Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1923 (24. évfolyam, 1-52. szám)
1923-06-02 / 22. szám
2 AMERIKAI MAGYAR reformátusok lapja. dikált Ézsaiás 52, 1 vers alapján. Az egyházi beszéd oly erővel hatott, hogy ennek szellemében folyt le az egész assembly. Négy lelkész és ötven elder segédkezett az Urvacsoraosztásnál, melyben több mint 'háromezerötszáz egyén részesült. Mikor ez az illusztris gyülekezet elénekelte az “Urnák szolgái mindnyájan” kezdetű zsoltárt valóban megremegett az ember szive. A templom befogadó képessége háromezer, de az összes bejáratok és a karzatra vezető grádicsok is népáradattal volt boritva. Áldott az az ország melynek ilyen vezetői vannak, áldott az az egyház mely ilyen erővel bir s ilyen gyermekeket mondhat magáénak! Tomlinson Hall. . . Nyitás és moderator választása a jövő évre. Az egyháztörvényeinek és szokásainak értelmében a General Assembly minden évben más elnököt választ. Ezt a nagyszabású munkát már a Tomlinson Hall hatalmas termében hajtottuk végre, melyben négy jelölt között William Jennings Bryan világszerte ismert államférfi is ott volt. A választás mintegy négyezer ember jelenlétében történt három egymást- követő titkos szavazat által. A harmadik szavazásnál Prof. Charles F. Wishart, a voosteri collégium fakultásának elnöke kapta a kívánt többséget, a mikor régi szokás szerit Prof. Wishartot egyhangúlag elnökké proklamálta a nagy gyűlés. A választási küzdelem három és fél órán át folyt, a mihez hasonló nem volt húsz év óta. Bryant azonban legyőzni nagyon nehéz dolog lenne. Kijelentette, hogy most már szabad az ideje és a nevelésügyi bizottságban kapott beosztást, a hol hatalmasan, szinte ellenálhatatlan ékesszólással viaskodott a keresztyén vallás fundamentoma mellett az itt is ott is jelentkező liberalizmus ellen. A nagy kérdés. KRISZTUS vagy Darwin? BIBLIA vagy Darwinizmus? Az újságírók egész serege vigyázta Bryan mozdulatait, a ki a második napon csak karszékét vitte közelebb az álványon levő asztalhoz és egy félóra múlva az összes indianapolisi napilapok azt hozták extra kiadásban, hogy a COMMONER (igy nevezik Bryant) már a Assemblyre irányította a nehéz ütegeket. A kű- lömböző bizottságok folytonos jelentése azonban lehetetlené tette Bryan felszólalását, ugyannyira, hogy csak az ötödik napon tarthatta meg ez az amerikai Tisza István a konzervatív keresztyén vallást hívők védelmére irányuló nagy beszédét. Bryan beszédét még be sem várta a nagy közönség, de mikor már a vizes pohár után nyúlt, falrengető óváczióban részesült. (Bryan ugyanis beszédközben vizet szokott nyelni. (A beszéd méltó is volt hozzá)! Ettől kezdve, mintha Bryan lett volna az assembly központjában. Száz éves jubileum. Abból az alkalomból, hogy az indianapolisi Első Prezsb. egyház Máj. 1 volt száz éves, úgy az nneplő egyház lelkésze, valamint az állami kormányzó megjelentek a General Assembly előtt és az összes egyházi kiküldötteket nem csak az első egyház, de a város vendégeivé avatták. Úgy Rev. Smith, mint McCray kormányzó 2-3 órás autó kirándulást ajánlottak fel a város megtekintésére, a mit szombaton 19 én páratlan szép rendben meg is ejtettünk, azokon az autókon, a melyeket a bizottság megfelelő számban bocsájtott a delegátusok rendelkezésére. Maga a kormányzó vezetett az óriási menet élén, melynek felügyeletére egyetlen rendőr sem kellett. Ki is jelentette a rendőrfőnök, hogy a presbyteriánusok a rendnek a mintaképei voltak. Az Európai bizottság jelentése. Ez a bizottság, Br. Beach nagy magyar barát vezetése mellett 22 én adta elő az európai testvér egyházakban tapasztalt észrevételeit. Ezt megelőzőleg e sorok Írója és Laky Zsigmond new brunczwiki lelkész a nyomtatásban is kiadott rövid, de megrázó jelentést minden delegátusnak kezébe adták. Dr. Beach elragadóan beszélt a magyar ref. egyház történelmi nagy hivatásáról, múltjáról, jelenéről és jövőjéről. Ismertette az erdélyi ref. egyházak szomorú helyzetét, melyhez hasonló nincsen az egész föld kerekségén, mondotta Dr. Beach. Kinek ne sírna a lelke akkor, zmikor 750.000 magyar református maradt iskola nélkül! Kérditek talán, hogy miért nincsen iskolájuk? El lopták a győzőknek csúfolt oláhok, a kormány pedik tűri ezt a szemérmetlen rablást . . . Ennek az árván maradt hűséges testvér népnek siessetek segítségére! Ezután Dr. Foulks beszélt a magyar reformátusok nagy Ínségéről, szenvedéséről és hosszutűréséről és reménységéről. Mindkettő erkölcsi és anyagi támogatást kért a magyar egyház részére. A jelentést egyhangú lelkesedéssel vette tudomásul a General Assembly. Államférfiak nyilatkozata. L. H. Hays volt postaűgyi miniszter a Claypool Hotelban népgyűlés előtt tartott beszédet, melynek során ki nyilatkoztatta, hogy a keresztyén egyház nem viseli gondját és nem becsüli meg azokat a szolgákat a kik a népjólét érdekében mint lassan de biztosan égő gyertyaszálak áldozzák fel életűket. Ezek a lelkészek. Némely lelkész, mondotta Hays, nem kap annyi heti fizetést, mint a mennyit egy szemétgyűjtő kereshet és öregnapjaira sem az állam sem az egyház nem ad megfelelő penziót. McCray kormányzó szintén ebben az irányban beszélt a Tomlinson Hall-ban. Kijelentette, hogy sem szegény sem gazdag egy pillanatig sem lehetne többé biztonságban, mihelyt a keresztyén vallás tanítása megszűnnék, mert a vallástalan ember nem törvénytisztelő és a hol pedig nincs erkölcsi érzék az emberekben, ott az állami törvények már semmit sem használnak. Sürgették az elaggott lelkészek segélyezésére egy 15.000.000 dolláros alap létesítését. A nagy gyűlésen részt vett világi képviselők közül azonnal indítvány tétetett, hogy kilencz tagú világi bizottság neveztessék ki a kimondott összeg megszerzésére. Az indítványt egyhangúlag elfogadta a nagy gyűlés. William Jennings Bryan vezetése mellett a bizottság azonnal meg is alakult. Az italtilalomról szóló törvény az Assembly előtt. W. J. Bryan bár az elnök jelölésnél megbukott, de mégis jelentős győzelmet aratott akkor a midőn javaslatai közzűl az italtilalomról szóló törvény tiszteletben tartását javasolta és minden lelkésznek, elöljárónak, egyházitagnak, professornak és tanulónak ez
