Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1921 (22. évfolyam, 1-51. szám)

1921-07-09 / 28. szám

AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA. _ (i A pénztárnoki és banki kimutatás teljesen egyező. Az árvaházi kiadási tételek is mind szabályszerű utalványozás alapján történtek. Ha a pénztárnoki jelentés 14 iki jelzését 8 nak ol­vassuk akkor is csak a vissza nem jött check összegé­ben van a külömbség, a mi nem a pénztárnok? hanem a banki könyvelő hibája. így a kettős zárlatért a Banki könyvelő, nem a pénztárnokunk a felelős. Ezt köteles­ségem Elnök Ur tudomására hozni. Egyesületünknél mindenek ékesen és szép rendben folynak, csupán az egyes osztályoknál úgy látom sok a hátralékos, ami a rósz munka viszonyoknak a követ­kezménye. Igyekezzék minden tagtestvér pontosan tel­jesíteni fizetési kötelezettségeit, mert az Egyesület is csak úgy tudja teljesíteni alapszabály szerinti köteles­ségeit. Fogadja mélyen tisztelt Elnök Ur kiváló tisztele­tem őszinte kifejezését, vagyok az Elnök Ur és kedves tagtestvéreim kész szolgája: Detroit, Mich. 1921 jun. 25. Borsos István, ellenőr. A múlt számra későn érkezett. Szerk. Elismervény -Köszönet. A REFORMÁTUSOK LAPJANAK múlt heti, — Jul. 2-iki sz. ban tettük volt közzé a végszámadást a- zon 341.15 centnyi összegről, a melyet lapunk joszivü olvasói adakoztak volt a Debreczenbe menekült ref. lel­kész családok, özvegyek és árvák nyomorúságának eny­hítésére. Megismételjük itten, — hogy e fennti összegből KÉT SZÁZ dollárt Nt. Özv. Révész Mihályné ref. lel- készné czimére küldöttünk volt el Roth Ignácz pitts- burgi bankczég utján, — száz dollárt pedig Dokus Ernő lelkészi nyugdíj j intézeti elnök úrhoz azon kérelem kap- csán? hogy ők ez összegeket egyenlő arányban és igaz­ságosan osszák szét a segélyre rászoruló lelkész csalá­dok között, — a melyeknek már nincsen kenyérkere­sőjük és földi gondviselőjük. Az utolsó részt, 39.65 etet szintén Dokus Ernő úrhoz küldtük el pár napja. Mindkét megbízott egyén híven és Isten, emberek előtti jo lelkiismeretességgel tett eleget felkérésünk­nek, — a miről tanúskodik az alábbi két okirat. AZ AM. MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA. Nagyt. szerkesztőjének: Mélyen tisztelt nagytiszt. Ur. “Mikor pedig eljövend ama Vigasztaló, Kit Én bo­csátók nektek az Atyától, az Igazságnak Lelke, — ki az Atyától származik^ — az bizonyságot teszen Én ró­lam, — de ti is bizonyságot tesztek, mert elejitől fog­va Velem vagytok.” így szólott a Ur János Ev. 15 r. 26-27 verse sze­rint, — mi hozzánk is, szegény, alázatos szolgáló leány­aihoz, kik az ő keresztjét hordozzuk zugolodás nélkül: és ime ezennel bizonyságot teszünk arról, Hogy a Vi­gasztaló eljött mi hozzánk is, mert mi elejitől fogva Vele vagyunk, mint az Urnák szolgáloleányei. Áldas- sék a minden kegyelemnek kutforrása ama jótéte­ményért, hogy rólunk, elhagyatott, szegény szerencsét­len papi özvegyekről és árvákról Nagyt. Ur és az ame­rikai kedves hittestvérek utján gondoskodott. Hálafohászunk száll a magasságba a tengeren túl élő nemes szivü hittestvéreinkért, kik megszánva a mi elhagyott sorsunkat, könyörületességre indultak, mint egykor az irgalmas samaritánus, — és a Krisztus szent példája nyomán meg mutatták, hogy miben áll a felebaráti szeretet. Áldva emlegetjük önöket joltevőinket, kik a leg­súlyosabb megpróbáltatások szörnyű időjében jöttek a mi segítségünkre és egy falat kenyeret s egy darab védő ruházatot nyújtottak által az Uj hazából ide a nyomorúság völgyében ülőknek. Nemcsak mi emlegetjük pedig mindennap áldó i- mádság között az önök nevét kedves amerikai hittest­vérek, — hanem a minket földi testben hátrahagyott feledhetlen férjeink és illetve apáink is ott a lelkek vi­lágából, az üdv honából hálaado zsolozsmával imádkoz­nak az önök boldogságáért. Tisztelő és örökké hálás hittestvéreik: itt következik 47 özvegy lelkészné és azok árvái­nak sajátkezű névaláírása és nyugtázása arról, hogy a kétszáz dollárból reá eső egyenlő részt kiki hiánytala­nul átvette. A kiosztásnál jelen voltak és azt jóságos szeretet­tel intézték. Harsányi Gusztáv debreczeni kir. táblai bi­ro, — Dr. Erdős Károly ref. theol. tanintézeti tanár és Dr. Mitrovics Gyula egyetemi tanár, — kik a köszönő iratot mint tanuk szintén aláírták és illetve hitelesí­tették A gyűjtési Összegből a 3-ik száz dollárt If. Németh János pittsburgi bankczég utján küldtük el Dokus Ernő tiszánninneni főgondnok ur czimére Budapestre^ ki is mint az orsz. leik. Nyugdíj j intézet és Árvagyám inté­zet igazgatója, a következő rokonszenves sorokban kö­szönte meg és nyugtázta a száz dollár átvételét. Nt. Harsányi Sándor ref. lelkész Urnák, mint az Am. Magy. Reformátusok Lapja szekesztó'jének HOMES­TEAD, PA. Kedves Nagyt. uram: F. ho Febr. 7-ról kelt s a csehek által megszállott Legényére czimzett b. sorait e pillanatban vettem va­lamint megjött a pesti magy. Kér. Banknak azon ér­tesítése is, hogy ott 50-ezer korona áll rendelkezésemre. Fogadják mindazok a derék hittestvérek, kik ado­mányaikkal a nélkülöző lelkész özvegyek és árvák sze­méből egy egy könnycseppet letörőitek, — hálás kö- szőnetünket. Fogadja Nt. Ur, mint a nemes eszme kez­deményező je; fogadják mindnyájan együtt véve mindnyájunk köszönetét, — s az én, szóval ki nem fe­jezhető mélységes személyes hálámat is, ki mint az Orsz. Lelkész Árva és Gyámintézet elnöke könnybe láb- badt szemmel, összeszorult szívvel, tehetetlen kézzel nézem a gondjaimra bízottak emberfeletti küzdelmét, mit az éhenhalás réme ellen folyatnak. Nagyon kérem kedves Nt. Urat és minden nemes szívvel megáldott hitestvéríinket ott az Uj Hazában, — hogy ezen szavaimat ne tekintsék túlzásnak^ ne gondol­ják frázisnak, hanem vegyék a legigazabb, legkegyet­lenebb leg rettenetesebb, legszivfacsaróbb értelmében.

Next

/
Thumbnails
Contents