Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1922 (23. évfolyam, 1-52. szám)

1922-02-18 / 7. szám

AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA.

3

nem értjük és a határozatnak igazi indító okait sem ismerjük. A határozatnak meghozatalát és annak pub- licálást azonban sajnáljuk, és bizony tapintatlan cselekménynek minősítjük. Sőt hazai egyet, egyházunk illustris elnökével szemben elkövetett egyenes sértésnek találjuk. Lehetetlen hogy az e. m. gyűlésen jelen volt tagok, lelkészek és világiak is, maguk is ne érezték volna azt, hogy Főt. Dr. Balthazar megkeresése MÁS HANGÚ és érzésüelintézést érdemelt volna meg. Természetesen nem feltételezzük, hogy a határozat valami egyéni elenszenviből fakadolag lett volna meghozva, — hiszen erre Főt. Dr. Balthazár püspök, kinek egyénisége és kimagasló értékű közegyházi munkálkodása a legmélyebb tisztelettel van emlegetve mindenütt Amerikában is, nem szolgált rá, — de mégis egészében sajnálatos, hogy az e. m. utolsó gyűlése ilyen incidens kellemetlen emlékű történetének megörökítésével záródik.

Egyébként érdeklődéssel várjuk ez ügyben a további fejleményeket. Hisszük, hogy Dr. Balthazárnak Amerikába való kijövetele sok jót fog eredményezni úgy a hazai, mint az amerikai magyar ref. gyülekezetek javára. Adja Isten hogy úgy legyen.

HOL AZ IGAZSÁG?

A REFORMÁTUSOK LAPJA SZAMÁRA ÍRTA:

Irta: Tóth Mihály alphai ref. lelkipásztor.

(Folytatás a múlt heti számból.)

4. Azt is mondják ezek a szakadár papok, hogy ők ezután már igaz keresztyének lesznek, mert az apostoli áldást a bérmálásban, az apostoli megbízatást pedig a pótszentelési csudában elnyerik az episkopális püspök kezéből.

Azt kérded, nyájas olvasóm, hogy hát ez az apostoli megbízatás meg már mi a csuda lehet? Helyes. Megmagyarázom neked. Hát ez az apostoli megbízatás a pápista vallásnak egyik legfőbb tantétele, ők azt mondják, hogy az első római pápa egyenesen szent Pétertől kapta a megbízatást a papi teendők végzésére. Ez aztán átadta püspökeinek. Ezek meg viszont átadták papjaiknak, akik igy, mint apostoli megbízottak, látják el a népet lelki dolgokkal. Hát ez elég világos, úgy-e? A bibi benne csak az, hogy szent Péter soha sen volt Rómában és igy semmi néven nevezendő megbízatást nem adhatott az első római pápának. De hát ez mindegy. Ha a pápisták ezt mondják és hiszik, hát legyenek vele boldogok. De mi nem vagyunk pápisták, mi kálvinisták vagyunk és igy senki se veheti tőlünk rossz néven, ha ezt a történelmi valótlanságot nem hisszük el.

De hol vették az episkopális püspökök ezt az apostoli megbízatást? Érdekes. Hát ők is a római pápától kapták! A tizenhatodik szazadig ők is Rómához tartoztak. Ekkor azonban az akkori angol királynak, VIIL Henriknek, egy kis olyan nem egészen illdomos viszonya támadt egy nővel, s ezéit a római pápa nagyon megharagudott rá. ő meg erre azzal felelt, hogy, püspökeivel egyetértve, felmondott a római pápának, de megtartotta tőle az apostoli megbízatást. Ezen felül még megtartották az episkopális püspökök a misemondó fehér ingecskéket, térdeplő zsámolyokat, ostyát, kereszteket,nagy és kis oltárt, minisztráns gyerekeket és minden mást, ami külsőségekben egy és ugyanazzá teszi az episkopális egyházat a pápista egyházzal. Na hát ez a kétes értékéi és még kétesebb történelmi hitelességű apostoli megbízatás fogja őket velünk szemben igazi keresztyén papokká tenni.

De azért ti ne essetek kétségbe! Néktek nagy kegyesen el fogják engedni a misemondó fehér ingecskéket, az ostyát, a kereszteket, a nagy és kis oltárt, a térdeplő zsámolyokat, csak azt, ami a lényeges, ami a fő, ami igazán episkopálisokká tesz benneteket: az a- postoli megbízatást, csak ezt kell elismernetek, egyebet semmit. Ti megmaradhattok még azután is annak, aminek akartok, csak fogadjátok el azt az episkopális hittantételt, mely ezt az egyházat megkülönbözteti és át- hidalhatatlanúl szétválasztja minden más kálvinista felekezetiül és titeket is megfoszt teljesen kálvinista jellegetektől. Értitek-e most már, hogy mi az az apostoli megbízatás? Tudjátok-e most már, hogy mi az, amit a ti papjaitoknak az áttérés alkalmával magukévá kell tenni, ami nélkül hátra maradt fizetést nem kaphatnak?

Ha ezek a papok igazán meggyőződésből tennék magukévá ezt a jellegzetes episkopális hittantételt, mely miatt a Református Világszövetségbe nem fogadják be az episkopális felekezetet, akkor nekünk ehez nem lehetne semmi szavunk. Lelkiismeretbeli dologba kálvinista ember nem avatkozik, nem is avatkozhatik, de nem is illik beavatkoznia. De ha mégis azt mondják, hogy ez az ő lelkiismeretbeli dolguk, akkor mondjanak le magyar református lelkészi hivatalukról. Azután térjenek át formálisan az episkopális hitre. Bérmáltassák meg és szenteltessék fel magukat az episkopális püspök által s nevezzék magukat gentlemenhez illően episko- pálisoknak. Ha azután az episkopális névvel tudnak maguknak a magyar kálvinisták között gyülekezetét alakítani: ám legyen! Ebben az esetben kalapot emelnék mindenik előtt. (Én nem! Szerk.) De igy, amikor lényegében episkopálisokká vedlenek át, de ami jó kálvinista népünk félrevezetése és egyenes megtévesztése végett továbbra is reformátusoknak nevezik magukat: enge- delmet kérek, ez megtévesztő eljárás.

5. De menjünk csak tovább. Azt mondják, hogy nemcsak ők, a papok maradnak meg ezután is kálvinistáknak, hanem ti magatok is megmaradtok, de ugyanakkor a konfirmálás jogát, a kálvinista egyház egyik lényeges gyakorlatát, kiadják kezükből s ezután már csak az episkopális püspök konfirmálhat.

LAPUNK AZ EGYESÜLT AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSSÁGNAK, ÉS A REFORMÁTUS EGYESÜLETNEK EGYETLEN HIVATALOS LAPJA.

OFFICIAL ORGAN of the Federation of Hungarian Official organ of the Hungarian Classes of the Ref. Reformed Benefit Societies, — which has more than Church in the United States and of several dozen 8000 member scattered all over the United States. individual congregations and Benefit Societies.