Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1922 (23. évfolyam, 1-52. szám)
1922-08-26 / 34. szám
2 AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA. nem, hogy a Courtnak az Ítéletből kitűnő felfogása szerint is a támadás tulajdonképen nem a lelkész, hanem az egyház csatlakozási akciója ellen van intézve. A 3-9 pontok az egyházra vonatkozó olyan történeti adatokat foglalnak magukban, amelyeket e helyen mellőzni lehet. A 10. pont szószerinti fordításban igy szól: “A Tiffini Egyezmény, amelyet azért hívnak igy, mert Tiffinben, 0. köttetett, intézkedik, hogy minden birtok, akár ingó, akár ingatlan az, folytatólagosan a gyülekezet birtokában maradjon.” A 14. pont megállapítja, hogy a csatlakozást a gyülekezet többsége törvényesen mondotta ki s hogy azt a lelkész nem erőszakolta. A 18. pont szerint: “A hitben, tanban, vallásban, fegyelemben, szertartásban, gyakorlatban és egyházkormányzatban nincsen semmiféle említésre méltó vagy fundamentális különbség a Magyarországi Egyetemes Magyar Református Egyház és a Reformed Church in the U. S. között.” 19. pont: “Mindkét egyház hitének alapja a Kálvin János tanítása és az Istentiszteleti formájuknak alapja a Heidelbergi Káté. A Heidelbergi Káté mindkét egyháznak hitvallásos könyve. A II. Helvét Hitval- áls a Magyarországi Egyetemes Magyar Református Egyháznak szintén hitvallásos könyve és több lelkész által a Heidelbergi Káté elé van helyezve. Ez a két hit- vallásos könyv megegyezik és összhangban van egymással. Az egyedüli különbség az, hogy a Helvét Hitvallás több világossággal szól, mint a Káté.” 20. pont: “A magyar ref. egyházaknál úgy az Egyesült Államokban, mint Magyarországon, kisebb különbségek vannak az Istentiszteleti rend és forma között.” Az első résznek itten nem említett többi pontjai ennél az ismertetésnél mellőzhetők, mert vagy csak történelmi értékkel bírnak, vagy pedig benne foglaltatnak a harmadik részben is. II. rész. ‘‘Discussion.” “Az erre az esetre alkalmazható törvény mérlegelésében, — mondja a Court — mi arra az eredményre jutottunk, hogy az ki van merítve a McGinnis V. Watson, 41 Pa. 1. eset által: Ebben az esetben a Supreme Court úgy döntött, hogy egy megoszlott gyülekezetnél az egyházi vagyon a gyülekezet ama részét illeti, amelyik összhangban jár el az ő saját törvényével. Az egye temes szervezet törvénye felöleli az egyes gyülekezetei és egy gyülekezetnek még ha a többsége szakad is el az összeségtől, vagy másként vélekedik, elveszti minden jogát az egyházi vagyonhoz. Mr. Lowrie főbíró tolmácsolva a Court véleményét, azt mondja, hogy: “Az egyház az összeség törvénye miatt különbözött meg. És annak a résznek az eljárását, amely összhangban áll az ő saját törvényükkel, az állam törvényének helyeselnie és fenntartania kell. Hogy azok közül valamelyik chartert kapott, nem befolyásolja a kérdést és (a bíróság) sem gondolja, hogy ez befolyással volna. A jogczim attól függ, hogy vajon törvényesen, rendesen és szabályszerint tartják-e fent a gyülekezetei és hogy meg van-é a jogfolytonosság?” Ennek igazolására az Ítélet ezen a helyen egész csomó hasonló esetet sorol fel, amelyekben a bíróság ilyen értelemben döntött. Majd igy folytatja: “Ebben az esetben mint tényt, azt találtuk, hogy a McKeesporti Magyar Ref. Egyháznak az Egyetemes Magyar Ref. Egyház egyházkormányzata alól a Ref. Church of the U. S.-hez való átvivése, amely az anyaegyház megegyezésével és a mckeesporti egyház tagjai többségének a helyben hagyásával történt, nem von maga után semmiféle változást a McKeesporti egyház ama hitében, tanában, vallásában, fegyelmében, szertartásában és szokásában, amelyet a gyülekezet a mostani vita fölmerülése előtt elfogadott. Ez nem a fundamentális hitnek és az egyház Istentiszteleti rendjének megcserélési esete, ahol egyúttal meg van védelmezve az egyházi vagyon fölötti rendelkezési jog. Az eset az, hogy egy gyülekezet szavazó tagjainak többsége elhatározta, hogy követi az anyaegyház kívánságát és bele egyezik, hogy az ő egyházuk egyik denominációból átvitessék egy másikba, amelyiknek ugyanaz az irányelve, gyakorlata és Istentiszteleti formája van és egyúttal megköveteli, hogy az egyházi vagyon birtoka és a rendelkezési jog az egyházzal együtt átmenjen a másik denominációba. Ha itt az alapvető irányelvek és Istentiszteleti formák bármely megcseréléséről volna szó, akkor az egyházi vagyon fölötti jog és birtok azoknál maradna, akik ragaszkodnak az egyház ama hitéhez, gyakorlatához és szokásaihoz, amelyeket a testület a megoszlás előtt elfogadott (Itt megint fel van sorolva hét hasonló eset.) El kell ismerni, hogy az anyaegyház tökéletes jóindulattal, az ő Amerikai társult egyházainak legjobb érdeke szerint járt el. A Tiffini Egyezményt az ő társult egyházainak gondozása végett, miután belátta, hogy ő arra képtelen, az anyaegyház egy olyan deno- minációval kötötte meg, amelynek hite, vallása, fegyelme, szertartása, szokásai és gyakorlata ugyanaz. A Tiffini Egyezmény gondoskodik az Egyesült Államokban levő Magyar Ref. Egyházak részére a haladásról és a fejlődő lelki életről. És hogy ez az Egyesült Államokban levő eme de- nomináció legteljesebb egyakaratu megelégedésével találkozott, bizonyítja az a tény, hogy a Nyugati Egyházmegye 22 egyháza közül 21 beleegyezett az átbocsá- tásba.” Mi ezt az esetet rendkívül gondos mérlegelés tárgyává tettük és azoknak a tényeknek és törvényeknek alapján, amelyeket alkalmazhatóknak gondolunk, meg vagyunk arról győződve, hogy a McKeesporti Magyar Ref. Egyház az ő anyaegyházának ténykedése és saját tagjainak többsége által törvényesen vitetett átal egy olyan egyház kormányzata alá, amelynek hite, vallása, tana, fegyelme, szertartása, szokásai és gyakorlata ugyanaz.” Mi azt gondoljuk, hogy ez az elhatározás lehető és törvényes volt és hogy az egyház viszi magával a Ref. Church of the U. S. kebelébe az egyház minden ingó és ingatlan birtokát.”
