Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1922 (23. évfolyam, 1-52. szám)
1922-05-27 / 21. szám
AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA. 7 FAMILY ALTAR. ROVATVEZETŐ: Nt. Tóth Mihály alphai ref. lelkész. BEFOLYÁS. Élőének: 84 dics. 1. 2. 4. 5. Bibliai rész: I. Thess. 1:1-10. Utóének: 83 dics. 1. 2. 4. ELÓIMA. Elődbe borúlunk ez órában felséges Isten, hogy magunkat megalázva imádkozzunk kegyelmedért. Hall gasd meg könyörgésünket s jelenléteddel szenteld meg gyülekezetünket. Tökéletes vagy te, Uram, minden tekintetben. Testünket, lelkünket te alkottad ártatlanságban, óh de mi engedtünk a bűn gonosz befolyásának s ártatlanságunk tiszta ruháját beszennyeztük. A bölcsesség köntösébe öltöztettél minket, hogy téged megismerjünk. De mi elménket megfertőztet- tük gonosz gondolatokkal s idegen voltál előttünk. Bűnös életünknek gonosz befolyása másokat is a kárhozat fertőjébe rántott. És igy nemcsak önmagunkat döntöttük a veszedelembe, de másokat is oda juttat tunk. Érezzük, hogy képtelenek vagyunk a jóra. Nincs erőnk arra, hogy önmagunkat kiemeljük a veszedelemből. óh jöjj ami segítségünkre! Szent fiad vérével moss bennünket tisztára. Kegyelmeddel tégy bennünket alkalmasokká az örök életre. Szent tudományod hassa át egész életünket, hogy úgy fényljék ami világosságunk, hogy akik látják, dicsőítsék bennünk a te szentséges nevedet. Úr Jézus Krisztus! Tégy bennünket önmagadhoz hasonlóvá, hogy igy mások is megtalálják bennünk a te igazságodat. Ámen! TANÍTÁS. I. Thess. 1:7. A toronyóra tizenöt perccel kilenc előtt megállóit. Az iskolába igyekvő gyermekek látván, hogy még van idő, megálltak az utcán egy kicsit játszani. A vasúti állomáshoz siető emberek, a toronyórára tekintvén, meglassiták lépteiket. A hivatalba sietők megállották egy kis beszélgetésre az utca szegletén. A munkába menő férfiak és nők, látván a toronyórát, kint maradtak még egy kicsit a szabad levegőn s valamennyien késtek egy fél órát. Azelőtt soha még csak nem is gondoltak arra, hogy mily nagy mértékben irányítja tevékenységüket ez a toronyóra. Csak most, amidőn félre vezette őket, csak most látták be, hogy mily befolyást gyakorol rájuk. És igy vannak vélünk, keresztyénekkel, az emberek. Mi sem bírunk, de ők sem bírnak öntudattal arról, hogy mily nagymérvű befolyást gyakorolunk cselekedeteinkkel az ő életükre. Sok emlber azt hiszi, hogy embertársai között számba se jöhot. A tényállás pedig az, hogy a legjelentéktelenebb ballépésével is sokakat félre vezet. Megállapíthatjuk tehát azt, hogy a gonosz élet másokat is gonoszságra vezet. De viszont az is igaz, hogy ezen a világon semmi sem hajlít a jóra oly ellenállhatatlan erővel1, mint az istenes élet. A szó elrepül. A példa ragad. A tett megmarad. Egy húsz-harminc perces prédikációnak hamar vége szakad. A hallgató igen gyakran elfelejti még mielőtt az Isten házát elhagyná. A nemes példaadás azonban örök életű. A sátán a hallott szavakat hamar elkapkodja az embertől. Mihelyt a prédikátor szava elhal: a világ szeretete, mint áradat, betör az ember lelki életének szentélyébe és az Isten és örökévalóság minden gondolata megfúl a szennyes árban. Az istenes élet azonban egy soha meg nem szakadó, soha végét nem érő erős és hatalmas prédikáció. Az a lelkipásztor, aki nemcsak hirdeti, de éli is az ő prédikációját: nem egy félóráig beszél, hanem egy egész életen keresztül saját példaadásával mélyreható nyomokat szánt környezetének lelki mezején. Mig a sátán elkapkodhatja a prédikátor szavait: nem lophatja el a Krisztus tanításaihoz alakúit életnek áldott befolyását. A hitetlent igen gyakran teljesen érintetlenül hagyja még a legjobb, legerősebb és leghatásosabb prédikáció is. Azonban nem egy példa bizonyítja, hogy a Krisztusban gyökerező, alázatos életnek áldott befolyása elhallgattatott, meggyőzött és megtérített fá- súlt hitetleneket. A világ könyörtelenül s éleslátással bírál. A világ fiai,— kik -rendesen kétkedők, nagyon jól tudják, hogy mit kíván a Krisztus az ő követőitől. Ezek a hipokrita álarca alól ítélnek. De nyomban észre veszik, hogy a keresztyén valóban Isten gyermeke-e, vagy sem? A Krisztus ügyének legnagyobb akadálya a világgal könnyen megalkuvó egyház. A gondolkozó és éles eszű világi megvetéssel tekint ilyen egyházra. Mig egy egy alázatos s a krisztusi igazságokat kisugárzó élet minden emberből kiváltja önkéntelenül is az elismerést. Az ilyen életnek áldásos kihatása megmérhetetlen s örök értékkel bir. A gonosz soha sem fogja a Bibliát olvasni, de akarata ellenére is olvasnia kell a Krisztusról naponként tanúbizonyságot tevő életet és ez az élet előblb-utóbb a Krisztushoz vezeti őt. Egy hírneves evangélista evangelizáló hetet tartott az egyik református egyházban. Vasárnap este csupa kíváncsiságból betér a templomba egy édes anya kinek hat felnőtt fia van. Hétfőn már magával hozta az egyik fiát. kedden a másikat, szerdán a harmadikat, csütörtökön a negyediket s pénteken az ötödiket. Szombaton este bizonyságtevő istenitiszteletet tartottak s ez az édes anya e szavakkal tett hitet az ő vallásáról :
