Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1920 (21. évfolyam, 1-52. szám)
1920-10-16 / 42. szám
AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA. 3 A madarak is útra kelnek, hogy vidámabb, szebb éghajlat alatt töltsék el a téli időszakot. A fecske, daru gerlicze, — mondja a Szentirás, mind tudja az ő idejét. — Szinte utánnuk megy sovárgo lelkünk is, mely vágyik hasonlóan egy szebb haza, egy dertiltebb égi tájék felé. Az összetorlodo fellegek vésztjoslóan kergetik egymást, az enyészet fuvallata megcsapja arczunkat, megérinti lelkünket .... Mindég szerettem az őszt, mert ez az én lelkem hangulatának korszaka. Ez az évszak én bennem a magyar léleké, különösen most, mikor a hosszú viadalban népem és fajom a pusztulás, az erőszakos megsem- misités martalékául esett. Ugyanaz a szomorúság ült a nyomasztólag szülőhazámra, ami engemet eltölt az őszi tájkép szemléletére. Ez az évszak én bennem az emberé, — Passiv ember voltam életemben s hiszek a predestináciában. Ez az évszak nekem hazafiságom vallásam és ref. egyházam érzületj ének évszaka. Okt. 6 és 31 erre az időszakra esnek. A róm. kath- nak ekkor van a halottak napja. Lám az Ur Jézus kikelet tavaszán, nagypénteken szenvedte át a kínos halált. Igen ám; de az ő halála nem elmúlás, hanem feltámadás új s örök életre, így az ő halála tavaszba illik bele. A miénk az ősz elmúlása, a múlandóság halála. Nekünk még át kell remélnünk, hitünkkel át kell törnünk a fagyos tél kemény jégpáncélját sokképpen ez életben s utoljára a halálban megpróbáltatnunk ha vájjon a Jézushoz hűek maradunk é? A zörgő avarból, tarlott bokorból nemsokára ki fog emelkedni ami számunkra egy makulátlan hófehér alak, járva mint egykor a viharló tengeren, úgy most a haldokló természet felett, hatalmat hozva, életet hirdetve megrettent barátainak, nekünk bűnösöknek!.... Az ősz után elközelget hozzánk nemsokára a másik kedves időszak, az ADVENT. Ezt betetőzi, megkoronázza az áldott szép karácsonyi szent ünnep, a mi Urunk J. Kr. születésének szent és dicsősséges emlékünnepnapja. MOST van tehát alkalmunk arra, hogy hitünkkel meggyőzzük a világot, legyőzzük az enyészetet, bűnt és a halált. MOST, mikor legtöbb ok esemény és jelenség szomorúságra, elcsüggedésre hangolják lelkeinket, MOST KELL a mi hitünk fényének és erejének rogyong nia! Ha most megállunk, — nem fogunk többé el esni. A döntő ütközetnek órája ez reánk nézve! Talán azt mondhatja valaki, — ugyan hogy lehet igy gondolkodni? Hiszen egészen érthetetlen szavak ezek a, mai felvilágosodott, a mai, hitetlenségével kérkedő korszakban? E kérdésre az én feleletem az, hogy hogyan LEHETNE MÁSKÉPEN gondolkodni egy embernek, ki Isten képére van teremtve és Isten leikéből származó szikrát rejt bensejében? Inkább kész volnék megtagadni műveltségemet, lemondani nagy fáradsággal összegyűjtött szellemi értékeimről, inkább maradjon el tőlem minden, a mit egyesek oly nagyra értékelnek, — csak az én hitem és éltető reményem kísérjen keresztül csorbítatlan értékében ez életen által! Nem tudok és nem akarok másképen gondolkozni, mint a miképen szivemben érezek. És az írás megvigasztal engem a felől, hogy nem a világ szerint gondolkodóknak, hanem nekem van igazam, mikor igy szol hozzám; Minden bölcsességnek kezdete az Urnák félelme! Másutt ismét: Azoknak, kik az Istent félik és szeretik, mindenek egyformán javukra vágynak/ Gyönyörködöm itt e föld ön Istennek teremtett szép világában, — de hiszem, hogy lelki szemeimmel meglátom majdan ama még gyö nyörüségesebb országnak, a kegyelem országának belsejét is. Ide hívogatunk mi Urnák szolgái mindeneket belépésre! Hívunk mindeneket a Jézushoz, mert csak ő nála van kegyelem, béke és üdvösség/ Különös jelenség, de való tény, hogy templomainknak látogatói ezekben az őszi vasárnapokban megritkulnak. Az emberek házukban maradva töltik el a szent vasárnapot. Már ki hogyan. A kissé hűvösebb ősszi szellő fújása elegendő ok a könyen elaltatható lelkiismeret számára az Isten házából való elmaradásra. Pedig addig kell keresnünk az Urat mig Ő közel vagyunk mi hozzánk! Legyünk azért MINDENKOR szorgalmas és buzgó templom járok. A PERTH AMBOYI REF. EGYHÁZKÖZSÉG PRESBITÉRIUMÁNAK JAVASLATA AZ EGYHÁZKÖZSÉG JÖVŐJÉT ILLETŐLEG Tekintettel arra a körülményre, miszerint a ma-, gyarországi ref. egyház fennhatósága alá tartozó amerikai magyar ref. egyházközségek a magyarországi egyház legfőbb hatóságának, a Konventnek határozata folytán kénytelenek megszakítani a hazai egyházzal való eddigi összeköttetést, presbitérium a következő javaslatot terjeszti egyházközségi gyűlés elé: Három megoldás lehetséges; az első az, hogy az egyházközség az egyházmegye többi egyházközségeivel együtt az egyházmegyei szervezet fentartásával becsatlakozik a Reformed Church in the U. S. kebelébe; 2. az egyházközség több hasonló gondolkodású egyházközséggel társulva megszervezi az önálló amerikai magyar ref. egyházat; 3. az egyházközség mint minden más egyházközségtől független szervezet működik. 1 Presbitérium csak az első megoldási módot ajánlhatja jó lelkiismerettel, t. i. MINT A KELETI EGYHÁZMEGYÉNEK EGYIK ALKOTÓ ELEME EGYHÁZMEGYÉSTÜL BECSATLAKOZNI A REFORMED CHURCH IN THE U. S. KEBELÉBE. Indokaink erre nézve a következők: a) Ez a kibontakozás felel meg egyedül a rólunk eddig szeretettel gondoskodó magyarországi egyház leg főbb hatósága intenciójának. Igaz ugyan, hogy a kon- vent és amerikai egyházak képviselői által aláirt egyezményben az van, hogy annyiban ajánlja a konvent e kibontakozást, amennyiben az az egyházközségek óhajának megfelel, azonban az egyezményt kisérő kon ven ti elnökségi levélben HATAROZOTTAN BENNE VAN AZ ŐSZINTE KÉRÉS, LIOGY AZ EGYHÁZKÖZSÉGEK ILY ÉRTELEMBEN JÁRJANAK EL, mert ha ellenkező határozatot hoznának, a KONVENT VILÁGI ELNÖKE, — a csatlakozási mozgalom megszervezője, — fog HAJLOTT KORA DACÁRA IS KIUTAZT
