Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1920 (21. évfolyam, 1-52. szám)
1920-09-18 / 38. szám
VOLUME XXL ÉVFOLYAM, 1920 Szept. 18. No. 38. Szám. Publication office: — 1001 Manufacturers bldg. Pittsburgh, Pa. Editors residence address: — Rev. Alex. Harsanyi, A kik benne élnek és a legjóbbakkal együtt munkálkodnak az amerikai magyar református egyházi és társadalmi élet megnemesitő légkörében, a kik figyelemmel kisérik azt az eleven és hatásos vallástársadalmi szent tevékenységet, mely úgy az egyes gyülekezetekben, mint általánosságban is maradandó alkotásokat létesített közöttünk, — lehetetlen hogy bizonyos megelégedéssel és örömmel ne tekinthetnének szét azon a lelki munkamezőn, mely oly aránylag rövid idő leforgása alatt hozta meg azt a gazdag gyümöl- csözést, a minek áldásai szemeink elé tárulnak. Hiszen az amerikai magyar református egyházi szervezkedés múltja nem számlál több, mint legfeljebb 24 esztendőket! s ime mégis, e rövid idő leforgása alatt szervezett gyülekezeteink száma mintegy 75-re, — templomaink száma pedig legalább is ötvenre emelkedett. Ez örvendetes és nagyszerű haladás bizonyára Isten szent kegyelmének köszönhető első sorban, — mert Isten az, ki minden munkának e- lőmenetelt ad. Aztán következik az érdem, az elismerés koszorújának átnyujtása buzgó és áldozatkész híveink részére, kik egy negyedszázadnak ideje alatt meg nem fogyatkoztak az áldozatkészség gyakorlásában, a hitnek jocseleke- detekkel való megpecsételésében. Végül nem kevesebb elismerés, hála és köszönet illeti meg az egyetemes egyházi főhatóságokat, és pedig úgy az amerikai Reformed Church és Presbyterian Missioi hatóságok, mint a magyarországi egyet. ref. egyház Conventjé- nek intéző bizottságait, kik nagymérvű támogatással állottak mindenkor a magyar református- ság oldala mellett a hitépitő szent munkának végzése körül. De nem csak szorosan vett egyházi téren, hanem vallástársadalmi téren is nagyott haladtunk. Majdnem minden egyházközségünk mellett és azzal benső kapcsolatban van betegsegély- ző egyletünk, melyeknek mindenike hathatós támasza a helyi egyháznak. Ezen betegsegélyző egyleteknek a legtöbbje az évek hosszú sora a- latt tekintélyes alaptőkét is gyűjtött magának, a melyek biztosítják a jótékonysági szervezetek fennállását és zavartalan működését még olyan időkre is, a mikor talán tagsági létszámban meg fognak fogyatkozni ezek a szervezetek. Az egyes gyülekezetek szellemi és anyagi megerősödése és a helyi jótékonysági egyletek áldásos tevékenykedése mellett különös örömmel kell hogy eltöltse mindnyájunk szivét az a tudat, hogy a megbontott és oly nehezen újra össze- forraszthó egység daczára is tudtunk együtt lenni és közös megértő szeretettel forgolo’dni a könyörülő szeretet munkamezején abban az intézményben, melyet közös kincsünknek tartunk és a melynek megerősítésén egyforma lelkesedéssel munkálkodunk mi amerikai magyar reformátusok, — tartozzunk akár a Reformed Church, — akár a Presb. Church, — akár a hazai egyházi fennhatóság alá. Ez a jótékonysági szereteti intézmény, mely nek sorsa szivünkhöz van nőve, — az egyházi életünkkel majdnem egyidős AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUS EGYESÜLET. Egészen bizonyosnak látszik előttem, hogy minden amerikai megyar református hittestvérünk meleg érdeklődéssel olvassa át azokat az ügyszeretettel megirott, lelkesedéssel telitett Elnöki Körleveleket, melyek az Egyesületnek két hivatalos lapjában, a Magyar Egyházban, és a Reformátusok Lapjában az egyesületi havi jeReformátus Egyesületünk érdekében.