Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1923 (24. évfolyam, 1-52. szám)

1923-04-14 / 15. szám

8

AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA.

'******************************************

*

VASÁRNAPI ISKOLAI LECKE Ápril 15-re.

* X**************!

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

* ***** *********** *

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

Rovatvezető: Nt. Vasváry Ödön pittsburghi ref. lelkész.

********************************************

József, népének megmentője.

Olvasandó: 1 Mózes 30:22-24; 37:2-től 50:26-ig.

Az élet lehetőségei/ József története, amely a Biblia legszebb történetei közé tartozik, rendkívül sok tanulsággal szolgál annak a keresztyén léleknek, amely örök értékű kincseket keres ebben is, úgy mint a biblia többi történetében. József változatos és csodálatosan nagysikerű pályafutása bizonyítja, hogy az élet megadja a maga alkalmait és lehetőségeit mindenkinek. Ha azt látjuk, hogy a hiányos nevelésű Lincoln Ábrahámból lehet elnöke az Egyesült Államoknak s lehet belőle még ennél nagyobb ember is: a világ legkimagaslóbb alakjainak egyike, ha mindenütt látjuk, ma is épen úgy mint a rég letűnt korszakokban, azokat az embereket, akik a legszerényebb körülmények közül emelkedtek a legmagasabb polcokra, el kell ismernünk, hogy valóban, minden ember életét maga a Mindenható tervezi ki. Életünk olyan lesz, amilyenné Isten tervei szerint magunk tesszük. József életének minden eseménye között ott látjuk az Isten irányitó kezét Valóban igaza volt az ószövetség e nemes alakjának, amikor életének vége fele azt mondotta testvéreinek: Nem ti küldöttetek engem ide, hanem az Isten. Ezt az igazságot Mózesnek és a világ minden igazi vezetőjének életében megvalósulva látjuk. Isten vezette őket és ezt József sem felejtette el soha. Isten vezetéséért imádkozott, amikor a kiszáradt kút fenekén várta, hogy mi történik vele, amikor mint rabszolga, útban volt Egyptom felé, amikor a börtönben sínylődött, de akkor is, amikor a hatalom és tekintély legmagasabb fokára jutott. Az Isten megadta neki a kifejlődés lehetőségeit és ő nem mulasztotta el megragadni azokat. Legyünk öregek vagy fiatalok, legyen bár hosszú élet vagy rövid néhány év még előttünk, annak az egész életnek, annak a pár esztendőnek is megvannak a lehetőségei, amelyek bennünket jobb emberré, jobb keresztyénné tehetnek. Rajtunk áll, hogy felhasználjuk-e őket vagy nem.

A szeretet József életében. József élete szerető környezetben kezdődött el. Anyja a gyöngéd szivü

Rákhel volt, Jákob életének és lelkének igazi társa, aki anyai szeretetét Józseffel is épen úgy éreztette, mint többi gyermekével. Az öreg Jákob talán anyjának képmását szerette a jóviseletíi fiúban, akit jobban kitüntetett, mint többi fiát. Az apai szeretet túlzásba ment József esetében. Jákob hibás volt, amikor kiilömb séget tett fiai között, amely hibába egyetlen szülőnek sem volna szabad beleesni. Az eredményeket látjuk József történetében is. Az apai dédelgetés folytán többi testvéreinek szivében irigység és harag támad föl ellene, ami azután kiinduló pontja lesz a többi események nek. Különösen azokban a családokban kell erre nagyon vigyázni, ahol többen vannak a gyermekek. Igazi szülő minden gyermekét egyforma szeretettel veszi körül.

A gyűlölet József életében. József afféle elkényeztetett gyermek lehetett, aki valószínűig többre tartotta magát testvéreinél, hiszen látta, hogy édesapja is többre tartja, mint a többieket. A gyermeki lélek, amely könnyen enged minden befolyásnak, ezt a valódi vagy képzelt fensőbbséget bizonyára éreztette is a többiekkel, akik idősebbek voltak, több segítségére voltak atyjoknak, de elismerést mégsem kaptak tőle. A tarka köntös örök időkre példaképe marad a meggondolatlanul előidézett féltékenykedésnek, ami azután József életének is egészen más fordulatot adott. Addig csak a szeretetet ismerte. Atyja, anyja részéről csak azt tapasztalta, hogy szeretik. Idősebb testvérei idegenebbek voltak hozzá, már csak a korkülömbség miatt is. Ez az üvegházban tartott fiú azonban nemsokára megismeri, hogy a szeretet mellett egyéb indulatai is vannak az emberi léleknek. Megismeri a gyűlölködést, annak is legcsunyább fajtáját: a testvér- gyűlöletet — csodálatosképen azonban a maga lelkében nem enged helyet neki. A gyöngéd szeretetben fölnevelt József nem tud haragudni testvéreire. Megsiratja sorsát, amelynek kimenetelét nem látja előre, de gyűlölni nem tud még a szenvedések között sem. S ha Isten más sorsot szánt volna neki, ha királyi palást helyett rongyokba burkolva halt volna meg, ismeretlenül és siratatlanul, bátran elhihetjük róla, hogy a gyűlöletnek akkor sem engedett volna helyet a szivében. József megbocsátása nem azért volt olyan szívből fakadó és őszinte, mert hiszen életének szerencséjét épen testvérei szívtelenségének köszönhette — hanem azért, mert nemes lélek volt, aki tudta, hogy a megbocsátás szelleme a legszebb ékessége az embernek.

Nekünk, gyarló embereknek, akik gyűlölni nagyon sokszor jobban tudunk, mint szeretni, József életének ezt a tanulságát is meg kell szívlelnünk.

A dicsőség József életében. Aránylag igen kevés embernek jut osztályrészül olyan nagy földi dicsőség, amekkorában Józsefnek része volt, de még ezek közül is nagyon csekély azoknak a száma, akik a hatalom birtokában úgy meg tudják őrizni lelkűk érintetlenségét, mint József. Annak a Mindenhatónak, akinek akarata formálja az emberi pályafutásokat, része van abban, ha valaki dicsőségre és hatalomra jut. A világ hatalmasai között azonban ki az, aki úgy szem előtt tartaná Isten útmutatását, mint József tette? ő nem felejtette el soha, hogy mindenét Istennek köszönheti.