Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1922 (23. évfolyam, 1-52. szám)
1922-07-29 / 30. szám
AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA. FAMILY ALTAR. ROVATVEZETŐ: Vt. Tóth Mihály detroiti ref. lelkész A LÁZ. Élőének: 139 dics. 1. 3. v. Bibliai rész: Máté 8: 1-15. Utóének: 140 dics. 1. 4. 5. 6. v, Előírna. Imára kulcsoljuk kezeinket, jó Atyánk Istenünk és hálát adunk neked szent fiadért, az Ur Jézus Krisztusért aki elvette ami erőtlenségünket és hordozta ami betegségünket. Kegyelmes színed előtt leborúlva kérünk arra, hogy tar is meg bennünket továbbra is atyai jóságodban. Ne ergedd, hogy a bűn hatalmába kerítsen és tőled elszakítson, mert gyönyörűséges nekünk a véled való lakozás. Uram Jézus, betegek orvosa, gyöngék erőssége, csüggedők oszlopa, vakok világossága: hozzád fordú- lunk testi s lelki nyavajáinkkal. Segítettél mindig azokon, akik hozzád igaz hitel közeledtek. Lázban égő fejünket meghajtjuk hát előtted mi is és arra kérünk, hegy nyújtsd ki kezeidet és érintsd meg reszkető testünket, hogy az erkölcsi romlottság lázától megszabadulva szolgálhassunk neked! Istennek Szent Lelke! Hozzád folyamodunk vigasztalásért mindennemű szenvedéseinkben. Tőled várjuk a bátorítást valahányszor a lemondás láza fogja el szivünket és fel akarjuk adni a nemes harcot és el akarjuk cserélni a hervadhatatlan koronát a múlandóság gyönyörűségeivel. Jöjj ami segítségünkre ilyenkor és erőd által vezess a kitartás ösvényén a Nagy Orvos lábaihoz! Ámen! Tanítás. Máté 8:15. Egyszer egy kis faluban egy idegen ember az orvost kereste. Az orvos kis fia az udvaron játszadozott. Kérdezte tőle, hogy hol találhatná meg édes atyját? “Csak menjen oda, ahol valami baj, szerencsétlenség, vagy betegség van, ott biztosan megtalálja, mert apa mindig olyanokon segít”. — felelt a kis fiú. Hát a galileabeli Nagy Orvost hol találhatjuk meg? Mindenütt, ahol segítségre szükség van. óh, a Jézus mindig ott volt, ahol halottat kellett feltámasztani a- hol a vakok szemét meg kellett nyitni,, ahol beteget kellett gyógyítani, ahol a szenvedő testből ki kellett űzni a forró, gyilkos lázt. És készen áll ma is arra, hogy az emberiség lázas homlokáról letörölje a verejtékcsep- peket. Láz ? Az van elég. Lázban ég az egész világ. 1. Ott van a nyelvrablás láza. A rablás szó alatt önkéntelenül is az éj sötét leple alatt működő tolvajra gondolunk. De van ennél egy sokkal veszedelmesebb fajtája a lopásnak és ez a nyelv rablása. Aki erszényt lopott, haszontalan dolgot rabolt, de aki másek becsületét, jó hírét, nevét, életük örömét, boldogságát rabolja meg, az attól fosztotta meg az ember, ami az életet valóban értékessé teszi. Gyönyörű beszédet hallottam. A teremből kijövet azt mondottam a szomszédomnak, hogy a szónok valóban remekelt ma este. “Ez az egész, amit tud,’’ felelt félvállról. Ennek az embernek a nyelve rabolt. Megrabolta a szónokot, akit én közelebbről nem ismertem, a lelkemben iránta felköltött tisztelettől. Személye iránt való lelkesedésemet hideg vízzel öntötte le.Minden ilyen kisebbítő megjegyzés nyelvrablás. Oh, hányszor kiölti a nyelv mérges fullánkját s gyilkos folyadékot ereszt a szívbe, hogy megöljön ott mindent, ami az embernek olyan igen kedves. Lehet hogy csak egy szó, egy véletlenül elejtett megjegyzés, egy kúria kifejezés, egy gúnyos tekintet volt az egész és mégis rablás volt ez, még pedig a legcsúnyább: a nyelv rablása. 2. Ott van a hiúság láza. Mondják, hogy Nagy Sándornak, a hires macedón királynak, egyik hadvezére szemkápráztatóan színes egyenruhát viselt. A katonák irigykedve nézték. Egy napon aztán a hadvezér elesett. A'katonák rohantak holt testéhez, hogy megszerezzék fényes ruháját. Mikor levetették róla, kitűnt, hogy belől apró, éles szögekkel volt bélelve, melyek a testet nem valami nagy kényelemben tartották. Hiúságok hiú sága! Kívülről vonzó, ragyogó, előkelő és a szemnek kedves, de belől az életelen anyag, mely fájdalmat okoz és megöli a lelket. A hiúság megcsalja a szivet, meglopja a keblet. Édes először, mint a részegirő bor, de azután, mint a kígyó megmar. 3. Ott van a fékevesztett szenvedély láza. A fékevesztett szenvedély nem egyéb, mint a szabadj áx-a e- resztett indulat: előítélet, irigység és gyűlölet. A szenvedély eleinte könnyen szabályozható, de később rohan, mint a megáradt folyó. Azt mondják, hogy van Napóleonnak két mellszob ra Florenc város múzeumában. Az egyik, mint fiatal fiút ábrázolja. Arca kedves, szelíd és oly szép, hogy édes a szemnek ránézni. A másik, mint férfiút ábrázolja. Ez az arc már komor, redős s mély barázdákat szántott rajta a fékevesztett szenvedély s gyűlölet. A szörny nek, aki nyomorral tölti meg a világot, épp oly tiszta és szelíd a gyermekkora, mint a szentnek, aki áldásaival árasztja el az emberiséget. Olvastam egy virágzó városka szomorú sorsáról. Ott feküdt a Missouri folyó partján. Egyszer a folyó megáradt és kiöntött. A szennyes hullámok dühöngő árja törve, zúzva mindent, elborította a virágzó várost és teljesen elsöpörte. Házak és üzletek, bankok és termek, tempomok és iskolák mind eltűntek . A dühöngő áradat mindent magával sodort. Borzalom még rá is gondolni! Pedig a fékevesztett szenvedély hasonló a megáradt folyó vad rohanásához. Hamar elmossa az élet igaz fundamentomát. Jó szándék és becsületes törekvés, istenfélelem és krisztusszeretet, templom gyakorlás és erkölcsös élet, mind, mind összeomlanak, mikor a fékevesztett szenvedély dühöngő árja elönti őket..
