Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1922 (23. évfolyam, 1-52. szám)

1922-07-29 / 30. szám

AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA.

7

4. Ott van a mértéktelenség láza. Mértéktelenség az, amikor a test dúskál a földi javakban s ugyanakkoi a lélek hulladékokon táplálkozik. A minap az egyik szállodában haldokolva találtak egy fiatal embert. Elszállították a kórházba és mikor eszméletét vissza nyerte, megmondta nevét és azt is, hogy miért akart öngyilkos lenni. Az ok? Ismert és régi mese. Túlfeszített életet folytatva előbb testét, majd lelkét tette tönkre. Mikor édes atyja haldokló fia ágya mellett megjelent, szomorúan mondotta: “Tudtam, hogy ez lesz a vég! A fiam túl gyorsan élt s nem hallgatott az okos szóra.”

5. Ott van az irigység láza. Ez a láz a test, elme és lélek halálának biztos jele. Az élet ártatlan örömeit teljesen felemészti.

Az irigység nagyobb fájdalmat okoz annak, akiben lángra kap, mint annak, aki ellen irányúi. Egyszer egy ras kiolthatatlan irigységre lobbant összes sastársai ellen. Elment hát a vadászhoz és azt mondotta neki, hogy ha mind lelövi a többi sasokat és csak őt magát hagyja meg, tolláiból mindennap ad neki egyet nyilvesz szőnek. A vadász beleegyezett. A sas adót neki egy tollat és haza repült. A következő napon ismét hagyott egyet tolláiból a vadásznál és igy tovább, mig egy nap azt fedezte fel, hogy annyi tollat ott hagyott már a vadásznál, hogy többé nem bir felrepülni a sziklák között levő fészkébe. Az a terve, hogy irigységének tárgyait tehetetlenné, semmivé az irigység láza. A hasznos életfolytatást megbénítja és megakaszt elhaladásunkban.

6. És ott van végül az a láz, melyről nincs tudomásunk. Lehetséges-e az, hogy az embernek láza van és nem tudja? óh, igen. Semmi sem nehezebb, mint az ember saját hibájának a megismerése. Amikor az erköl esi romlottság láza gyötri az embert, a legtöbb esetben nem tudja, hogy láza van. Mi hát a teendő?

A beszélő gép csudálatos találmány és nem is sejti az ember, hogy mily különös célok szolgálatára is alkalmas. Az éneklő előtt felfödi hangjának fogyatékossá- ,gát. Az éneklés alkalmával az éneklő nem csak a fülein, de fogain, állcsontjain és koponyáján keresztül is hallja a saját hangját. A beszélő gépből azonban csak a fülén keresztül hallja. Sokszor az énekes nem képes a beszélőgépben a saját hangjára ismerni.

Éppen igy vagyunk mi is. Nem vagyunk képesek arra, hogy meghatározzuk: vájjon van-e lázunk, vagy nincs? Mi hát a teendőnk? Kezeltessük magunkat állandóan a galileabeli Nagy Orvossal és ha a legcsekélyebb láz tünetei mutatkoznak is bennünk, ö bizonyára felfedezi. Végig húzza isteni gyógyerővel teljes kezeit lázas homlokunkon és fájdalmainkat mennyei örömre, nyúgalomra, bégességre és boldogságra változtattja. Utóima.

Szivünket megalázva hozzád megyünk, idvesség- ünk fejedelme, Ur Jézus Krisztus! Érezzük, hogy egyedül csak te gyógyíthatod meg mindennemű nyavajáin- kat.

Ott voltál te, Uram, mindenütt, ,ahol segítségre szükség volt. Szükségünk van reád napjainkban is még inkább, mint bármikor a múltban, mert betegek vagyunk. Lázban ég az egész világ! A megszólás, a mások kisebbítésének láza kiégeti az élet örömeinek virágait. A hiúság láza érzékeinket eltompitja a mennyei

dolgok iránt. A szenvedély láza feltartóztat a nemes törekvés utján. A mértéktelenség láza testünk szövét- nekét oltja ki. Az irigység láza fájdalommal tölti el keblünket. És a legszomorúbb az, hogy mi nem tudjuk, nem akarjuk tudni, hogy romboló lázban ég el életünk legjava.

Vizsgálj meg bennünket, lelkünk Nagy Orvosa! És isteni kezeiddel érintsd meg lázban égő homlokunkat, hogy igy meggyógyúlva lankadatlan szorgalommal munkáljuk országod eljövetelét. Isten dicsőségének öregbítését s embertársainknak boldogságát. Ámen!..

Rovatvezető: Vasváry Ödön pittsburghi lelkész.

Vasárnapi iskolai lecke julius 30-ra.

Az első visszatérés a fogságból.

Jer. 29:10-14; Ezsdrásl: 1-11.

Aranyige: “Tudjuk, hogy azoknak, akik Istent szeretik, minden javokra van.” (Róm. 8:28.)

Azon az éjszakán, amelyen Belsazár király a titkos kéz írását látta a falon, Babylonban, Cyrus perzsa király serege elfoglalta a várost és vele együtt az egész birodalmat. Cyrus, aki a világtörténelem egyik legnagyobb uralkodója volt különösen értett ahoz, hogy legyőzött ellenségeit hogyan tegye barátaivá és szövetségeseivé. Isten ezt a kiváló férfiút használta föl arra, hogy eszköze legyen a zsidó néppel kapcsolatos nagy tervének kivitelében. Cyrus király minden alatt- va.ójának megengedte, hogy olyan vallást kövessen, amilyet akar s igy a zsidókat sem háborgatta senki az ő uralkodása alatt. Terve volt a királynak, hogy a Babylonban éiő, rabszolgák gyanánt odahurcolt idegeneket hazabocsátja, hogy atyáik földjét újra erőssé és gazdaggá tegyék s igy az ő birodalmának erejét gyarapítsák.

Jeremiás könyvének 29-i'k fejezetében olvassuk azt a levelet, amelyet a próféta a fogságba hurcolt zsidókhoz irt. A levél célja az volt, hogy megmondja a népnek: ne reménykedjék a gyors visszatérésben, amivel egyes hamis próféták biztatják. Isten úgy döntött a nép felől, hogy hetven esztendeig kell fogságban maradnia.

Valóban úgy is történt. Amikor a kitűzött 70 esztendő eltelt, mint a Biblia mondja, Isten arra késztette Cyrus királyt, hogy a zsidókat elbocsássa. A 126-ik zsoltár fejezi ki legszebben azt az örömet, amit az igy megszabaduló nép érzett, a király rendeletének kihirdetése után. A király a nép tetszésére bízta, hogy megy-e vagy marad? Sokan ott maradtak, de a legtöb-