Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1921 (22. évfolyam, 1-51. szám)
1921-11-19 / 47. szám
AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA. 7 ván be igazolnák maguk ellen azt a rettenetes vádat, hogy hitőket elhagyták. Akkor? — akkor kérem felkeli hagyni minden sajtó és szélmalom harczal. De a helyett pénzalapot kell termtenünk, s alapos készültséggel rendelkező lelkészeket kell kibocsátanunk minden olyan helyre ahol arra szükség van. Aztán?— Aztán...Igen... aztán az igazságnak meg ^alkuvást nem ismerő kétélű fegyverével ott helyben kell megvívni a csatát. Történjen bármi, de ezt a visz- szafejlődést meg kell akadályozni. Ha pedig nem lennének a munka elvégzésére Pál szellemével rendelkező vitézeink, a kik képesek meg- harczolni a nagy harczot, vesszünk el inkább mind egy szálig, mintsem a Magyar Kálvinista Sión meg rongálódott falainak réseit valaki ilyen használja fel. Jaj volna nekünk ha ez másként lenne. 1. Meg kell fújni a toborzót. 2. Az ütközet idején szűnjön meg a trombita szó. 3. Csendben legyőzni a vagy meghalni a szent ügyért. Olcsó győzelemre itt ne számítson senki. Annak az ideje már elmúlt. Mi szinről-szinre ismerjük a szomszédságunkban levő episkopális plebánust. Templomukban a gyertyafénynél a faragott képeket, a püspököt ároni sisakkal lobogós patyolat ingujakkal, csipke viganóban elevenen láttuk már nem egyszer. Az övék minden a mivel berendezkedtek. Legyenek vele boldogok. Lelkismereti szabadságban nevelt kálvinista népünknek azonban éppen úgy nem illene — ezek előtt letérdelni — mint nem illik a nyárhoz a hó zivatar. Kovács Andor, leechburgi ref. lelkész. MÉG EGY ERŐTELJES TILTAKOZÁS. A FAIRPORTI, 0. ref. egyház gondnoka, — Kar- say István testvérünk a következő soroknak közzétételére kért fel bennünket; — A REFORMÁTUSOK LAPJÁNAK ez évi Oct. 29-iki sz. ban megdöbbenéssel és felháborodással olvastuk mindnyájan, kik vallásunkat és szent hitünket szeretjük, hogy egyes lelkészek, a kik a REFORMÁTUS anyaszentegyház szolgálatára lettek fel esketve, —milyen tévútra akarnák elvezetni az ő gyülekezetei* két, mikor azokat episcopálistákká szeretnék tenni. Szégyelnünk kell magunkat nekünk világi egyháztagoknak, hogy a mi papjaink ilyen vallácserére megkaphatok volnának. Hála a REFORMÁTUSOK LAPJA erélyes fellépésének és a SZÓZAT megszerkesztőinek, és elismerés a gyülekezetek résen álló elöljáróinak,— a tervezett hitcseréből talán mégis nem lesz semmi! A mi engem felszólalásra késztet az az, hogy azt olvasom, hogy a hitcserét megtenni kívánó gyülekezetek nevei között ott szerepel a fairporti egyház neve is. Fairporton igenis volt egy kis erőszakoskodás az episcopálistákhoz való menetel mellett, — de hála az isteni kegyelmes Gondviselésnek, — épen kellő időben jöttek el hozzánk egyházmegyénk érdemes esperesének kíséretében hazai édes anyánknak, a magyarországi ref. egyháznak képviselői és küldöttei, — és a mint ők előadták a tényállást, — a mi gyülekezetünk bizony egyhangúlag a REFORMED CHURCH- höz csatlakozott. Ezen sorok által is'megnyugtatni kívánom tehát a mi gyülekezetünknek tagjait és úgyszintén az egész amerikai magyar reformátusságot, — hogy a mi fairporti ref. gyülekezetünk sem hitét, sem vallását el nem cseréh sem rábeszélésre, sem anyagi előnyökért, —és továbbá egyházi vagyonát sem adja oda semmi féle episcopális püspöknek a rendelkezése alá. Karsay István a fairporti ref. egyház gondnoka. VASÁRNAPI ISKOLAI LECKE NOV. 27-RE. Pál apostol tengeri útja és hajótörése. Csel. 27 r. 30-44. Aranyige:—Mert tudom kinek hittem és bizonyos vagyok benne, hogy ő az én Nála letett kincsemet meg tudja őrizni ama napra. 2 Tim. 1, 12. Emlékeztek rá, kedves gyermekek, hogy a múlt vasárnap azt olvastuk és tanultuk a vasárnapi iskolai leczkében, hogy Pál apostolt Romába küldte Festus caesariai helytartó, hogy ott Ítélkezzenek felette. Ezt az utat tengeren kellett megtennie és pedig ugyanakkor több más fogollyal együtt, — a kik mindnyájan egy Julius nevű százados katona őrizetére voltak bízva. Alig haladtak azonban előre a tengeren, — csakhamar iszonyú szélvész és vihar támadt, úgy hogy a legények, sőt maga a kapitány is nagyon megrémültek. Mindenki azt hitte, hogy az óriási hullámok össze fogják törni a gyenge hajót és hogy egyetlen utas sem fogja elkerülhetni a biztos halált. Megpróbáltak könnyíteni a hajón az által, hogy kidobáltak minden felesleges terhet, utoljára még az élelmiszereket is beledobálták a tengerbe, abban a reményben, hogy igy talán megmenthetik a hajót és azzal együtt mindnyájuknak az életjét. ROTH JÓZSEF ÉS FIA BANKHÁZA 19 év* szolgálja a magyarságot becsületül. 401 Jerome Street. McKeesport, Pa. A legszigorúbb állami felügyelet alatt Pénxküldés a naponkénti árfolyamon. Hajó jegyekeladása. Közjegyzői iroda. Mindenféle hasai és amerikai jogi ügyek pontos és lelkiismeretes intézése. A Roth Bankhoz mindenki a legteljesebb bizalommal fordulhat I
