Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1921 (22. évfolyam, 1-51. szám)

1921-10-01 / 40. szám

14 AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA. ****************************-3f Különfélék. * i * * * * ***************************** LAPKÉPVISELET. A Columbus, 0. virágzó magyar ref. gyülekezet kebelében, mely gyü­lekezetnek ismert nevű lelkipászto­ra, — Nt. Hanko Gyula lelkész Út­lapunk képviseletét a gyülekezetnek egy közbecsülésben álló tagja, — özv. Keczán Zsófia asszony vállal­ta el. Legyen áldott, és eredményes az a nemes munka, melynek érdeké­ben ő fáradságot és törődést nem ismerve, — fog eljárni, hogy segít­ségünkre legyen a vallásos és egy­házi irodalom terjesztésénél. A KIADÓHIVATAL. KÖVETÉSRE MÉLTÓ HATÁRO­ZAT. Emelkedett szellemű szép hatá­rozatot hozott a detroiti ref. isko­laszék akkor, mikor legutóbbi gyű­lésén elrendelte, hogy a GYERMEK KERT ez. vallásos magyar újság,- melynek eddig megjelent számait szinte nem várt és nem is remélt lelkesedéssel fogadta a gyülekezetek közössége, — a detroiti mindenna­pos magyar iskola felső osztályá­ban kötelezővé tétessék. Nt. Borsos István lelkész, isk. széki elnök e határozatnaíUmegFele- lőleg 50 pld. ban azonnal meg is ren delte Kiadóhivatalunkban a szép gyermeklapot. Vajha a többi gyüle­kezetékben, és különösen a vas. is kólák körében követnék a Detroit által mutatott jo példaadást, és arra igyekeznének a lelkészek és tanítók, hogy iskolákban minél, több magyar gyermek járassa e szép újságot. — ' — 0— FRANCIAORSZÁGBAN a katholikus egyháztól való elidegene­dés meglehetős nagy mérvet öltött a há­borúban és azóta is. Különösen a papi pályától húzódnak az ifjak és az időseb­bek is. A versaillesi püspökségben 318, a pamiersiben 80, az amiensiben 270, a ver- duniben 200, a chalonsiban 180 lelkészi állás nincs betöltve. A reimsi egyházme­gyében kb. 100,000 gyermek nincs megke­resztelve. A falvakban a férfiak se temp­lomba nem járnak, se nem gyónnak, leg­feljebb 5 százalékuk érdeklődik és vesz részt az egyházi életben. A feltűnő eli­degenedést egyesek annak a rová sra Ír­ják, hogy az utóbbi időkben Isten tiszte­lete helyett nagyon előtérbe lépett a Ma­ria és a szentek imádása. Sokan térnek át a ref. vallásra. A protestáns egyházak Portugáliában szépen erősödnek és szaporodnak. Az első evang. egyházat Lissabonban Angel Mora kitért katholikus lelkész alapította. Ma már minden nagyobb városban van­nak egyházaink s az evang. egyházi sajtó 13 lapot számlál. A britt és külföldi bibliatársulat 1920-ban közel öt és fél millió bibliát és bibliarészt adott el. Kilenc uj biblia­fordítás is megjelent, úgy hogy a társulat jelenleg 528 nyelven terjeszti Isten igéjét. Mi A Hir Odahaza? AMERIKAI LELKÉSZT VÁLASZTAT­TAK. Nagy Ferencz volt Robeling, N.J.-i ma­gyar ref. Kikészt, ki már huzamosabb idő óta otthon időzik, — mint bennünket ér­tesítenek otthonról, — a Bihar m. Sárrét- udvari népes ref. gyülekezet lelkipászto­rául elválasztotta. ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ A MAGYARORSZÁGI REF. EGYHÁZ UJ ÉNEKESKÖNYVE. Csodálatos gyorsasággal készült el a hazai ref. uj énekes könyv, mely, — mint, a Oebr. Lelkészegyesület Írja, — már Szept. ben elhagyja a sajtót. — Tartalmát a zsinat állapította meg és kötelező használatát is ugyancsak a zsi­nat mondta ki, természetesen csak a hazai gyülekezetekre nézve. Az egyetemes énekeskönyv tartalma 150 zsoltár s a temetési énekekkel és a 13 hozsánna énekkel együtt 340 ének; az­tán a Fejes István-féle imádságok s vé­gül a szöveg és dallamszerzők jegyzéke. Ezt a nagy anyagot Debreczen város és Tiszántúli ref. egyházkerület könyvnyom­dája állította ki. Miután az ij énekeskönyv a réginél je­lentékenyen gazdagabb és változatosabb tartalmú, a mennyiben a méltán felkarolt és közkedveltségnek örvendő Hozsánna é- nekeket és temetési, s alkalmi énekeket is foglalmagában, — szinte feleslegesnek látszik lenni uj kiadást készíteni az ame­rikai magyar ref. uj énekeskönyből. Min­denesetre kíváncsian várjuk az uj énekes könyvet. ****************************************************************************************** VASÁRNAPI ISKOLAI LECKE 1921, OKT. 9. PÁL EFÉZUSBAN. Csel. 19:8-40. Aranyige. A te Uradat, Istenedet imádjad és őtet szolgáljad. Máté 4:10. A történet. Pál Korinthusból Efézusba ment. Ma­gával vitte Akvilát és Priszcillát is. Itt egy kevés időt töltött s azután Jer usálembe ment. Mikor visszatért Efézusba, már talált ott keresztyéneket, kiket Akvila és Priszcilla tanított. Itt az Isten nagy dolgokat csele­kedett Pál kezei által. Betegeket gyógyított s akik nem juthattak hozzá, azok keszkenője érintésétől is meg­gyógyultak. A varázslók Krisztushoz tértek és kuruzs­ló könyveiket elégették. A bálványimáddók apró ezüst isteneiket elhányták és a Jézust imádták. Az ötvösök azonban fellázadták Pál ellen, mert kenyerüket féltet­ték. ők ugyanis apró ezüst mintákat készítettek Diána istennőről és az ő templomáról s ezekből nagy jövedel­mük volt. Demeter nagy gyűlést hivott össze a szín­házba a végből, hogy a keresztyénség terjedését mega­kadályozza. Pál is el akart menni oda, de tanítványai, sőt még az ázsiai papok is, lebeszélték. A gyűlés nem valami nagy rendben folyt le s a város jegyzőjének kel­lett a népet lecsendesiteni s a gyűlést feloszlatni. A há­borúság megszűnése után Pál nem sokára eltávozott Efézusból. Hely, idő és körülmények. Efézus a kisázsiai tar­tomány fővárosa volt. Közvetlen a Samos öböl mellett terűit el s gócpontja volt a földközi tenger kereskedel­mének Szárazföldön kitűnő utak kötötték össze a ke­lettel. Lakossága a világ minden részéből összeverő­dött zabolátlan tömegből került ki. Eredetileg görög volt, azonban “Nemzeti büszkeségét csakhamar elve­szítette s egyvelges lakossága ott térdelt a császári Róma előtt. A görögök bájos, költői mythologiája az ázsiai talajon, a keleti vallások befolyása alatt, sötét és vakbuzgó kegyetlenséggé, utálatos ceremóniákká változott át, melyekben a tivornya és varázslat ver­senyezni látszottak egymással. A hires Diána temp­lomban tartani szokott éjszakai ünnepek roppant tob­zódások keretében folytak le és a körmenetek alkalmá­val a papok nevetséges ugrándozások között a legdur­

Next

/
Thumbnails
Contents