testvér tette, hanem a reánk bízottakat pontosan elvégeztük és semmiféle missziói tanítói fizetésről, amióta Hadi Albert tanító úr egyházunktól eltávozott, a számvizsgáló bizottságnak tudomása nincs, és Kedves Pittsburghi Református testvérek, azon állításnak, melyet Pinkóczi testvér tett, hogy az automobil talán a tanitói fizetésből lett véve, semmi alapja nincs mert ez nem felel meg a valóságnak. Megemlékezek az ifjúsági körnek is a mostani és a régi működéséről. Én ezzel a mi lelkészünket nem sértegetném. Tudja Pinkóczi testvér nagyon jól, hogy a lelkészünk minden elkövetett a körrel amit csak tehetett, Hányszor össze hivta a körtagjait, hogy kezdjük meg a Dalárdát! Csak azt mondja még Pinkóczi testvér igazán, hogy Ön mint jó Énekes és a Dalárda volt tagja, hányszor jelent meg az össze jöveteleken? Igen sok ily ügyet tudnék fel hozni, de hagyuk ezeket. Még egyre hívom fel a figyelmét. Ugye bár mikor az Egyház tanács megválasztotta Hadi Albert Tanítót, Pinkóczi testvér "tiltakozott ellene legjobban. Ugyebár akkor is azt mondtam, hogy ne vetkezünk le addig, amig de nem akarunk feküdni. Tehát kedves Pinkóczi testvér nyugodjon bele helyzetébe, és Egyházunknak és Lelkészünknek, kérve kérem, hagyjon békét, mert izgatáséival még jobban pórul fog járni, mint az Évi gyűlésen járt. Az igazságtalanságot nem tűrhetem, és ez kényszeritett ezen válasznak a megadására. Pittsburgh, Pa. Kovács István.
