Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1921 (22. évfolyam, 1-51. szám)
1921-05-21 / 21. szám
4 AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA. AZ AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK UJ SZERVEZKEDÉSE. Mikor hire kelt, hogy a Konvent megszünteti az amerikai munkát: sokan aggódtak az amerikai magyar reformátusok felől. Vájjon lesz-e, mutatkozik-e majd valami eredménye annak a gondozásnak, amiben a magyarországi egyház részesítette Amerikába szakadt fiait?, — kérdezték némelyek. Nem fognak-e most már a megoldozott kéve módjára széjjelhullani?, — töpreng tek mások. Csak maguk az érdekeltek: az amerikai magyar reformátusok nem féltek, mert tudták, hogy a magyarországi egyházhoz tartozandóság megszűnésével megszűnik az az ok is, mely eddig közöttük a békességet és együttmunkálkodást lehetetlenné tette. Természetesen, tizenhat évvel ezelőtt a Konvent nem azért szervezte meg amerikai munkáját, hogy ott a háborúság magvait vesse el: de azok, akik akkor ennek a munkának a zászlóvivői voltak, olyan hibás utakon vezették az egész mozgalmat, hogy másfél évtized elmúltával is égett a viszály parazsa a hamu alatt, amit csak a jobb belátásu vezérek óvatos ébersége őrizett meg az újra meg újra való megbolygatástól. Hála legyen érte a jó Istennek: a kevésbbé dicsőséges múlt üszkein uj tűznek a lángja lobog fel. De ez a szeretet tüze, a megértésé sőt amit megtanulni Amerikába kellett jönnie a magyarnak: az egyetértésé. Amit tizenhat év alatt egyszer sem lehetett megtenni: összegyűlt az addig három (sőt most legutóbb négy) táborba szakadt magyar reformátusság és közös szervezkedésben egyesült a jövendő nagy feladatainak elvégzésére. Nemcsak! Hanem ez az uj szervezkedés a- zonnal uj zászlót is bontott a gyülekezeti hitélet további munkálásának nagyszerű fejlesztéséért. Olyan zászlót, amely nekünk is drága: mi is ugyanazt lobogtatjuk. Hadd szóljunk előbb a hivatalos szervezet továbbfejlődéséről. A magyarországi egyházhoz csatlakozott két egyházmegye a múlt nyáron kötött Konventi Egyez mény értelmében folytatta a tárgyalásokat az Egyezményben megnevezett két amerikai egyházzal: a pres- biteránus egyházzal, meg a református egyházzal. A tárgyalások még nem értek véget, amikor egy okve- tetlenkedo kis csapat 'kivált a keleti egyházmegye kebeléből és megalakította a független magyar református egyházat Amerikában. Kuthy Zoltán newyorki lelkész áll ez irányt tévesztett kis töredék élén, egyházközség pedig összesen hat tartozik hozzá; ezekből is a fele uj, szinte ad hoc alakulás. Legújabban a Konvent élesen diszkreditálta ezt a megtévedést, az amerikai egyházak nak e tárgyban hozzá intézett kérdésére válaszolva. Jövője nincsen, sőt már jelene is tévesztett ennek az alakulásnak; nagy kárt okoznak nem annyira az egyetemes ügynek, mint inkább önmaguknak. A két egyházmegye tovább haladt a maga utján. A presbiteriánus egyház vezetői kijelentették, hogy csak egyházközségenként hajlandók felvenni a magyarokat, mindegyiket azon amerikai egyházmegye tagjául, amelyiknek területén az illető magyar egyházközség fekszik. A Reformed egyház ellenben hajlandónak nyilatkozott mind a két egyházmegyét mostani szervezetében felvenni, az egyiket a pittsburghi, a másikat a keleti egyházkerületbe. Bár a hivatalos tárgyalások még a felsőbb fokokon nem nyertek teljes befejeződést és még csak ezután következik az egyes egyház- községek döntése: mégis ma az a közhangulat mind a két egyházmegyében, hogy az egyházmegyei szervezet megvédése végett elfogadják a Reformed Church ajánlatát és annak kebelébe fogják kérni felvételüket. Lehet, hogy lesz egy-két olyan esetekben, ahol a helyi körülmények inkább a presbiteriánus, meglévő magyar egyházközséggel való egyesülést követelik meg; ez a- zonban már aligha fog változtatni a jelenlegi általános irányzaton. (Ezt a czikket minden változtatás nélkül vettük át a magyarországi REFORMACZIO ez. elterjedt és tekintélyes ref. lapnak ez év Márc. 21-iki sz. ból, — mint tanúbizonyságát annak, hogy odahaza is kezdik már helyesen megítélni az u. csati, akczio inaugurálása körül elkövetett végzetes nagy hibákat, a melyeket e- gész bátran az amerikai magyar reformátusság egyházi békéje, biztos fejlődése ellen elkövetett bűnöknek is lehet minősíteni. Az akczio kivitele körül a magyar- országi ref. egyház nevében, s a Convent erkölcsi tekintélyének lejáratásával elkövetett erőszakosságokra és visszaélésekre több Ízben mutattak rá maguk a csati lelkészek, — de odahaza minden felszólamlás süket fülekre talált. Hisszük, hogy az amerikai magyar reformátusság ezutánra nem bízza magát vak vezetőkre, hogy azok a gödörbe vezessék. Szerk. Az Amerikai Magyar Reformátusok Lapja' számára Irta: Kovács János békevári ref. lelkész. Néhai Nt. KOVÁCS JÁNOS-nak az emléke úgy marad fenn Kanadában, mint a telepitő és tudós papé. A magyarságnak Kanadába való kitelepítésére és sorsának itten való vezetésére senki sem volt olyan nagy hatással, mint az Urnák ez a derék szolgája. Kanadáról vonzó stílusban megirt könyvet készített, és azt a kanadai kormány kinyomatta, szétküldvén mindenüvé a hol csak magyarok laknak. Tagadni czéltalan volna, hogy igen sok magyar emberben vagy az ő vele való levelezés, vagy a vele való érintkezés, vagy végül az ő általa ivott könyvnek a hatása keltette fel a Kanadába való megtelepedés vágyát. El lehet mondani, hogy sok honfitársának a kezébe ő adta a kenyérnek és boldogulásnak alkalmát, — noha, — szokás szerint neki ezért még köszönet sem jutott osztályrészül. Telepítési munkájában semmi különbséget nem tett ref. vagy más vallásu magyar honfitársai között. Kovács János lelkész nagy képzettségű, rendkívül ismeret halmazzal rendelkező tudós férfiú volt. A vele való beszélgetés vagy társalgás során mindjárt meglehetett állapítani róla, hogy encyclopedikus tudásu
