Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1920 (21. évfolyam, 1-52. szám)
1920-09-25 / 39. szám
1 AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA. 2 met, a melyben van köszönet is, hála is, és KÉRÉS is, — nem magamért, hanem a reám bizot- takért. — Szeretettel csókol Testvéred az Urban Debreczen, 1920. Aug. 24. Dr. BALTHAZAR DEZSŐ püspök. í*í íjc Lapunk szerkesztője a fennt közölt, minden sorában és betűjében nemes, főjásztori szivnek érzületjére valló levelet kapta e hét folyamn Főt. Dr. Balthazár Dezső tiszántúli református püspök úrtól. Lapunk olvasói jól emlékeznek arra, hogy ez év tavaszán; az akkori magyar miniszterelnök, Huszár Károly Ur távirati megkereséssel fordult volt hozzánk, hogy a hazai éhező, szenvedő és nyomorgó árva magyar gyermekek megmentése és illetve megsegélyezése érdekében hatáskörünkben inditsunk akcziot. Mint az irgalmasság és könyörülő szeretet hivatásos hirdetői kötelességünknek ismertük, hogy a megkeresésnek eleget tegyünk és azonnal felszólítottuk lapunk olvaso közönségét, hogy a könyörülő szeretet e nemes czéljára ne vonja meg áldozatkészégének adományai senki sem közzülünk. Kitűztük volt magunk elé, hogy a szép Magyar Hazában elhagyatottan sínylődő, a legszükségesebb táplálékot és a leg- nélkülőzhetlenebb szegényes ruházatnak is hiányában levő árva gyermekek felsegélyezésére, az öt református egyházkerületben való szétosztásra legalább EZER dollárt fogunk összegyűjteni. Kitűzött szent czélunkat mai napig sem érhettük el teljen ■egészében, — a mennyiben csupán 693.41 centet sikerült volt eddig összegyűjtenünk a hazai segítő alapra. Ennek egyik oka abban található meg, hogy több gyülekezetünk körében a hasonló czélt szolgáló gyűjtést már korábban lefolytatták és a gyűjtési eredményt illetékes helyre eljuttatták a buzgó lelkipásztorok és a gyűjtést vezető egyének. Mindazonáltal nem adjuk fel a reményt arra nézve, hogy a Reformátusok Lapjának hatalmas arányban növekvő uj előfizetőinek táborából még akadnak olyan jó lelkek, kik kipótolják és összeadják azt a 300 dollárnyi összeget, a melyre oly nehezen várnak az otthoni Ínségben szenvedő gyermekek. Az általunk gyűjtött összeget Roth Ignácz pittsburgi bankár utján 5 egyforma részletben elküldtük az őt hazai ref. egyházkerület püspöki hivatalához. Mindenik egyházkerület részére folyósítottunk 125—125 dollárnyi összeget. A vonatkozó nyugták mindenike, az illetékes püspök sajátkezű aláírásával ellátva (kivéve az erdélyi egyházkerületből!) megérkezett már hozzánk, és igy meg vagyunk nyugodva a felől, hogy a lapunk jo szivü olvasói által oly meleg kér. szer etettel összeadott adomány összegektényleg enyhítették a nyomort és szenvedést azoknál a kik az ilyen nemű segély nyerésre legjobban rávoltak és vannak szorulva. Szerk. Szegények mindég lesznek veletek. Az Amerikai Magyar Reformátusok Lapja számára Irta: Kovács János békevári ref. lelkész. Egy legújabb expediciómról visszaérkezve, egy tapasztalattal lettem gazdagabb, amelyet szívesen feltárok a ref. “köz” előtt, remélve, hogy azt ugyan olyan szívesen veszik mint a hogyan én azt leadom. Azt mondja az Ur Jézus, hogy: “szegények mindenkor lesznek veletek.” Vannak is. Ne okoljuk a szegényt semmiért, mert az “lesz”. Egy olyan földön is mint Canada, az egyik embernek Canaan földje ez, mig amásiknak szájjá panasszal van teli, hogy nem haladhat. Az itt meggazdagodott emberek azután nem egyszer szemébe is kigunyolják a szegényt és ennek családját. Akárhányan panaszkodtak már előttem, hogy a- zért nem mernek elmenni az Istenházába, mert ott a gazdagok a jobb módnak csak kigunyolják őket. Mellesleg említem, hogy ugyan ezek a szegények a “store”4ba el mernek menni, jóllehet ott is ki lehetnek téve hasonló természetű bántalomnak. No de ezt azért nem irom a terhökre. Mindamellett a szegénynek kigúnyolása, ha az nem csak Képzelődés annak a szegénynek a részéről, hanem valóban megtörtént dolog, — mindenesetre nagy gyengeségnek a jele és bizony nem szép jellenvonás ref. népünknél ! Tudnunk kell ugyanis hogy a szegény ember igen erzekeny s már egy puszta tekintetből is sokat kimagyaráz. Éppen olyan nagy megvetéssel fordul el az őt ienezőtől mint amekkora hűséggel viseltetik az őt megbecsülő és kisegítő gazdag iránt. Különösen ildomtalan és keresztyénietlen eljárás valakinek vasárnap a templomban, és templom körül éreztetni szegényebb sorsú felebarátjával gazdasági vagy szellemi fölényét. így nem csoda, ha a szegényebb elem lassanként elmarad a templomtól s külön a magához hasonlók közt keresi fel társaságát. Az amerikai szekták reánk leselkedő farkasai rendesen ezt a magára hagyatott nyájat választják ki maguknak prédára. Az ilyenképpen elfordult mérleg helyrebillentésénél úgy látom nekünk ref. lelkészeknek kell közbelépni s gyülekezetünk szegényebb elemeire különös gondot fordítani. Többször el kell mennünk a kevésbbé járatos utakra amilyen a szegény ember hajléka felé vezető ut szokott' lenni s nem kell megijednünk, ha esetleg beleverjük is a fejünket az alacsony küszöbbe. Valami ócska láda vagy három lábú szék egy kis szorult levegővel s 4—5 gyermek zsivajával egy cseppet sehozzon zavarba bennünket s majd meglátjuk, hogy kimenetelünk valóságos diadalmenet számba fog menni abból a Házból. A szegényeknek meg vigasztalásul szolgálhat az a tapasztalati tény, hogy nagyon sok gazdag ember s legtöbbször talán éppen az, aki a szegényt ki szokta gunyol_ ni s meg szokta károsítani, lebukik gazdagsága magaslatáról a reá nézve még mélyebb szegénységbe. Megjegyezhetik azt is, hogy tulajonképpen nem is olyan nagy különbségről van közöttük szó, mert a tőlünk nagyon különbözők sohasem laknak mivelünk. Rocke- feller-vel vagy Carinegie-vel nincs semmi bajunk, de egy szomszédunkban, kinek valami kevéssel többje van mint minekünk, már vagyomóriást látunk! Az egész dolog tehát csak közönséges kévésén való marakodásra szűrődik le, s mint ilyen egyként elítélendő egyikben s másikban, s keresztyének között mindenkép illetlen dolog. Jézus a szószóló. Az Amerikai Magyar Reformátusok Lapja számára Irta: — Székely Sándor brownsvillei ref. lelkész. Alapige: Luk. XXIII: 34 Atyám, bocsáss meg nékik, mert nem tudják, mit cselekesznek. Szeressétek ellenségeiteket, áldjátok azokat, akik titeket átkoznak, jót tegyetek azokkal, akik titeket gyűlölnek, és imádozzatok azokért, akik háborgatnak és
