Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1920 (21. évfolyam, 1-52. szám)

1920-09-04 / 36. szám

AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK KARJA.

3

A FEDERAL COUNCIL KÜLDÖTTSÉGE

MAGYARORSZÁGON.

A REFORMÁTUSOK LAP-JANAK ez év Jun. 19 és 26-iki sz. ban részletes keirást adtunk annak a nagybizottságnak összeállításáról és munka programmjárói, a mely bizottságot a Federal Council of the Prot. Church

czirnü amerikai nagy egyházi testület küldött ki Magyarországba az ottani egyházi viszonyok tanulmányozása és a helyzet megvizsgálása végett.

Ezen bizottságnak egyetlen magyar tagja Nt. Harkányi László newyorki-harlemi ref. lelkész, ki a dolog természete szerint referen s is úgy a bizottságnál magánál, mint majdan a Federal Council és a Prezsb. egyház zsinatja előtt a magyar vonatkozású ügyeknél.

A bizottság fogadtatásáról és az általa végzett vizsgálatokról többrendbeli tudósítás érkezett hozzánk.

Ezek között legérdekesebb a budapesti EGYHÁZI ÉRTESÍTŐ ez. rendkívül élénken és tartalmasán szerkesztett lapnak az alább közölt jelentése; —

Amerikai vendégeink.

Amerikai protestáns testvéreink bizottságokat küldöttek hozzánk egyfelől az amerikai magyar egyházak jogviszonyának rendezése, másfelől itthoni egyházaink jelenlegi súlyos helyzetének megvizsgálása és könnyítése céljából. A bizottság tagjai, névszerint Rev. A. J. Brown presb., Rev. J. I. G ood ref., Rev. H. Atkinson és Rev. J. Moorhead luth. lelkészek, Brownné, Atkinsonné úrnők, és Harsányi László amerikai magyar ref. lelkész. A bizottság tagjai Pelényi János társaságéban f. hó 21. szerdán este érkeztek meg a bécsi hajón. Fogadásukra elébük utaztak Boér Elek erdélyi főgondnek, Krisik Lajos amerikai lelkész, aki már hónapokkal előbb ideérkezett, és ifj. Victor János ref. lelkész, mig a hajóállomáson gróf. Degenfeld József konventi elnök, Petri Elek püspök, Darányi Ignác főgondnok, Petri Pál min. tan., Dr. Benedek Zsolt konv. tan., Barabás Samu esperes, Takaró Géza és Hörömpő Dezső lelkészek, id. Victor János igazg. várták őket. Vendégeink a Gellért szállóba hajtattak. Itteni időzésüknek programm ja a következő csütörtökön délelőtt fogadtatás és istentisztele t konventi épületben, este ünnepély a Kálvin-téri templomban; pénteken délelőtt munkásjóléti intézmények, vaggonlakók, prot. kórházak és árvaház megtekintése, délután fogadtatás Gödöllőn a Kormányzó úr őfőméltó- ságánál, utána pedig esti istentisztelet az ottani ref. templomban.

Emlékezetes ünnepnapok voltak számunkra azok, amelyeket közöttünk töltöttek amerikai vendégeink. Az előkészületek fogadásukra már jóideje folytak Boér Elek erdélyi főgondnok vezetése alatt, aki igazán fiatalos buzgósággal és jókedvvel irányított bennünket, hogy mindenek jórenddel menjenek végbe.

A konventen.

Az első hivatalos fogadtatás csütörtökön, jul. 22. történt a református egyház Abonyi-utcai palotájában, amelynek kapujában várták amerikai vendégeinket a püspökök, főgondnokok és más előkelőségek. Három autón vittük oda a delegátusokat a Gellért-szállóból. A bemutatkozások és rövid beszélgetés után 11 órakor az

amerikai zászlócskákkal feldiszitott gyülésterembe vonultunk istentiszteletre és az azt követő gyűlésre .

Éneklés után Baltazár Dezső püspök imádkozott és felolvasta a Római levél 8, 18—39 verseit. Gróf Degenfeld József üdvözölvén a vendégeket, megnyitotta az ülést, mire dr. Brown, a delegáció elnöke emelkedett szólásra.

Már jóval a háború — úgymond — nagy érdeklődéssel figyeltük a magyar egyházat. Ismertük hosszú és dicső történetét, örömmel vártuk hát ez alkalmat, hogy találkozhassunk önökkel és közelebből is meg ismerhessük ezt az országot. Nagyobb küldöttséggel akartunk jönni, de többen, igy dr. Chester, Mendenhall és mások betegség és egyéb akadályok miatt elmaradtak, titkárunk, dr. Robert pedig meghalt, nagy szomorúságára amerikai egyházainknak. A methodista püspök egészen Bécsig eljött, de onnan visszasürgönyözték Sveicba. így Budapestre csak nyolcán érkeztünk, közöttünk két hölgy. A hat hivatalos delegátus közül négyen reformátusok (Brown, Good, Lorencz és Harsányi, nem számítva Krisiket, aki már előzőleg ideérkezett), ketten lutheránusok (Moorehead és Atkinson). Együtt képviseljük itt a “Federal Council”-ben egyesült amerikai prot. egyházakat. Hálásak vagyunk Pelényi úrnak, az önök kiküldöttének, aki Amerikában alaposan tájékoztatott bennünket a magyarországi és erdélyi egyházak ügyeiről. Hallottunk megpróbáltatásaikról. Az elmúlt években jártam Franciaországban,. Angliában, Hol landiában, Belgiumban és Németországban; mindenütt láttam a háború következményeit, mindenütt lehangolt- ság, mindenütt drága a megélhetés, mindenütt megnövekedtek az adósságok és mindenütt súlyos a gyász az elesettek után; mi magunk is szenvedtünk veszteségeket életben és javakban egyaránt: de mindezek cseké lyek összehasonlítva az önökével. Most azért elfelejtjük a múltat, amenynyire csak lehet, ismét örömmel vesszük fel a kapcsolatokat és bizalommal nézünk a jövő elé. Szent megtiszteltetés számunkra, hogy anyagi segítséget is nyújhatunk Magyarországnak és Erdélynek. De meg akarunk ismerkedni az önök egyéb kérdéseivel is. Tudjuk, hogy egyesek — mint pl. Erdély kérdése — össze vannak kötve politikai kérdésekkel. Sok amerikai szégyenli, hogy ratifikálták a békeszerződést. Mi rossznak, igazságtalannak tartjuk a békeszerződés bizonyos részeiéi Mégis szeretnénk békességet teremteni a népek szövetsége által, amely megváltoztatná az igazságtalanságokat. Ha a nemzetek lassan cselekszenek, jöjjenek össze az egyházak! Próbáljuk orvosolni a sebeket Isten nevében, Krisztus szellemében. Amerika összes keresztyén egyházai nevében üdvözlöm önöket és örömmel fogok kezet az egyetemes magyar egyház elnökével, jelképezve Amerika és Magyarország keresztyénéinek J est véri kézszoritását. (A gyűlésen jelenlevők ebben az ünnepélyes pillanatban mintegy belső jeladásra felállottak.)

A konvent külön is üdvözölte ezután Mr. Moore- headet, mint az evang. egyházak képviselőjét, aki Raf- fay püspökkel együtt röviden válaszolt; azután Mr. At- kinson-t, mint a delegáció szervezőjét és a “Church Peace Union’’ titkárát, aki válaszában megemlékezett erről a Carnegie András által óriási anyagi áldozatokkal támogatott, mindig hatalmasabb méretű mozgalomról. Boér Elek javaslatára hat tagú .bizottság küldetik ki