Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1921 (22. évfolyam, 1-51. szám)

1921-08-06 / 32. szám

4

AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA.

Családi Kor.

FAMILY ALTAR.

ROVATVEZETŐ:

Nt. Tóth Mihály alphai ref. lelkész.

A SZÉGYEN.

Élőének: 69 Zsolt. 1. 2. 5. (Ujénekes)

Bibliai rész: I Péter 4:1-19.

Utóének: 25 Zsolt. 1. 2. 6.

ELŐIMA.

örök jóságú Isten, ki próbára teszed azokat, akiket szeretsz! Könyörgünk néked: tégy ez órában minket próbára. Jelenj meg közöttünk. Maradj itt velünk. Vizsgálj meg bennünket. És ha neked is úgy tetszik, tarts meg minket örökre a te végetlen szereteted kó'rében.

Beismerjük előtted, hogy megrémültünk, mikor a múltban tűz-próbára tettél minket; zúgolódtunk, mikor a Krisztusért szenvednünk kellett; boldogtalanok voltunk, midőn szent nevedért gyaláztak minket; szégyel- tük vallásunkat, mikor gúnyolódva azt kérdezték tőlünk: “Hol vagyon a te Istened?”

Bocsásd meg, irgalmas Isten, ami bűneinket és ne ítélj meg minket, hanem mutasd meg nekünk szentsé- ges erődet, hogy megálljunk a Krisztusban még akkor is, ha alattunk a föld megindúlna és a hegyek a tengernek közepibe dőlnének; add nekünk a szent bátorság lelkét, hogy pirúlás nélkül tehessünk vallást mindenkor a fe szent fiadról. Ámen/

TANÍTÁS.

I Péter 4:16.

Az amerikai állam kormányzója egyszer egészen váratlanúl megjelent a vasárnapi iskolák vezetőinek országos gyűlésén. Mikor köztudomásúvá lett, hogy a kormányzó a teremben van, mindenki hallani akarta őt. Végre a gyűlést vezető elnök felszólította a kormányzót, hogy tartson beszédet. Ez a felszólítás egészen meglepte őt, mert nem volt ahhoz szokva, hogy készületlenül beszéljen nagyobb hallgatóság előtt. Felállott tehát és csak ennyit mondott: “Testvéreim! Munkájukkal igazán rokonszenvezek. Egyéb mondani valóm nincs És csak azért állottam fel, hogy engem is számba vehessenek.”

Hát ehhez a beszédhez igazán nem kellett lángész. Azonban vannak esetek, amikor határozott bátorság kell ahhoz, hogy valaki feladjon azért, hogy őt is számba vegyék. Bátorság kell hozzá, még pedig olyan, amilyenben igen sok úgynevezett nagy ember szomorúan szűkölködik. Felállani és azok közzé számiáltatni, akik szent elhatározással küzdenek mindenért, ami szép, nemes, tiszta és igaz; felállani és azok közzé számiáltatni, akik kérlelhetetlenül üldözik mindazt, ami rút, aljas, erkölcstelen és gonosz: bizony ehhez sokszor igaz bátorság kell. Ez a kormányzó azzal, hogy felállott, hogy számba vegyék őt is: igaz bátorságról tett tanúbizonyságot és bebizonyította, hogy nem szégyeli a Krisztust.

Korunkban igen nagy a Krisztus ellenségeinek tábora. Ezek gúnyt űznek mindabból, ami a vallásra vonatkozik. A gúny pedig sebez. És valljuk be, hogy igen

nagy azoknak az erkölcsi gyáváknak a száma, akik elhallgatják — még jó, ha le nem tagadják — keresztyén voltukat éppen akkor, amikor a Krisztusról vallást kellene tenniök a nagy nyilvánosság színe előtt.

Ugyan miért szégyelnek ezek bátran és nyíltan vallást tenni a Krisztusról ? Talán szégyelik az ő titokzatos természetét? Nem is annyira titokzatos, habár kettős is ez a természet. Mert ha elismerjük, hogy a szentirás igaz, akkor nem kerülhetjük el annak beismerését sem, hogy ő egy személyben Isten és ember volt. Küldetésének rendkívüli volta is erről tanúskodik. Ha a Krisztus csak ember lett volna, akkor igen nehéz lenne felőle elhinni, hogy valóban ő á bűnös világ megváltója. De mivel benne az Isten az emberrel egyesült és igy az ember fölött magasan állott és áll: könnyen el- hihetjök, hogj valóban ő az, aki az embert az Istenhez emeli.

Vagy talán szégyelik az ő halálát? Hogy a leggyalázatosabb kereszt halálával halt meg: ez történeti tény. Hogy meghalt, nem mint gonosztevő, hanem mint igaz és ártatlan: ez is történeti tény. Mártírhalált halt egy érdemes ügyért. De még többet tett. Meghalt a- zoknak a bűneiért és szégyenükért, akiket meg akart menteni. Helyt állott az emberért. Vájjon ok-e ez arra, hogy szégyeljék őt? Nem. Sőt inkább dicsekedniük kellene a kereszttel, mint az önfeláldozó szeretetnek örök j elképével.

Vagy taián szégyelik az ő tudományát? Soha ember nem szólott úgy, mint ő. Szavai páratlan bölcsességről, összehasonlíthatatlan szeretetről, vonzó rokon szenvről s kifogástalan méltányosságról tanúskodnak. Az ő igéi gondolat-magok, melyekből a legmélyebb bölcsesség, a legtisztább erkölcsiség, a legnemesebb törvényhozás és a legszentebb vallás fejlődött ki. Hegyi be széde egyedül áll szerkezetének fennséges voltában,gya korlati értékének mérhetetlenségében és nemes egyszerűségének szépségében. Mint tanító: elérhetetlen magasságban áll. Bebizonyította, hogy ő valóban Istennek felkentje; hogy oly próféta, kit sem azelőtt sem a- zóta felül nem múlt senki. Hát hol van itt ok arra, hogy szégyeljék az ö tudományát s szégyeljék őt magát?

Szégyen! Mi az a szégyen? A szégyen erkölcsi indulat. Visszahatása ez oly erkölcsbe vágó cselekedetnek, melyről általánosan tudjuk, hogy helytelen. A gyermek zavara, mikor apró lopásokon érik, az ifjú pirulása, midőn aljas vádat emelnek ellene, a férfi sápadt arca, midőn a megaláztatástól való félelem szivét megrendíti: mind megannyi jelei annak a bennső, erkölcsi indulatnak, melyet szégyenek nevezünk.

De van a szégyennek egy nemesebb fajtája is Az egyenes léle.knek erkölcsi felháborodása, midőn valami gonosz tetnek szándékos elkövetését látja, a szerető szívnek megindító fájdalma, midőn másokat elbukni lát a nagy elmének mélységes szánalma, midőn látja a tö-