Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1920 (21. évfolyam, 1-52. szám)

1920-10-16 / 42. szám

i AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA. NI, HOGY AZ EGYHÁZKÖZSÉGEKET AZ AMERI­KAI EGYHÁZI SZERVEZETBE VALÓ BELÉPÉSRE KÉRJE. Ilyen körülmények között a magyarországi egyházzal szemben nagyfokú hálátlanság és engedel- met lenkedés volna az, ha az egyházközségek másként járnának el. b) Az amerikai ref. egyház képviselője aláírta egy­háza nevében, hogy készek átvenni a kon vent óhajára a magyar egyházakat s csak magunkat tennénk ellen­szenvesekké s független irányú egyházi munkánkat gyanússá, ha szives hivogatásukra nem lépnénk be a- merikai hittestvéreink táborába. c) Az amerikai ref. egyház gondozása alatt eddig is több magyar egyházközség volt s igy ezekkel egy szervezetben egyesülhetnek a magyar egyházközségek a magyarság lelki életének fejlesztésére, az eddigi saj­nálatos széthúzás helyett. d) Az egyezményben biztosítva van a magyar nyelv feltétlen használati joga úgy az istentisztelet, mint az iskolai tanitás keretében; biztosítva van ősi magyar egy házi szokásainknak csorbítatlan fentartása, képzett, magyar speciális theologiai tudományban jártos lelké­szek alkalmazása s igy magyar szempontból semmi csór ba nem esik egyházunkon, ha az amerikai egyházhoz csatlakozunk. e) Az amerikai egyházi szervezetek őszinte krisz­tusi indulattól vezéreltetve eddig is hatalmas mérték­ben tanúsították testvéri jóindulatokat és anyagi se­gélyezés által a tettekben nyilvánuló samaritánusi munkát a szenvedő magyarországi, erdélyi és Cseho- szlovákiába beosztott nyomorgó magyar egyházközsé­gekkel szemben, amik külföldi hittestvéreink segélyző akciója nélkül fent nem állhatnak. S igy ha csak egy parányit is szeretjük magyarországi magyar hittest­véreinket, amerikai egyházban van a helyünk, mely a pislogva égő szövétneket uj lángra gyújtja s ez egyház­hoz való csatlakozással kell keigazolnunk azt, hogy mi általunk is méltó a hazai egyház arra, hogy az erkölcsi és anyagi segélyezést továbbra is kiérdemelyj e a test­vér amerikai egyházak részéről. f) A birtokkérdést illetőleg egyházközségünk ke­ze eddig is kötve volt a birtok megterheltetését és el­adását illetőleg, amennyiben a konventi elnökség gya­korolta a legfőbb felügyeleti jogot. Csatlakozás esetén tovább is az EGYHÁZKÖZSÉG NEVÉN ALL AZ EGY­HÁZI BIRTOK S .A LEGFŐBB FELÜGYELETI JOG A KONVENTI ELNÖKSÉGRŐL AZ AMERIKAI EGY­HÁZI HATÓSÁGRA SZÁLLÁT. Egyházmegyei csatla­kozás esetén pedig a közvetlen egyházi fenhatóság a magyar egyházmegye lesz, aminek részéről egyházi vagyonúnkat semmi veszély nem fenyegeti. A jó rend kedvéért feltétlenül szükség van arra, hogy felsőbb ha­tóság gyakorolja a felügyeletet s ebben semmi vesze­delmet nem látunk, csupán előnyt. Csak abban az eset­ben volna káros dolog az egyházi birtok feletti felügye­leti jognak az amerikai egyházi hatóságra való átruhá­zása, ha a perth amboyi egyházközség azt a gondolatot forgatná fejében, hogy pár év múlva kiválik az ameri­kai egyház kebeléből. De a perth amboyi egyházközség­ben, ami 18 év leforgása alatt harmadik csatlakozási akción megy át ez alkalommal keresztül, józan elmével erre senki sem gondol. Úgy akar már egy amerikai egy­házhoz tartoznia, hogy újabb elszakadási és csatlako­zási zavarok ne zavarhassák meg nyugodt fejlődését. g) Csatlakozás esetén az egyházközség, valamint annak presbitériuma a LEGMESSZEBBREMENŐ SZABADSÁGOT ÉLVEZI JOGAINAK GYAKORLÁ­SÁBAN, ÚGY AMINT EZT AZ AMERIKAI REF. EGYHÁZ TÖRVÉNYEI BIZTOSÍTJÁK. Még a gyanú­ja is ki van zárva annak, mintha csatlakozás esetén az amerikai egyház felsőbb hatósága zsarnoki módon avat­koznék be törvényes jogainkba s igy szabadságunk vol­na veszélyeztetve. h) A jövő nemzedéket tekintve biztosan állíthat­juk, hogy az újabb generációt csak akkor tudjuk meg­tartani az egyház és Krisztus számára, ha amerikai egyházhoz tartozunk, őket a magyar függetlenkedési akció teljesen hidegen hagyja s elfordulnak az idősebb magyarok különcködéséből származott independens mozgalomtól. i) Mivel az egyház minden nyelvű, minden nem­zetiségű nép és egyén részére alakult isteni intézmény, ha adunk valamit Krisztusra, csatlakozni kell másnyel- vü hittestvéreinkhez s igy kell diadalra juttatnunk Krisztusunk főpapi imájában kifejezett azon óhajtást, hogy mindenek, kik ő róla neveztetnek, egyek legye­nek Ő benne. Az önálló magyar ref. egyház szervezését több az amerikai egyházba be nem csatlakozó egyházközségek egyesüléséből kifolyólag szerencsétlen gondolatnak tart juk. Ellenkeznék az a hazai, valamint az itteni ref. egy­ház akaratával, felesleges módon előmozdítaná az a- mugy is széttagolt protestántismus szervezetlenségét, ellenkeznék a Krisztus intenciójával, az amerikai re­formátusokban joggal lohasztaná a testvéri szex-etet melegét a magyai-országi ref. egyházzal szemben s mint példák igazolják a közel múltból éretlenségünk miatt nem gyakox-olhatná azt a kívánatos fegyelmet, a- mire egyházi téren szükségünk van. Nem volna képes gondoskodni a lelkészek nyugdijáról sem, már pedig a hazai lelkészi nyugdíjintézetbe úgy papok, mint egy­házközségek tetemes összeget fizettek be s e pénz az amerikai egyházhoz való csatlakozás esetén az egyez­ményértelmében érezteti áldásos voltát, független egy­házi szei-vezet létesítése mellett pedig nyomtalanul vész el. Külön szex-vezkedés által távolodunk az amerikai ref. egyház szervezetében élő magyar ref. hittestvéi-einktől s a versengés, csúfos harcok kora könnyen megismét­lődhetnék, amivel pedig már jól lakott minden becsüle­tes amerikai magyar református ember. 3 Egy független, minden egyházi szervezettől tel­jesen különálló egyházközség kimondása a bomlás csiráját hordaná magában, mihelyt zavar ütne ki a lel­kész és egyháztagok, vagy egyháztagok és pi-esbiterium között. Nem volna felsőbb fórum, ahova fellebbezni le­hetne. Milyen ellenszenvesek volnának a perth amboyi magyar refox-mátusok a perth amboyi angolul és néme­tül beszélő refox-mátusok előtt, ha mex-even kimonda­nák, hogy nem akax-nak a velük egy hiten levő reformá­tusokkal egy egyházba tartozni? A birtok sem volna független, mert azon mai napig rajta van s valószínű­leg ezután is x-ajta lenne a konvent legfőbb ellenőrzési joga. Mit érne az olyan függetlenkedés, ahol a birtokos keze meg volna kötve? A szent szolgálatokat teljesítő lelkésznek pedig megbízatást, jurisdictiót kell nyex-nie valamely egyházi főhatóságtól s az independent műkö­dés sérti az egyház tisztességét. Hibásan hivatkoznak egyesek a helyi ruthén gör. kath hitközség példájáx-a.

Next

/
Thumbnails
Contents