Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1922 (23. évfolyam, 1-52. szám)

1922-05-13 / 19. szám

AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA.

8

Az amerikai episcopális magyar egyház.

Sokszor pórul jártunk mi már amiatt, hogy hagyományos udvarisságból, vagy helyesen mondva nem- bánomságból ügyet sem vetettünk a kicsiny dolgokra, megvártuk amig azok nagyra nőttek s akkor aztán tehetetlenül és bosszankodva tértünk ki az útiból.

Nagyon kis dolognak tűnt fel ezelőtt 35 évvel, hogy egy pár ezer magyar református testvérünk elhagyta hazáját és kiment Amerikába. Kis dolognak tűnt fel, hogy 18—20 évvel ezelőtt a magyarság megmentésére és visszakozására lázas és áldozatos mozgalom indult meg olyan módon, hogy hazai egyházi közvéleményünk egyáltalán nem is volt kiváncsi reá, hogy milyen eszközök és tényezők működtek közre e mozgalom különben tisztes céljainak végrehajtásában. Csak akkor kezdtünk eszmélni, amikor a “csatlakozásból” botrányok származtak. S a botrányokat nem azok számlájára Írták, akik azokat előidézték, hanem a hazai reformátusság számlájára és igy tudtunkon kívül hozzájárultunk ahhoz, hogy éppen a legválságo sabb napokban méltó és igazságos ellenszenvet ébresztettünk fel Amerika két leghatalmasabb református egyháza részéről. Mégis ők voltak azok, akik közeledtek hozzánk.

A múlt év szeptemberében tartott pittsburghi gyűlésen nyilvánvaló lett, hogy külföldi testvéreink, a politikai vonatkozások felett álló magaslaton, a kálviniz- mus keresztyéni egységében készek minket meghallgatni és segíteni. Ne feledjük, hogy a Presbiteri Alliance e nevezetes gyűlésén ellenségeink kívülről jövő támadásait nem a mi küldötteinknek kellett visszaverni, mert visszaverték a.zt maguk a mi külföldi barátaink, akik eljöttek hozzánk s körültekintettek egyházunkban.

■ Az amerikai magyar református1 egyházak rövid vajúdás után elhatározták, hogy a Reformed egyházhoz csatlakoznak (a Presbiterian egyház beleegyezésével, mert e két nagy egyház egyesülési szándéka már közeledik a megvalósulás felé) s ezzel végleg megoldottnak látszott az a kínos huza-vona, amely évtizedeken keresztül megbénította amerikai magyar egyházaink hitéletét.

Közben azonban felütötte fejét ismét egy kicsiny dolog. Hetvennyolc magyar gyülekezet között hét kis gyülekezet akadt, a mely mást gondolt. Elnevezte magát Amerikai Magy. Református Egyháznak és az a- merikai episcopális egyházhoz csatlakozott.

Magát a tényt megírtuk már mi is és laptársaink is. Sőt a Kálvinista Szemlében Melegh Gyula lelkész tollából olyan cikket olvasunk, a mely e ténynek közvetlen és még várható következményeire is rámutat. Szükségesnek tartjuk azonban tájékoztatni olvasóinkat e dolog részleteiről is. Kötelességünk ez, mert hírét vettük, hogy amerikai és angol episcopális püspökök készülnek hozzánk, hogy meggyőzzenek minket az ő igazukról s kimentsék előttünk azt a hét kis amerikai gyülekezetét, a mely hozzá csatlakozott kálvinista voltának és függetlenségének teljes épségben tartásával, csupán holmi adiafórák”, mint az apostolica succes- szió stfo. elfogadásával.

E püspökök még a háború előtt és alatt jelezték jövetelüket. Az amerikai episcopális egyház volt ugyanis megindítója a “Hit és Rend (szertartás)” (Faith and order) mozgalomnak, a mely nem a külső egyesítés, hanem ama nagy gondolat jegyében indult útnak, hogy a világ keresztyén egyházai gyűljenek össze egy impozáns világgyülésre, amelyen a hitetlenséggel szemben tegyenek vallást a Krisztus híveinek nagy lelki egységéről. És ki merné vitatni, hogy ez nem keresztyén gondolát ? E nagy világgyíilést egy interdenomi- nálds bizottság készítené elő. E bizottság tagjainak biztosítása céljából az episcopális püspökök több nemzeti egyházat és felekezetet már meg is látogattak. Különösen a keleti orthodox egyházakban találtak szives fogadtatásra. A különböző presbiteri egyházak sem zárkóztak el. A legtöbbje megnevezte küldötteit, akik az előkészítő tanácskozásokon részt vennének.

Közbejött azonban a lambethi konferencia, a- melyen szőnyegre került az a kérdés, hogy a presbiteri egyházak lelkipásztorai mi címen viselik a pásztori tisztet? Vájjon jogosan utódai-e az apostoloknak, szent szolgálatban jogosan oszthatják-e az úrvacsorát stb. A felmerült problémákat megvitatásra ajánlották fel. A presbiteri egyházak azonban tartózkodnak e megvitatásból éppen a készülő “lelki” egység érdekében. Nyilvánvaló ugyanis, hogy az episcopális egyház e kérdések felvételével túllépte a Faith and Order mozgalom eredeti célját s nemcsak a belső lelki egység demonstrálására, hanem arra is igyekszik, hogy a presbiteri egyházakat cardinalis elveik megváltoztatására bírja. Mielőtt meg lett volna a terbevett világgytilés, már előreveti árnyékát a jóhiszemű és öntudatos,de min denesetre elbizakodott egyesülési, bázis, mely szerint az episcopális dogmatica és egyházi szervezet lenne az, amelyben minden felekezet egyesülhetne specialis elvei fenntartásával.

*) A magyarországi legtekintélyesebb egyházi lapnak, a Budapesten megjelenő KÁLVINISTA SZEMLÉNEK legutóbbi sz. bői vettük át e jellemző czikket, melyhez csak anyit teszünk hozzá, hogy odahaza mindenki elitéli a Nánássy által kezdeményezett amerikai epis- copalista mozgalmat. Szerk.

ROTH JÓZSEF ÉS FIA BANKHÁZA

19 év« szolgálja a magyarságot becsülettel.

401 Jerome Street. McKeesport, Pa. A legszigorúbb állami felügyelet alatt. Pénzküldés a naponkénti árfolyamon. Hajó jegyekeladása. Közjegyzői iroda. Mindenfél« hasai és amerikai jogi ügyek pontos és lelkiismeretes intézése.

A Roth Bankhoz mindenki a legteljesebb bizalommal fordulhat!