Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1922 (23. évfolyam, 1-52. szám)

1922-05-13 / 19. szám

2 AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA. önöket a választottság jobbja felől állította az Is­ten az áldások osztogatásakor. Osszák önök tovább e- zeket az áldásokat mind anyagiakban, mind lelkiekben azok számára, akik a próbáltatások keresztje alatt té­kozlás biine nélkül lettek szegényekké. Ha valaki az ilyenek gondját felveszi, Jézusnak veszi fel a gondját. Tanácsukban legyen részes az Isten lelke, gyűlé­sükkel egyesüljön az ő dicsősége. Szeretettel vagyunk testvéreik az Ur Jézus Krisz­tusban. Budapest, 1922 április 2. Gróf Degenfeld József, főgondnok, konv. világi elnök. Dr. Baltazár Dezső, püspök konventi lelkész! elnök. Máj. hó 18 és 19-én ismét nagyfontosságu egyházi tanácskozások szintere lesz a pittsburghi magyar re­formátusoknak történelmi nevezetességéi szép templo­ma 15 hónappal ezelőtt itt voltunk tanúi és részesei an­nak a szép eseménynek, mikor az amerikai magyar re- formátusság, mely 14 éven át belső villongásban emész tette erejét a szerencsétlenül inaugurált csatlakozási akczio miatt, — végre rátalált önmagára és hittest­véreire: — most pedig a tiffini megállapodás értelmé­ben az első lelkészi conferencziát tartják meg a RE­FORMED CHURCH fennhatósága alá helyezkedett magyar ref. gyülekezeteknek az élén álló lelkészi kar­nak tagjai. E gyűlésnek összehívása is bizonysága annak a correct magatartásnak, a mit az amerikai egyházi ha­tóság, és illetve ennek képviselete a Missíotanács ta- nusit a magyar gyülekezetek irányában a tiffini szer­ződés pontjait illetőleg. A magyar ref. egyházi életnek meg vannak a maga saját külön problémái, amelyeket a dolgok természeté­ből kifolyólag mi magyar lelkészek ismerünk legjobban és oldhatunk meg legkönnyebben. Azok a gyülekezetek a melyek egy évtized, vagy ennél is hosszabb idő óta összeköttetésben vannak a Reformed Churchhel, — bizonyos fokig és bizonyos mértékben átmentek már azon a hozzásimulási processuson, melyen minden nem­zetiségi egyháznak át kell mennie ebben az országban, hacsak lenézett idegenként nem akar szerepelni az a- merikai közvélemény előtt. Az egyházi munkának a jellege hozza magával, hogy ennek alapja a becsületes nyíltság és absolut er­kölcsösség, nem pedig a kétszínűség, a kétkulacsosság legyen. Ha ez országba rendelt bennünket az isteni kegyel­mes és bölcs Gondviselés, ha mi magunk is és gyerme­keink is ennek az országnak talajába eresztjük le élet­fánk gyökereit: akkor rendezkedjünk is be úgy, a hogy azt méltán megvárja tőlünk ennek az országnak köz­véleménye, és a mi saját érdekünk, meg gyermekeink boldogulásának érdeke. Nem azt jelenti ezt, hogy azonnal változzunk át yanke kké, vagy vetkezzük le legnemesebb faji jellem *)A Presb. Egyház General Assembly-je Máj. 18- ' án kezdi meg nagy gyűlését az Iowa állambeli Des Moines városban. Szerencsés gondolatnak, ildomos cse­lekedetnek tekintjük a magyarországi ref. egyház Con- ventje részéről ezen hittestvéri egységet documentáló üdvözlő iratnak elküldését. *Ez legalább némileg ellen­súlyozza azoknak a rágalmaknak és gonosz meg gya­núsításoknak hatását, a miknek dobálásában nagy mes­tereknek bizonyultak egyes szakadár magyar papok. Szerk. vonásainkat, hanem igenis azt, hogy alkalmazkodjunk az uj világi élet viszonyaihoz és illeszkedjünk be azokba a keretekbe, a melyek között legjobban érvényesülhe­tünk fajilag és hitfelekezetileg. Szó sincs róla, — ez az átalakulási és elhelyezkedési processus lassú lelki folya matnak a munkája és ezt siettetni nem szükséges, de nem is lehet. Mindazonáltal balgatagság volna annak ellene sze­gülni is! Más nemzetek példája mutatja, hogy azok a nemzetiségek, a melyek felismerték az érvényesülésnek óriási lehetőségeit, — sokkal nagyobb áldására voltak fajuknak és nemzetüknek, mint azok, melyek struczpo- litikát folytatva, elzárkóztak minden jótékony hatás befogadása elől. A pittsburghi Máj. 18-19-án tartandó lelkészi con- ferencziának egyik czélja lesz, hogy a Ref. Church fennhatósága alatt álló és immár hatalmas tábort alko­tó magyar ref. lelkészekkel megismertesse a magyar ref. ság elhelyezkedésének és érvényesülésének, a ma­gyar egyházi élet fejlesztésének égető problémáit, és alkalmat adjon a lelkészeknek rra, hogy ók a legtel­jesebb nyíltsággal, hittestvérekhez illendő atyafiui sze­retettel megtárgyalják egymás között a teendőket és a leszűrendő megállapodásokat javaslat alakjában a fő­hatóságok elé terjesszék. A conferenczia ellátási költségeil a Ref. Church Missiotanácsának pénztára viseli és igy enyiben is meg van könnyítve a lelkipásztorok előtt az út arra nézve, hogy a gyűlésen megjelenjenek és tanácsaikkal hozzá­járuljanak ahoz, hogy a Ref. Church fennhatósága a- latt végzett egyházi munka minél egyöntetűbb, minél rendszereebb és minél áldásosabb eredményű legyen. A lelkészek utazási költségeiről minden gyülekezet maga kell hogy gondoskodjon. A conferenczián nemcsak Főt. Dr. Souders missioi kerületi püspök, atyai barátunk lesz jelen, hanem el­jönnek arra a Ref. Churchnek legkiválóbb férfiai, köz­tük Főt. Dr. Richards, lancasteri theol. tanár, az egyet, zsinat elnöke, — Főt. Dr. Miller, adJeidelberg Uuiversi- ty elnöke, Missíotanács elnök, Főt. Dr. Schaeffer köz­ponti missioi központi titkár és mások. Nagyon fontos dolog hogy minden Ref. Churchbelf Magyar református lelkészek conferencziája.

Next

/
Thumbnails
Contents