Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1921 (22. évfolyam, 1-51. szám)

1921-10-15 / 42. szám

AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA. 13 Lassan, de biztosan. A címnek használt szólásmondás jellemzi legjobban az Amerikai Ma­gyar Segélyző Szövetség működé­sét, mely testületet az amerikai ma­gyarság általánosan Bridgeport! Szövetség néven ismer. A Szövetség volt az első magyar testület, mely ezer dollár haláleseti összeget biztosított a tagjainak, természetes tehát, hogy legelőször esett át a magyar intézményeknek kijutó küz delmeken. De szerencsé­sen meg lábalta a nehézségeket s ma — alapításának harmincadik ő- vóben — már olyan intézménnyé fejlődött, ami nem hagy kivánni va­lót maga után. A bridgeporti Szövetség is, mint minden testületünk, — sőt ar.nak idején az amerikai testületek is - — a legkezdetlegesebb módszerekkel működött. Nem tartott lépést a kor­ral, nem vette figyelembe az idő hozta váltó zások szükségességéi és tehetetlen állapotba jutott. Egy idő ben azon a ponton volt, hogy min­denki a megszűnését, vagy szét zül­lését várta. Az 1917-iki konvención azonban oly merész újításokkal állt elő a tisztikar, hogy megdöbben tek tőle az olyanhoz nem szokott öreg dele­gátusok. Nehezen bár, de mégis el­fogadták őket és akkor lépett a tes­tület igazán a fejlődés útjára. Azó­ta __ ha csendben is, de csodálatos eredménnyel halad. Legjobban mu­tatja, hogy a válság idején alig volt 170.000 dollár tőkéje, amit közei 70.000 dollár tartozás terhelt; ma pedig nincs semmi terhe, a tartalék- tőkéje pedig megkétszereződött, úgy hogy ma a Szövetség a legvagyo­nosabb magyar testület. Valószínűleg a kisebb egyletek bizonytalansága késztette a Szövet­ség tagságát, hogy a heti betegse­gélyezés behozatalát sürgesse a tisz tikárnál. Hosszas megfontolás és körültekintő számítások után elren­delte a tisztikar az arra való refe­rendum-szavazást, hogy fizessen-e a központi pénztár heti betegsegélyt vogy ne? Ez a szavazás most záró­dott le s a tagság négy szeres szó­többséggel a heti betegsegélyezés mellett döntött. Uj korszak kezdődik ezzel a Szö­vetségnél. A haláleseti ezer dollárok félsegélyek, csonkulási és más se­gélyek mellett heti betegsegélyt is fog fizetni, mint a többi magyar egy letek. Tagjainak nem kell máshova is .tartozni, mert a saját kebelük­ben intézhetnek el minden segélye­zést. De még ebben a ténykedésében is. uj vonás jellemzi a Szövetség mü ködését. Nem határolja a betegse­gélyre való jogosult ságot hetek kö­zé, hanem annyi napra fizeti a se­gélyt, ahány nap beteg a tag. A heti betegsegélyezés volt a tag­ság kívánsága, ami ime meg van. Ha kitartanak mellette, mint ami­lyen fanatikus hittel a tisztikar in­tézi a Szövetség ügyeit, biztos, hogy sikert érnek el e téren is és a Szö­vetség bizonyul annak a testület­nek, a mit a magyarság kíván. BRIDGEPORT, CONN. Lelkész: Nt. Ludmán Sándor. Keresztelés. Október 1-én keresztelte meg Nt. Lud­mán Sándor ref. lelkész a szegvári, cson- grádmegyei születésű Bereczki Miklós és pátrohai, szabolcsmegyei születésű neje, Marinkó Zsuzsanna fiát József Ferenc névre; Keresztszülei Marinkó István és Szomolyai Ilona. Temetés. Október hó 3-án, hétfőn délután ment végbe az október elsején egy autotruck által halálrtagázolt Rimány Lajosnak a temetése, aki Gönc, abaujtormamegyei községben született s Rimány József és Képes Katalin szülők egyetlen gyermeke volt. A húsz és féléves korában borzal­mas halállal kimúlt rokonszenves ifjú temetésén óriási mértékben s megható módon nyilvánult meg a közrészvét a po­rig sújtott, egyszerűségben élő, jó, vallá­sos lelkületű és életű szülők iránt. A te­metésen a Pine streeti magyar reformá­tus nagy templomban szokatlanul nagy végtisztességet tevő gyülekezet jelent meg. A bridgeporti Magyar Keresztyén Ifjúsági Kör, amelynek sok győzelmet a- ratott labdarugó csapatának a korán el­halt ifjú a múlt nyáron kapitánya volt, leányokból és fiatalemberekből álló kül­döttséggel képviseltette magát; valamint a harmadik kerületi társaskör is küldött­séggel volt képviselve és mindkettő ko­szorút is helyezett a koporsóra. A fent nevezett Ifjúsági Kör képviseletében: Gyüre Ilona, Szenczy Erzsiké, Ráski Ida, Fodor Etelka, Szenes Ilona és Rimár Margit két szép énekverset énekeltek a templomban a koporsó mellett. A teme­tési szertartást a gyászháznál, a Pine streeti magyar ref. nagytemplomban nagy meghatottsággal végezte a gyülekezet szeretett lelkipásztora Nt Ludman Sán­dor ur, ki elbicsuztatta az ifjú halottat r.z ő szeretteitől s minden jó ismerősétől. ISTEN DICSŐSSÉGÉRE. Az Abauj m. Gönczi ref. ecclézsia elöl­járósága még ez év tavaszán megható kérő levelet intézett volt az Amerikában, közelebbről Bridgeporton, Conn, élő hit­testvérekhez, ecsetelvén a kérő levélben a hazai gyülekezeteknek rendkívül nehéz anyagi helyzetét. Az Óceánon túlról, szülőfalujokból át­küldött kérést jó szivükbe fogadták be a göncziek Amerikában és Ifj. Köteles Ist­ván, Varga József, Géressy András és Bodó Lajos ismert buzgó bridgeporti egy­háztagok fáradozásai folytán 193 dollár 25 centet gyűjtöttek arra a szent czélra, hogy a hires gönczi ref. templomnak a tornyába egy hatalmas uj harang legyen elhelyezve az elrekvirált régi harang he­lyébe. A gyűjtés kőiül elért szép eredményért most jegyzőkönyvileg mond köszönetét a gönczi ref. ecclézsia elöljárósága úgy s gyűjtőknek, mint a kegyes adakozóknak. SO. NORVALK. CONN. Lelkész: Nt. Id. Dokus Gábor. Halálozás. Zsíros Andrásné, született Csehi Vero­nika hemádszentandrási születésű darieni lakos csak néhány hónappal ezelőtt ér­kezett Amerikába. Nemsokára a stamfor- di kórházba került, ahol három hónapot töltött. Szeptember 23-án a so. norwalki lelkész megáldoztatta, 23-án pedig sok szenvedés után meghalt. Temetése szep­tember 25-én ment végbe, ahol rokonai és földiéi szép számban jelentek meg. Róth István házánál történt meg a temetés, on­nan kisérték nyugvóhelyére: a temetőbe. Halálát gyászolják az ó-hazában szülei, testvérei, egy 16 éves fia, itt pedig 13 é- ves leánya, aki szintén Róth Istvánéknál van gondozásban a kijövetel óta. Férje is van az elhunytnak, aki Woodbridgen van, de akit hiába értesítettek felesége szomo­rú sorsáról, nem jött el azt kínos, súlyos betegségében meglátogatná. Ha van még benne egy parányi érzelem, úgy gyerme­kének további gondozását,neveltetését szi­vén fogja viselni és Róth Istvánékat se­gíteni fogja, hogy leányát neveltessék. A so. norwalki ref. iskolába a nyáron ál több mint 100 gyermek járt. Az iskola julius 5-én nyílt meg és augusztus he 26-án záródott. Ezen idő alatt a lelkész félórát sem mulasztott el s a tanítási órá­kat pontosan megtartotta. Felkérem te­hát a szülőket, hogy a tanításért járó di­jat — tetszés szerint — minden ki fizes­se meg. Eddig 40 szülő tett eleget köte­lességének. Szép és jó lesz, ha a 40 pél­dáját követ ni fogja még a másik 60 is. Mert méltó a munkás az ő jutalmazá­sára. Ez szól a lelkészek munká jára is.

Next

/
Thumbnails
Contents