Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1922 (23. évfolyam, 1-52. szám)
1922-06-17 / 24. szám
AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA. 3 A mily kárhozatos a túlzó formálizmus, nem kevésbé ártalmas a rend és ékesség iránt való teljes érzéketlenség, mire pedig a kálvinista szabadság és puritánizmus könnyen tévedhet. Hol az ekézsiában mindennek ékesen és jórenddel kell lennie, nem látom be, mért lehetne az eklézsiának épen legfőbb mindene: a papja, rend és ékesség nélkül való? Hol az igehirdetés, imádság, szertartások oly szép formában jelentkeznek, mint a kálvinista egyházban, hol meggyőző predikáczió, temetéseknél siribeszéd, predikáczió és o- ráczió, imának, szertartási beszédeknek mindenkor ho- miletikai s liturgikai alakja; mért ne lehetne ott a pap öltözetének olykor különféle, de általánosan elfogadott s mindig díszes alakja? Társadalmi életünkben egyházi és világi ünnepségeknél, reprezentácziós alkalmaknál, ilyenkor használjuk mindnyájan aztán az egységes díszruhát Itt. már erre valóban rendkívüli szükségünk van. Nem válasz- fófal az igy, csak ismertető jel. Ki nem tudja; kik vagy mik vagyunk: meg mondja neki e ruha s elkötelezi őtet arra, hogy megadja illedelmes Tiszteletes czimünket. A díszruha a papot hivatala méltóságára s személye tisztességére hathatósan figyelmezteti. Vannak okok, melyek parancsolólag követelik, hogy egyházi és világi reprezentácziós alkalmaknál teljes öntudattal s egész bátran öltsük fel, mert hiszen kívánatos is, hasznos is felöltenünk e gyönyörű díszruhát. Fegyver lesz ilyenkor, de csak ilyenkor mi rajtunk, mely a gonoszt visszaveri, “öltözzétek fel az Istennek minden fegyverét, hogy megállhassatok az ördögnek álnokságai ellen (Ef. 14. 11) buzdít mindnyájunkat az apostol! A papi díszruhának ily módon való használata az irás és a reformátorok s utódaik tanításával és példáival összefér. A magyar vallás papjaihoz felette nagyon illik is, ha istentiszteleteinkre paláston s kunsüvegen kívül a tógát is elfogadnánk. Egyházi és világi ünnepélyes -alkalmaknál azonban hasznosnak, szükségesnek tartatik és ajánltatik a lelkészek komoly figyelmébe az uj, egységes református papi díszruha — hogy: “mi, kik a napnak fijai vagyunk (egyházi öltözködésünkben is) józanok legyünk felöltözvén (mindenek felett) a hitnek és szeretetnek mejj vasába és sisak gyanánt az idvességnek reménységébe. (I. Thess. v. 8.)!” Fábián Dénes ref. lelkész. VERHOVAY SEGÉLY EGYLET HAZLETON, PA. Alakult 1886. évben. Az Egylet 1910 év óta $2.055,000.00 AZAZ KÉTMILLIÓ - ÖTVENÖTEZER DOLLÁRT FIZETETT KI HALÁLESETI SEGÉLYEKRE. Gondolt-e ön is arra, hogy ha holnapra meghalna, mi lenne családjával??? Keresse fel a legközelebbi fiók titkárát vagy Írjon a fenti címre, s kérdezze meg, hogyan biztosíthatja magát betegség és halál esetére. Tegye meg ma, lehet, hogy holnap már KÉSŐ LESZ. IV. Károly és a Magyar ref. egyház Királyok halálának, bármilyen rövid ideig uralkodtak légyen is, mindig történelmi jelentősége van, mert az életük és uralkodásuk már önmagában véve az. Ebből a jelentőségből azután maguk a futó évek és sziázadok válogatják ki azt, múló és azt, ami maradandó értékű. IV. Károly, Magyarország tragikus »orsú egykori királyának életével is igy van. Halálának jelentőség« igen sokféle szempontból tárgyalható, aszerint, hogy uralkodásának jelentőségét birodalma népei életének mely vonatkozásaiban akarjuk szemléltetni. A legitimizmus kérdéséről most nem is beszélünk, mert ezt, ▼ele kapcsolatban, most már elméleti jelentőségűvé tette maga az élő Isten. De akármilyen álláspontot foglaltak is el az emberek ebben a kérdésben, abban meg kell mindnyájuknak egyezni, hogy IV. Károly rövid néhány évig tényleg a magyarok királya volt és Szent István gyönyörű birodalma fölött uralkodott. A magyar református egyház történetében tehát lesz egy, bármilyen rövid, de ilyen cimü fejezet is: IV. Károly és a magyar református egyház. A magyar kálvinizmus, a Habsburgokkal széniben, négyszáz esztendő keserű tapasztalataiból kifolyólag sohasem volt bizalommal; de meg kell állapítanunk, hogy amikor IV. Károly a trónra lépett, a magyar re- formátusság nem mindennapi rokonszenvvel és reménységgel fogadta. És ez érthető is volt. Mert Fe- rencz Ferdinánd trónörökös sötét és miszttikus alakja mögött éveken át a Ferdinándok és Lipótok véres árnyai leselkedtek. Fenyegető felhők jelezték Ferenci Ferdinánd uralkodásának bekövetkezendő esztendeit. De egyszerre kiderült minden, amikor a magyar történelem horizontján Ferenci József után IV. Károly mosolygó alakja megjelent. Hogy egy esetleges hosszú uralkodás esetén a reménységekből a magyar református egyház számára mi lett volna valóság, azt soha többé meg nem tudhatjuk. A dühöngő világháború legkritikusabb korszakában jutott a trónra, anélkül, hogy az uralkodásra teljes mértékben előkészülhetett volna. A háború egyre súlyosbodó esztendei közepette nem lehetett ideje arra, hogy a birodalmában élő nem rám. kath. alattvalók egyházi és vallási életével is alaposan foglalkozzék. A reformátussághoz való viszonyát illetőleg nem is igen tudunk többet, mint két mozzanatot kiemelni: az egyik a királyi látogatás Debreczenben a Habsburgok számára is történelmi jelentőségű nagytemplomban és ezzel kapcsolatben a személyes érintkezés és megismerkedés a magyar református Egyház néhány vezéremberével. A másik pedig az a tény, hogy, még jóval a debreceni út előtt, élénken érdeklődött az iránt, hogy a magyar reformátusság és főleg annak vezető tagjai milyen mértékben vannak a szabadkőművességgel kap-, csolatban ?
