Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1922 (23. évfolyam, 1-52. szám)
1922-08-19 / 33. szám
AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA. 5 sai azon mesterkednek, hogy a függetlenség hajóját lassan és észrevétlenül az episcopálista kikötőbe tereljék. — Egy darabig hitegetik a népet a függetlenség jelszavával, mígnem egyszer aztán előallanak azzal, hogy mivel minden külső segélyforrás nélkül az egyházat fenntartani nem lehet, és mivel a Ref. Church nem fogadja be többé sem Sebestyént, sem a hozzá hasonló megbizhatlan lelkészeket, — tehát más ut nincs hátra, mint hogy csatlakozzanak a gyülekezetek az episcopális egyházhoz. — A független Sebestyén és az episcopálista érzelmű Nánássy már is egy gyékényen árulják portékáikat. Érzelmeiket tekintve mindketten episcopálisták. De jellemző, hogy egyiknek sincs módjában nyíltan kitűzni az episcopálista zászlót, mert tudják azt, hogy ezzel együtt állásukat is elvesztenék. Nánássy, pár hónappal ezelőtt, csak hogy állását megtarthassa, Perthamboyban, — hirlapi nyilatkozatban jelentette ki hívei megnyugtatására, hogy az epis- copálistákkal mindennemű összeköttetést megszakított. — Hogy mennyire őszinte és meghízható volt ez a nyilatkozat, — azt láthatják a jó perthamboyak papjuknak egész magatartásából és hirlapi czikkezéseiből. — Nánássy Lajos ma is épen olyan szoros összeköttetésben áll az episcopálistákkal, mint azelőtt, mikor még remélte, hogy egész gyülekezetét átviheti az episcopá- listákhoz. — ő lógatja a nagy kolompot, melynek hangjai után mennek Schodel operette esperes, — Kováchy Kálmán, Jezerniczky, Hámborszky Gyula, Sebestyén és mások, kik egy tál lencséért eladják apáik szent örökségét. Hogy mindenki tisztán lássa és megértse a magyar országi ref. egyház conventi és zsinati elnökének, Főt. Dr. Baltazár Dezső püspöknek hivatalos állásfoglalását a tiffini egyezmény dolgában. — ide iktatjuk még egyszer a püspöknek Mckeesporton és Duquesnében tett nyilatkozatait: McKeesporti látogatása alkalmával Jul. 29 én a püspök, Tóth Mihály egyházgondnok által feltett azon egyenes kérdésre, ha vájjon a mckeesporti gyülekezetnek a Reformed ChurCh-hőz csatlakozott része helyes utón jár é vagy nem? — a püspök részéről adott válasz a legnagyobb határozottsággal helyeselte a törvényes, jó rendnek azt az útját, melyet Nt. Meleg Gyula lelkipásztor bölcs vezetése alatt álló gyiileke zet-rész választott magának és követett. — Már a presbitérium színe előtt a gondnok urnák hozzám intézett kérdésére kijelentettem, — mondotta a püspök, — hogy a presbyterium jó utón járt eddig s azt az utat kövesse ezután is. Mint a Konvent lelké- szi elnöke itt is kijelentem, hogy úgy én, mint elnöktársam s az egész magyarországi egyetemes konvent a tiffini egyezmény alapján állunk. Az egyezményt mindegyik fél érdekében kielégítőnek tartjuk és ajánljuk, tanácsoljuk minden amerikai magyar református gyülekezetnek a Reformed Church kötelékébe való csat lakozást, hogy igy egységben lévén, annál erősebbek lehessenek. Tiltakozom minden olyan vád ellen, amely azt állítja, hogy a tiffini egyezmény káros és veszélyes vek a Ez vád mi ellenünk h. akik jó! meggondolva. épen gyülekezeteink javára ajánljuk a Reformed Churchhöz való csatlakozást. Duquesnében, a rá következő Vasárnapon megismételte és megerősítette fontos nyilatkozatát a püspök és pedig épen egy függetlenkedő gyülekezet templomában, mikor megmondotta, hogy: az a tanácsunk, hogy az összes Amerikai magyar ref. gyülekezetek csatlakozzanak a Reformed Church-höz,” — mert ezen hitfelekezet védő szárnyai alatt tudhatják erővel és sikerrel istápolni nemzeti és hitfelekezeti érdekeiket. És most feltesszük a kérdést; — KINEK HIGY- JEN INKÁBB az amerikai magyar reformátusság ? — Főt. Baltazár Dezső conventi elnök, ref. püspöknek vagy pedig Sebestyén Endre megtévelyedett lelkésznek? Baltazár püspök azt mondja, hogy a tiffini egyezmény úgy a hazai egyet, egyház érdekeit mindenben kielégíti, mint az amerikai magyar ref. gyülekezetek con fessionális és nemzeti érdekeit legjobban megvédi, — Sebestyén Endre azt mondja, hogy a tiffini egyezmény egy istentelen, hitetlen, gonosz, pokoli szerzemény, mely vesztét okozza az amerikai magyar ref. gyülel fezeteknek. Mivel két ellenkező állítás közziil csak az egyik lehet az igaz, -— kinek higyjen inkább az amerikai magyar reformátusság, — Baltazár püspöknek, vagy Sebestyén Endrének? Azt hisszük erre könnyen megtalálja kiki a maga lelkiismeretében a helyes feleletet. ““ "~7"' t Falusi levélNagy Amerikába. i k Kedves Szerkesztő Ur; Megkaptam az “Amerikai Magyar Reformátusok Lapjá”t. Itt fekszik előttem asztalomon. Ismerős tájak, is merős házak, templomok arcok, kedves ismerősök régen hallott nevei tűnnek elém a papiros lapokról. — Két esztendő, — az idő, hogy eljár! — hogy elszakadtam Amerika sötét sziklás partjaitól, de mintha tegnap jártam volna ottan, úgy tűnik most fel előttem az emlékezés e sóhajos perceiben. Két esztendő! Mi minden megváltozott azóta oda- kiint is! Olvasom a lelkész választásokat, beiktatásokat! Uj nevek, új helyek, új elhelyeződések. Hát vajon én, hol állanék most az amerikai magyar református élet sakk-tábláján, ha künn maradtam volna?! Kedves Szerkesztő úr is elhagyta hegyen épült templomát... Ujlaky barátom a nagy tavak partját.. Nagy Emil testvérem, ő csak nem mozdúl el a kis Beth- lehemből. (Tudsz-e még tréfákat? Tudtok- e még örülni arrafelé?) Csudák is történnek. Egymás karjaiba hajtja a szeretet Kom] athy Ernőt és Ludman atyánk fiát. — De hát jól van ez igy. Forgandó az élet. Én se gondoltam azt legmerészebb álmaimban sem, hogy Sárrétudvariban csendes falusi pap lesz majd belőlem s
