Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1921 (22. évfolyam, 1-51. szám)
1921-01-08 / 2. szám
A fennti czikket egész terjedelmében laptársunknak a Magyar Egy táznak hasábjairól vettük át. Előttünk is teljesen érthetelen a Ref. Egyesület Vezértestületének újabb kisérietezése egy világi lappal, a mikor ennek czélszerütlensége tapasztalatilag is beigazoltatott. Annál érthetetlenebb pedig ez az újabb rendkívül nagy költséggel járó kísérletezési szándék egy világi lap pal, — mivel ez a buffaloi Convenczión meghozott határozatnak egyenes mellőzésével történik. A conveni- czio ugyanis határozatikig kimondotta, hogy szakit az addig követett gyakorlattal, mely szerint világi lapokkal kötött volt szerződést az Egyesület ügyeinek a nyilvánosság előtt való tartására. E helyett a convenczio teljes loyalismussal, felbuzduló hittestvéri érzülettel és igazi felekezeti öntudatosággal a két egyházi orgánum felé fordult bizalmával. Mi ezt a bizalmat nagyra értékeltük és minden rendelkezésünkre álló eszközökkel és módón honorálni eddig is kívántuk. Tökéletesen igaza van a M. E- szerkesztőjének, mikor írja, hogy a REF. Egyesületnek erkölcsi kötelessége az egyházi sajtónak pártolásában is példát mutatni úgy a tagok, mint a közvélemény előtt. A református egyházi sajtó méltán érzi magát mellőzve, ha még a református Egyesület is, mint egyházi szellemű organizáczio,_ignorálja a hitfelekezeti sajtó szolgálatait és azt inferioritásságba helyezi egy más, m-ág oly kitünően szerkesztett is, — de világi lap mellett/ Semmi kritikánk nincs a valóban kitünően szerkes:; tett M. Híradó ellen, mely úgy tartalmilag, mint elterjedtségénél fogva egyike a legjobb amerikai magyar hetilapoknak. De, — már megbocsát a mélyen tisztelt Vezértestület, — semmi nem indokolja kellőleg annak szükségességét, hogy az egyesületi pénztárból ÖTEZER dollár évi subvencziot adjunk egy, egyházi életünkkel semmi összeköttetésben nem álló, világi lapnak AKKOR, mikor a két egyházi lapnak EGYÜTTVÉVE csupán 500 dollár hirdetési dijat juttat az egyesületi pénztár. Érthetetlen előttünk a V. T. hirteleni bőkezűsége, mikor eddigelé a két nagy napilapnak csupán ezer dollárt juttattak hirdetési célra, — és most egy lapnak akarnak nem is egyszerre, hanem MINDEN évben az egyesületi pénztárból ÖTEZER dollárt kiutalni. Merőben lehetetlennek tartjuk, hogy az egyesületi osztályok, vagy tagok többsége ezt az eztravagancziát helybenhagyásával megpecsételné/-znS Á[o ui9u .ooui —‘souCns — ‘j[un^o[nsay.8g; xui y dag, hogy megengedhesse magának azt a luxust, hogy évente ÖT EZER dollárt adhasson ki csupán egyetlen és még hozzá világi újságnak, — hirdetési czélra. Az E- osztályainak és a köztagoknak figyelmébe a jánljuk úgy a Magyar Egyház szerkesztőjének tollából megjelent és lapunkban is e helyütt leközölt czik- két, — mint a magunk részéről ehhez és az ügy érdeméhez fűzött fennti megjegyzéseket. Ezen czikk leközlésében és megjegyzéseink megtételében bennünket semmi roszindula't vagy kritizálási 4 AMERIKAI MAGYAR szándék nem vezérel a V. T, irányában, — csupán REFORMÁTUS önérzetünk tiltakozik az ellen, hogy az egyházi sajtót, a mi saját felekezetűnkhöz tartozó egyik tisztes intézményünk igy ledagradálja a világi lapok alá. Szerk. ,... ., • _ ,u ..... ■ •'----- •/ ;. ■ 1 *■*•'* * '■ ’ ***** ' ' . Az Erdélyi Ref. Magyarság Megmentéséért! A szabadság hazájában élő honfitársainkhoz fordulunk mélyen lesújtott magyar véreink közül a legsúlyosabb rabságban sínylődő az erdélyi magyarok érdekében. Az köztudomású, hogy a magyarságnak a béke- szerződés rendelkezései szerint is Magyarországon maradó része mily szomorú gazdasági viszonyok között él, de azt talán nem tudja mindenki, hogy még ez a mindennapi kenyérért nehéz küzdelmet folytató itthoni magyarság is mennyire súlyosabbnak tartja a maga helyzeténél is a román járom alatt szenvedő testvéreink sorsát, és hogy még ez a szintén nehéz lielyzethen lévő nép is mennyire igyekszik erdélyi véreink sorsát enyhíteni. ' Különösen szomorú az Erdélyben élő magyarság közül az ottani reformátusok sorsa, mert ezeknek legkedvesebb intézményeik sorsa forog kockán, egyházaik fennmaradását látják a magyar állam múltban nyújtott támogatásának elmaradása, a vagyonosabb magyar reformátusok Erdélyből való kiüldözése vagy vagyonuk nak a román nép részére föld juttatása, vagy más ürügyek alatt történt lefoglalása következtében a legnagyobb mértékben veszélyeztetve. Amerikai református véreinkhez és hittestvéreink- hez emeljük fel tehát kérő szavunkat, csengjen fülükben az elnémulásra Ítélt református harangok utolsó ércz-szava, mentsétek meg templomainkat, egyházi é- pületeinket, adjatok Ínségbe jutott, de hazájukért, hitükért bátran küzdő református lelkészeinknek, tanáraiknak, és tanítóiknak, — felsegélyezésére. A feldúlt és elpusztított Északfranciaországról fényképek és rajzok egész sorozata ad hü képet, de hogy erdélyi református egyházi épületeink a kétszeri román betörés után milyen állapotban vannak, hány lerombolt templom, leégett papiak és kifosztott iskola épület vár felépítésre? azt a országot elfoglaló ellenség szigorú intézkedési következtében nehéz volna rajzokban a maga teljes valóságában bemutatni. Szóljunk e papjaink, tanáraink s tanítóink üldözéséről? Tudják-e amerikai véreink, lelkészeink közül hányat internáltak minden ok nélkül, és, hogy nincs köztük egy sem, kit ne zaklatnának a legképtelenebb ü- rügyek alatt? Eljutott-e annak hire az óczeánon túl, hogy sok lelkipásztorunkat véresre botozták, sok lelkészünket bebörtönözték csupán azért, mivel a Miatyánkot imádkozták a templomban, amely imádság szava szerint azt mondá az Ur, hogy: jöjjön el a Te országod/ Azt hisszük, aki csak néhány esetet hallott ezen kegyetlen üldöztetésekről, azok előtt nem kell. ecsetelSFORMÁTUSOK LAPJA.
