Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1922 (23. évfolyam, 1-52. szám)
1922-02-18 / 7. szám
2 AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA. den hivatalos minőség és minden hivatalos misszió nélkül az egyetemes világosság, szabadság, tudomány, jóság és szeretet vándortanitójaképen akar elmenni a minden nemest megértő Amerikába és ott segélyt kérni a most említett nagy emberi érdekeket szolgáló intézmények istápolására. Ha a ligonieri határozat csakugyan meghozatott, akkor sem illetem gánccsal az egész gyülekezetei; Hanem csak szelíd szemrehányást teszek a szeretet Krisztusa nevében annak, aki inkább tudatlanul, mint tudva félrevezette amerikai utam célja és minősége felől a többieket. Amerikai utamról tizenkét amerikai magyar református lelkészhez Írtam levelet és pedig csatlakozót - takhoz és nem csatlakozottakhoz egyaránt. Itt következik Dr. Balthazár levele, melyet egyes amerikai magyar ref. lelkészekhez, ezek között lapunk szerkesztőjéhez is intézett. Szerk.) Most kérdem az elfogulatlan nagy közönséget, hogy van-é ebben a levélben valami akár fő, akár mellék szempont, ami a ligonieri határozat szeretetlenségének támpontul szolgálhatott volna. Van-é az én levelemben valami konventi vagy konventi elnöki cél, tendencia, minőség, tartalom, van-é hivatalos lényeg és szin? Nincsen semmi! Épen ezért fáj nekem a ligonieri határozat: mint fájhatna amerikai testvérünknek is egy olyan debreceni határozat, amely az Óceánon túlról jövő szeretőiének útjába faragatlan gerendát és sziklát hen- geritene. A ligonieri határozattal magukat azonosító lelkek legyenek nyugodtak, őket nem fogom háborgatni. Tudom, hogy mit tanít nekem is Jézus ama szent igékben, amelyeket Lukács evangéliuma IX-ik részének 5 verse tartalmaz. Arra készen voltam, hogy itten Magyarországon bizonyos politikai érdekeltségek amerikai utam ellen o- dakint érvényesíteni fogják ellenszenvüket; de arra nem mertem gondolni sem, hogy ennek az ellenszenvnek a keserű gyümölose először épen református testvéreim lelkében fog termésnek indulni. Az Istennek, az emberek közös atyjának mindeneket átfogó szeretete bizonyára lesz olyan erős, hogy megengeszteli az ellenséges lelkeket és engemet is olyan apostolként láttat, aki szeretettel mindeneknek jót akarok. Soraim közléséért hálás köszönetét mondva, vagyok a mélyen tisztelt szerkesztőségnek Debresen, 1921 december 24 kész szolgája Dr. Baltazár Dezső. Mivel szinte biztosra lehet venni, hogy a dr. Baltazár püspök amerikai útjára vonatkozó Óceánon túli elentét Európából, közelebbről Magyarországból plán- tálódott át, közérdekűnek látszott e levél közlése. Dr. Baltazár amerikai útjához nagy érdekek fűződnek és igy az még akkor sem maradna el, ha léteznék a fenti ligonieri határozat. És valósággal nevetséges dolog annak az útnak azzal gáncsot vetni akarni, hogy az a tiffini egyezmény megsértése volna. Annyira távol áll ez a látogatás minden egyházfőhatósági jog gyakorolni akarásától, hogy mikor újabban épen az Ooeánon túlról tanácsolták, hogy Baltazár püspök a Reformed Church-nek adja tudtára Amerikába érkezését s ily utón hivatalos érintkezése legyen meg az. egyházakkal, ennek határozottan ellent mondott. L mint magánembert, mint hazai egyházunk vendég gyanánt érkező egyik vezérét szívesen látják s meghívják, természetesen kész örömmel megy el bárhová s a ncl adott talentumok szerint hirdeti az igét s szeretetbeu együtt növekszik a gyülekezettel. Egyébként pedig Lk. 9., 5. szerint óvakodni fog, hogy a legcsekélyebb visz- szavonásra adjon okot ottléte. Ezt hangsúlyoznunk kellett itt természetesen annak hozzáadásával, hogy a szeretetnek minden irányában megnyilvánuló jelét szerető lélekkel viszonzza s hisszük is, hogy annak a szerető szívnek dobbanását a- merikai magyar testvéreink megértik s az együttes é- pülésre nem egy alkalmat adnak. Dr. Baltazár f. é. március végén utazik el s júniusban tér vissza. Viszi magával azt a Baja Mihály deb- reczemi lelkészt, aki 1921 októberi kongresszusunkon, akkor még mint amerikai lelkész, a nyugati egyházmegye nevében és megbízásából üdvözletét hozott s azt a szándékot jelentette be, hogy nevezett egyházmegye lelkészei az 0. R. L. E. kötelékébe belépnek. Ugyanő tolmácsolta lelkésztársai azon óhaját, hogy dr. Baltazár látogassa meg őket egyszer Amerikában. Ezzel szemben a dolgok mily változása volna a ligonieri 1 tározat! * Viszi magával továbbá Keresztessy Istvánt, a tiszántúli egyházkerületi nyomda üzletvezetőjét, ki uj zsoltárokat s pár egyéb hazai egyházi, irodalmi terméket akar Amerikában terjeszteni. S talán az ellen sem lehet kifogás, hogy zsoltáraink, melyek jó és balsorsunkban oly erős szálakkal fűződtek nemzetünk szivéhez, összekötő kapocs maradjanak továbbra is. Az idehaza levő magyarság élete lüktet azok nyelvében, melynek ápolása szent kötelesség, amellett, hogy bizonyára ellenállhatatlan vallási szükségérzetet is képez az a százados könyv a hívők számára. Hadd füzzük fentiekhez hozzá, hogy ami kapcsolatot Baja Mihály 1912-ben keresett, annak megfelelő alakban leendő ujrafelvétele a szabad Amerika magyarságával minekünk, lapunknak s egyesületünknek is mindig kedves leend. Mi e szempontból mérlegelve a tervbe vett utat, a magunk egyesületét is figyelembe véve, bizonyos lelkünket boldogító várakozás reménységét füzzük ahhoz. A magyar sziveknek az Óceánon tül történő ez az összedobbanása bizonyára át fog hangzani ide is és abban a szivdobbanásban egymásra fog taláni az Amerikában és itthon élő református magyar. *) A fennti közleményt teljes egészében a Dr. Lencz Géza debreczeni ref. theol. tanár szerkesztésében megjelenő LELKÉSZEGYESÜLET ez. hivatalos lapból vettük át. Megállapítható ebből, hogy Főt. Dr. Balthazár a nyugati e. m. által Ligonierben hozott rideg és elutasító határozat daczára is el van szánva megtenni Baja Mihály debreczeni lelkész és Keresztessy István kíséretében az amerikai utat. Mi az e. m. nek azon határozatát, mellyel megakadályozni igyekezett D. Balthazárnak kijövetelét: —
