Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1920 (21. évfolyam, 1-52. szám)
1920-05-08 / 19. szám
AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA. 7 Ezek között az áldásosán működő testületek között is az első helyett foglalja el még ma is, a mi testületünk, az Amerikai Magyar Segélyző Szövetség. E testület volt az, amelyik legelőször nyújtott ezer dollár • haláleseti segélyt elhalt tagjai után, az ő családjainak. Igaz ugyan az is, hogy ez a testület volt az első, amely jószívűségéért leghamarabb került a nyilvánosság ité- lőszéke elé, mikor a nagyszivüen magára vállalt óriási terhek alatt rogyadozott. Az amerikai magyarság, mely nem értette meg, úgyszólván halálra Ítélte. Ez az Ítélet majdnem az életébe került neki. Testvéreim! Három nehéz küzdelmes esztendő telt már el azóta, hogy átvette a Szövetség titkári hivatalát Walkó János. Azóta dolgozott éjjel nappal. Minden idejét, minden tehetségét, összes tudását és gazdag tapasztalatait a Szövetségnek szentelte. Jól tudom, hogy voltak idők, mikor a családja nélkülözni volt kénytelen, s mégsem kért semmit a maga részére. Nem kért, mert tudta, hogy esetleg valamely árvától venné el, ami különben neki is nagyon jól esett volna. Azt mondta nekem; nem kérek, akármilyen szűkösen k^ is megélni mindaddig, mig csak olyan helyzetbe nem hozzuk a testületet, hogy minden nehézség nélkül megadhatja az illető fizetést. Tagtársak! A titkár évi jelentéséből világosan láthatják, hogy testületünk mily gazdaságos munkát végzett az elmúlt három év alatt. Minden terhűnktől megszabadultunk, s vagyanunk peA megkétszereződöt. Több mint százhuszonötezer dollárt tettünk a takaréktőkéhez arra az időre, mikor mindjobban öregedő tagságunk között szélesebb rendeket vág a halál. Ezen kívül a titkár által proponált agitációnak, tagszerzési módszrnek meg van a kellő eredménye. Taglétszámunk gyarapodik napról-napra, hónapról hónapra. A testület jó hírneve, megbízhatósága, szilárdsága széles Amerikában közismertté lett. Most már biztosan mondhatom, hogy testületünk a természetes fejlődés utján halad a kitűzött cél felé. Éppen ezért — és sok másért, amit itt elmondani nem lehet, — a jelen felügyelő bizottsági és vezetőségi gyűlés minden egyes tgja meggyőződött arról, hogy a titkár munkálkodása idáig közelről sem volt megfizetve. A havi száz dolláros fizetés jó -fizetés lehetett tiz, tizenöt évvel ezelőtt, de nem az ma. Éppen ezért a titkár munkálkodásának a jövőre való biztosítására a gyűlés egyhangúlag heti ötven dollár fizetést ajánlott meg neki. Ne értsék félre tagtársaim a dolgot. A titkár se ki nem könyörögte, se ki nem erőszakolta. Ő csak kijelentette, hogy ennyiért hajlandó a munkát tovább Is végezni. Ennyi kell a család tisztességes megélhetéséhez, s ennyit mint gyári munkás meg kell, hogy keressen. Sőt hozzá fűzte, hogy abban az esetben, ha ezt a Szövetség nem adhatja meg, s igy más foglalja el a tisztséget, minden tőle telhető módon segítségére lesz utódjának. Nem hiszem, nem akarnám hinni, hogy akadna olyan tagtárs, aki ehhez nem szívesen járulna hozzá. Annak, aki nem ura a kötelességének, a kevesebb fizetés is sok. De annak, aki helyét kellőképpen tölti be, még ha többet akarna, az sem lenne sok. Azt hiszem összes tisztviselő társaim és az egész felügyelő bizottság nevében szólhatok, mikor arra kérem a tagságot, hogy a titkárnak megígért fizetést egyhangúlag szavazzák meg. Én hiszek és bizon abban, hogy a tagság lehetővé teszi, miszerint az elkezdett céltudatos munkát tovább folytathassuk az össztagság érdéinek megfelelően. Az Am. Magy. Segélyző Szövetség hiv. lapjának legutóbb megjelent sz. ból vettük át annak vezérczikknek egy részletét, a melyet a Szövetség nagyérdemű elnöke Dezső János irt volt a szögvetkezeti lapba. — Semmi érdekünk nincs abban, hogy Walko János titkár fizetés emelésének dolgába beleszóljunk, — és senki bennün két meg nem gyanúsíthat azzal, mintha lekötelezettjei volnánk akár a Szövetkezetnek, akár Walko titkárnak, — hisz lapunk még csak nem is pályázik a hivatalos lap- ságra a Szövetségnél, — és mégis szívesen közöljük a fennti ve- zérczik részletet, mert abból azt látjuk, hogy az amerikai magyar intézmények kezdik megbecsülni az érettük dolgozo szellemi munkásokat. — Walkonak rátermettsége, szakavatottsága, pontossága, rendszeressége a Szövetkezetnek jövő felvirágzását biztosítja. Nagy kár volna vele szemben szűkkeblűnek lenni a Szövetkezet tagjainak. — Hisszük, hogy nem is lesznek azok. Szerk. -----------AMERIKAI MAGYAR REF. EGYESÜLET ELLENŐRI HIVATALÁTÓL. ELLENŐRI JELENTÉS. 1920 Márc. 8-tól Ápril 8-ig. Igen tisztelt Elnök Ur! Mélyen tisztelt Tiszttársak! Kedves tagtestvérek! Nt. Tóth Sándor pénztárnok hozzám elküldött Március havi pénztárnoki jelentésére: ellenőri észrevételeim a következők: I. A bevételeket összehasonlítottam az osztály pénztárosi jelentő ivekkel, az osztály ellenőri jelentő ivekkel, a kiadásokat az utalvány számokkal és megnyugvással jelenthetem, hogy a pénztárnoki zárlat és a Clevelandi Woodland Ave. Savings and Trust Co. folyószámla kivonata vég összegei egyeznek. Bank zárlat ugyanis $8458.38 cent, ami a vissza nem érkezett check levonása után a pénztárnoki jelentésben is épen annyi. Átvitel $5059.85. II. Jelentő ivek pontosan beérkeztek. Egy pár osztály pénzküldeménye a zárlat után érkezett be. Lehetőleg 5-ike előtt kérjük postára tenni a je lentéseket, a pénzt, mert megállapíthattam, hogy a 6-ikán keltezett levelek nem érkeztek be zárlatig. III. Az osztály ellenőri jelentő ivek és a pénztárnoki kimutatás között néhány osztályunknál még mindig van eltérés. Aminek oka az, hogy a legtöbb esetben ha az osztály kétszer küld be pénzt az ellenőrnél csak egyszer jelent. Ily esetekben az osztály tisztviselőhöz külön felhívást bocsátók ki, ily szövegezéssel: “Tisztelettel értesítem, hogy a hozzám és a pénztárnokhoz beküldött jelentés nem egyezik. Kérem azonnal értesítsenek, hogy melyik a helyes jelentés?! Eddigi megfigyeléseim eredménye, hogy mindig az osztály tévedett, és nem a pénztárnok. IV. A múlt havi pénztári vizsgálatról szóló jelentésemben javasoltam a pénztárnoki fizetés felemelését. A pénztárnok UR elötten érthetetlen okból szerényen nem óhajtja megszavaztatni az osztályokat a fizetés emelés irányában. A valóság pedig az, hogy azért az összegért, ó hazába való utazása esetén helyettest sem fog kaphatni 1 Természetesen azt könnyű mondani: “hát akkor lemond” ! — A4 évre való nyomtatványok egy része megsemmisítését nem sajnálhatjuk, de 15 cent óránkénti dijjazással megfelelő pénztárnokot nem fogunk kapni.! Kérem újból az osztályok leszavaztatását. Megérdemel az Egyesület pénztárnoka évi $800.00 fizetést.! Kérem jelentésem tudomásul vételét. Detroit, Mich. Borsos István ellenóY
