Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1922 (23. évfolyam, 1-52. szám)

1922-09-09 / 36. szám

AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA. 3 gyűlést és én azt a törvény értelmében tartozom össze­hívni. Pár óra múlva .59 egyháztag aláírásával már ke­zemben volt az írásbeli kérvény, amely a tárgy meg­nevezésével, a törvényes határidőn belül, tehát telje­sen szabályszerűen újabb gyűlés összehívását kéri és én, kötelességszerüen, még az nap este kihirdettem és összehívtam a gyűlést November hó 20-ra. Még egy pár szó az “erőszakhoz”. Ez történt tehát November 6-án. Másnap, Novem­ber 7 én a kis fiam difteritisztbe esett s a lakásomat lezárták. Sem én ki nem mehettem, sem más hozzám be nem jöhetett. November 20-án tulajdonképen a zár­lat megtörésével, bár az orvos tudomásával jelenhet­tem meg csak a templomban, hogy a kihirdetett gyű­lést megtartsam. Azért hozom ezt föl, hogy kézzel fog- hatóan czáfoljam meg azt a vádat, hogy a Novemberi gyűlés előtt korteskedtem és a gyűlés csak az én erő­szakolásomra fogadta aztán el a Tiffini Egyezményt. Láthatja mindenki, hogy mennyi igazság van ebben a vádaskodásban. A November 20-iki gyűlés. November 20-án a közgyűlés 46 szóval 8 ellenében kimondta, hogy az előbbeni határozat megváltoztatá­sával elfogadja a Tiffini Egyezményt. A tárgyaláson nagy erővel igyekeztek bizonyítani azt, hogy ez a gyűlés nem volt törvényes, hogy azon csak azok szavazhattak, akiknek a nevét szólították, hogy teljes rendetlenségben folyt le stb. Sőt, az ellen­zék a tárgyalás után, egyik utóiratban még azt is vi­tatta, hogy e gyűlést még csak jogom sem volt össze­hívni, miután már előbb lemortlottam. A Court meg­állapította annak törvényes voltát, de hadd álljon itt e nevezetes gyűlés hiteles története. A gyűlés összehívására meg volt a törvényes jogom, sőt kötelezettségem. Az én lemondásom Novem bér 5-ón nem lépett azonnal hatályba. Nem is léphetett, mert hiszen azt még előbb a felsőbb hatóságnak is tu­domásul kell vennie. Különben is, lemondásom arra az időre szólt, amikor az akták véglegesen lezáródnak, vagyis az egyház megkapja az elbocsátó bizonyítványát A tárgyaláson a panaszosok ügyvédei nem is mertek ezzel nyíltan előallani, csak egyik utóiratukban tették meg ezt az állítást egyik legnagyobb erősségüknek. A biró éles szeme azonban meglátta itt is az igazságot, noha a tárgyaláson nem volt alkalom arra, hogy a tényállást ismertessük. A gyűlésen a legtökéletesebb rend uralkodott mindaddig, amig nyilvánvalóvá nem lett, hogy a ha­tározat a csatlakozás mellett fog szólani. Egyházi tör­vényeink kifejezetten elrendelik, hogy az ilyen nagy fontosságú ügyeknél névszerinti szavazás rendelendő el. Én tudtam ezt s éppen azért már a gyűlés megnyi­tását megelőzően utasításul adtam a jegyzőnek, hogy írja föl a jelenlevő és szavazatra jogosult egyháztagok neveit. A gyűlésen mindjárt bejelentettem ezt, jelezve azt is, hogy ha valakinek a neve a névsorból kimaradt volna, annak felolvasása után és a szavazat lezárása előtt kérni fogom a jelentkezésüket. Tényleg maradt ki egy nehány, akik aztán a névsor felolvasása után adták le szavazataikat. Ismétlem, a gyűlésen a legnagyobb rend volt min­daddig, amig az eredmény nyilvánvaló nem lett. Nyol- czan szavaztak a javaslat ellen s körülbelül 15 jelenvolt egyháztag nem élt a szavazati jogával. A különbség tehát hasonlíthatatlanul nagyobb volt a két fél között, mint az első gyűlésen. És mig az Október 23-iki gyűlé­sen azok, akik a javaslat mellett voltak és csak egy pár szavazattal maradtak kisebbségben, tökéletesen meg­őrizték nyugalmukat és nem szóltak egy szót sem: ad­dig most az elenyészően csekély kisebbség, sőt még ép* nsk sem minden tagja, oly éktelen lármát csinált, hogy a rendet alig lehetett helyre állítani. A lehető legnagy­obb terrorral igyekeztek, nagyon jól ismert recept sze­rint, a határozatot valamiképen lehetetlenné tenni, de természetesen ez nem sikerült. Gondolkodó ember ezt a jelenséget is nagyon jól tudja értékelni. Amikor a szavazás eredményét a jegyző jelentése alapján megállapítottam és kimondtam a gyűlés ha­tározatát, egyidejűleg, kötelességszerüen megtettem a figyelmeztetést arra nézve, hogy a határozat ellen tör­vényes időn belül bárki fellebbezhet. Senki sem jelen­tett be fellebbezést, ami aztán a tárgyalásonperdöntő tényezővé vált. Ugyancsak ezen a gyűlésen visszavontam a lemon­dásomat is, hangsúlyozva, hogy ha valakinek a lelkész ellen volna kifogása vagy panasza, az egyházi törvé­nyek ezután is éppen úgy rendelkezésére állanak, mint eddig. A közgyűlés a lemondás visszavonását megnyug­vással vette tudomásul. E határozat után heteken keresztül nyugalomban volt a gyülekezet. Megnyugodott az eddigi ellenzék leg­nagyobb része is és én is nyugodt lélekkel távoztam mintegy másfél hétre a gyülekezetből. És mire vissza­jöttem, akkorára megint meg volt a felfordulás. Ekko­rára már a szomszédos duquesnei egyház lelkésze, Se­bestyén Endre, félretéve minden lelkészi és egyéni tisz-. tességet, megkezdte a maga akna munkáját, az ő elein­te titkos, majd nyílt bujtogatásait és izgatásait. Következő czikkemet ennek az ismertetésével fogom kezdeni. McKeesport, Pa. Melegh Gyula ref. lelkész. ROTH JÓZSEF ÉS FIA BANKHÁZA 39 éve szolgálja a magyarságot bscsUlettsL 401 Jerome Street. McKeesport, Pa. A legszigorúbb állami felügyelet alatt. Pénxküldés a naponkénti árfolyamon. Hajó jegyekeladása. Közjegyzői iroda. Mindenféle hazai és amerikai jogi ügyek pontos és lel­kiismeretes intézése. A Roth Bankhoz mindenki a legteljesebb bizalommal fordulhat!

Next

/
Thumbnails
Contents