Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1920 (21. évfolyam, 1-52. szám)

1920-10-23 / 43. szám

AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA.

4

Dr. Erdős látta természetesen az arczomon aláper- gő nehéz könycseppeket. Ebben a megható perczben megkondult a közeli nagytemplom Rákoczy harangjának bus zengzése, és még pathetikusabbá vált a helyzet. Magam sem tudom hogy történt, de egyszer csak ott találtam magam annak a szoborszerü férfiúnak a mellén, ki gyöngéden simogatta fejemet és szelíd szavaival fölszántotta könnyeimet. A következő perczek- ben már nem úgy állottunk egymással szemben és nem olyan kimért beszélgetést folytattunk, mint tanár és tanítvány, hanem mint apa és fiú. Mondanom sem kell talán, hogy a kért szabadságot és felmentvényt megkaptam. Megláttam és megölelhettem még egyszer édes jó apámat.

E szomorú esemény emléke sokszor eszembe juttatja nekem Debreczent az ősi kálvinista várost a nagy magyar Alfőldön, — és abban a typikus kálvinista papnövelő tanárt, a tanítvány-szerető Dr. Erdős Józsefet. Az ilyen férfiakban látom a magyar kálvinismus erejét és nagyságát megtestesülve.

Sokan vagyunk ma már Amerikában, kik e tudós Gamaleilnek lábainál szívtuk magunkba a tudomány és igehirdetés iránti szent lelkesedés erejét. S mindnyájan hálával s tisztelettel emlékezünk vissza a századok viharait kiállott vén collégiumra és az abban tanító érdemes tanárokra, kik között az elsők között is az első Nt. Dr. Erdős József.

A Collégium mellett ott emelkedik és mutat égre kettős tornyával a hires nagy templom. Hejh ha e templom kövei beszélni tudnának! Beszélnének nekünk ősök hithüségéről, ősök áldozatkészségéről és beszélnének nekünk törhetetlen hazafiságról is; — mert ennek a történelmi nevezetességű nagy templomnak falai között proklamálta ki 1849-ben Kossuth Lajos, a magyar Nemzet atyja a Magyar Haza függetlenségének szent reménységét!

A vén Collégium még all. Az ősi templomnak megszentelt falai is állanak. És meg van a mi hitünk, a mi reménységünk is az iránt, hogy a magyar Haza is él és Isten kegyelmes rendelkezéséből meg is marad még egy újabb ezredéven által.

A.z amerikai reformátusok egyházi ügye.

A New-yorkban megjelenő AMERIKAI MAGYARSÁG ez. napilapnak Oct. 14-én megjelent számából vet tűk át az alábbi czikket, mely természetesen egy olyan (csati.) lelkésznek tollából származik, a ki nemcsak tökéletesen ismerős a hazai egyházhoz tartozott egyházak, gyülekezetek és a keleti egyházmegye benső dolgaival, a lelkészek és gyülekezeti tagok közgondolkozásával, hanem minden látszat szerint irányítója is az eseményeknek és a szóban forgó gyülekezetek jövendő sorsának.

A czikk élénken világit rá arra a lehetetlen helyzetre, a melyben leledzenek azok a gyülekezetek, a melyek a teljes függetlenség, minden egyházi főhatósággal való öszeköttetés megszakításának hangzatos és tetszetős jelszava alatt kívánják folytatni további existentiá j ukat.

Ez a függetlenség meglehetős problematikus lesz egyes és olyan gyülekezetekre nézve, a melyek rá lesznek utalva az erősebb, szintén független gyülekezettől

való segélynyújtás elfogadására. Holt bizonyos, hogy azok a kisebb és gyenge gyülekezetek, melyek az inde- pendens mozgalommal azonosítván magukat, segélyt fogadnak el a gazdagabb gyülekezettől, — ennek lekötelezettjei lesznek még ha csak ethikai értelemben is. A hol pedig lekötelezettség van valaki irányában, — ott el van veszve a függetlenség.

Az Amerikai Magyarságban megjelent czikk, — bárkinek a tollából származik is az, — helyesen mutatja meg az irányt, a mely felé kell haladniok azoknak a gyülekezeteknek, a melyek egykor a hazai egyház fennhatósága alatt állottak volt. Ez az ut az amerikai egyet, ref. egyházakkal való egyesülés útja.

Az Am. Magy. ban megjelent czikk, mely a fennti reflexiókat váltotta ki lelkűkből, — a következő;

Az amerikai magyar reformátusok nagy többsége, ami eddig a magyarországi ref. egyház fenhatósága alatt állott, megtalálta az egyedül heyes kibontakozási utat. Meghajolt a magyarországi konventi elnökség ó- haja előtt és egyházmegyei szervezetük fentartásával kíván becsatlakozni az amerikai Reformed Church be- belébe. A nagy többséget nem tudta megtéveszteni az egyházi birtokkérdésnek üres hólyaggá felfuvása, mert a gondolkodni szerető elem tisztában van azzal, hogy az egyházi birtok kötött, holt birtok, ami továbbra is az egyházközségek nevén marad s azt a felügyeleti jogot, amit eddig a charter értelmében a konventi elnökség gyakorolt felette, a jövőben a Reformed Church kebelében a magyar egyházmegye fogja gyakorolni. Jobban meg van igy védve az egyházak birtoka, mint függetlenség kimondása esetén, amikor a birtokok képviseletével megbízott 2—3 trustee az egy- háztagok tudta nélkül elidegenítheti az összes egyházi birtokot, ha esetleg azok lelkiismeretlen emberek. Az egyháznak különban sem az a hivatása, hogy bix-tokot szerezzen és annak telekkönyvi bejegyzését kizárólagos vezérelvnek ismerje el hovatartozandósága megállapításánál, hanem célja az, hogy tanítson minden népeket és terjessze az Isten országát. Ezt a megbízatást pedig úgy tudja helyesen elvégezni, ha erejét egyesíti, keresi a szellemi és organikus összekötő kapcsokat a hittestvérek ezreivel és vállvetett erővel végzi el azt a feladatot, amit számára Krisztus kijelölt. Annál a hangzatos jelszónál, ;|mit a függetlenkedők “szabadság” név alatt felvetettek, sokkal szebben hangzik úgy emberi, mint isteni szempontból az egység, a tömörülés, a szolidaritás, az összekötő kapcsok keresésének és a versengés kiküszöbölésének hangoztatása. Hogy egy nagyobb egyházmaga tudja missziói segély igénybe vétele nélkül fizetni lelkészét, még nem lehet ok a függetlenség kimondásához, mert ilyen gondolkodás alapján a debreeni, miskolci, halasi, mezőtúri és sok ezer magyarországi ref. egyházközségnek is régen ki kellett volna szakítani magát az egyetemes ref. egyház kötelékből. Az independens egyházközségeket sajnáljuk, mert megtagadták a szervi közösséget a többi magyai- egyházközséggel, valamint az amerikai nagyszámú hittestvérekkel és az egység céljától messze távolodtak. Féltjük jövőjöket is, mertzavarok, vagy lelkészváltozás esetén a bizonytalansággal és szétmállás veszedelmével kénytelenek szembenézni. A keleti egyházmegye azon egyházközségeit, akik az amerikai Reformed Church kebelébe óhajtanak belépni az egyházmegyei