Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1920 (21. évfolyam, 1-52. szám)

1920-05-08 / 19. szám

AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA.

5

szükségeinkről tudósítsuk. Az imának tárgya sohasem az Isten, hanem az imádkozó. Az imának szükségét nem az Isten érzi, hanem az embernek kell ezt mélyen éreznie. A szív mélyéről fakadó ima mély megkönynyeb- bülést idéz elő az ember lelkében s már ez magában véve is elég felelet. Az ima meghallgatásának legelső föltétele tehát az őszinteség. Haszontalan kíváncsiság kielégítésére, vagy az Isten egyenes becsapására irányuló ima sohasem talál meghalgatásra.

(Folytatás a jövő számban). ISISIBI3MS/5IHISI513I3I3MSM3®SEi3I3ISJ5J3J5EJ5E15ISlBi3®3I313i3iSJ3J3I3I3ir

MAGYAR PREZSBYTERIÁN LELKÉSZEK CONFERENCZIÁJA.

SS/5ISISI3ISÍSJSEJ3®SlSffiI3J3®2Ei9IS135I3I3ISJSISI3M3EJ3MSIMSMSJS15ISISl

Amerikában a magyar protestáns vallásügy több felekezet fenhatósága alatt áll. Az E. Államokbeli Prest- byterián Egyház áldásos munkáját e téren ma már mindenki ismeri. Ennek a hatalmas denominációnak rokon- szén vét teljesen bírja az amerikai magyarság, ugyan- nyira, hogy azok a problémák, melyek nekünk vallási létkérdések, a Presbyterian Home Missions Boardnak is nem kis gondot okoznak mi érettünk. Legutóbb a Board Sympathikus szeretetének megható jelét adta az által, hogy Április 14 és 15-ére az alatta működő lelkészeket közöt conferenciára hívta össze a gyönyörű tengerparti Asbury Park, N- J. városkába. Egészen természetes, hogy az angol egyház irántunk való rokon- szenve és a magyarországi protestántizmus siralmas helyzete feletes főhatóságunk sympathiájat erősen hívja ki. A világháborúból kifolyó események olyan dolgokat hoztak felszínre, melyek a prezsbyteriánus egyház lelkészikarától megbeszélésre és megvitatásra vártak. És a Board előrelátó bölcsességének jelét adja, a- mikor ezeknek az érdekeknek elintézésében a lelkészi kar véleményét is kikéri. De nemcsak az általános és közös vonatkozású érdekek, hanem saját gyülekezeti körünkben az utóbbi évek olyan változásokat idéztek elő, amelyek éreztetik velünk, hogy minden erőnket össze kell szednünk, ha Istenországának teret akarunk hódítani. Egyházi életünk fejlesztését a conferencia az alábi felvetések megfejtésében és kivitelében találta fel:

1. Az amerikai magyarság vallás-erkölcsi helyzete.

2. A legnagyobb vallási tevékenység mikénti előidézése.

3. Egyesítése a protestáns vallás-erkölcsi törekvéseknek.

4. Kicsiny és szétszórt gyülekezeteknek gondozása.

5. Vallásos irodalom.

6. A protestáns egyházak helyzete Magyarországon és az occupált területeken: miként segíthetnek az amerikai egyházak?

A gyűlésre, a közbejött vasúti strájk miatt, csak lassan gyülekezhettek össze a lelkészek. Némelyik köz- züliik hosszabb» utat automobilon volt kénytelen megLapunk múlt heti sz. ban Nt. Tóth Mihály alphai lelkipásztor ur tollából hoztuk volt ugyan részletesen és kimerítően az Asbury-Parkban tartott Prezsb. Leik. Conferenczia lefolyásáról szóló tudósítást, — mindazonáltal nem mellőzhetjük a Nt. Ko- vách Ferencz bloomfieldi theol. tanár által hozzánk eljuttatott fennti referádának közlését sem, mivel ez is nagyon érdekesen és eszméletöen Írja le a papi gyűlést. Szerk.

tenni, hogy jelen lehessen a gyűlésen. — Elnökül Dr. Zorbough Supt. jegyzőül Kovács Ferencz választattak meg. Dr. Zorbaugh elnöki megnyitójában üdvözölte az értekezletet és méltó komolysággal emelve ki a gyűlés célját felkérte Nt. Tóth Mihály, alphai lelkészt, a program I. pontjának ismertetésére, aki azt egy gondosan elkészített értekezésben méltatta.

Jelen voltak:

Nt. Kardos József, Harsányi László, Laky Zsig- mond, Tóth Mihály, Pazár Miklós, Józsa Károly, Székely Sándor, Kosa András, Malacsics József, Kish Gyula, Hámborszky Gyula, Kovács Ferenc, Azary János lelkészek és Dikovics János és Kovách Ferenc bloomfieldi theologiai tanárok.

Ezenkívül egyházak képviseletében a kővetkező theológusok: Daróczy Mátyás, Papp Károly, Dókus Sándor, és Szabó András. Amerikaiak részéről megjelentek Nt. David, Brank, Lusk, Zorbaugh, Miller, egyházmegyei szuperintendensek, és Holt es Maus clevelandi lelkészek. A főhatóságok képviseletében Főt. Shriver és Souders kerületi püspökök. Nt. Ludmán Sándor vendég volt.

Informális megvitatás tárgya volt a magyarországi protestáns egyházak jelenlegi helyzete. Előadó Nt.. Miller, Magyarországon járt belmisszioi kiküldött volt. Ismertette a prot. egyházak élet — halál harcát. — Ezek tőlünk várnak erkölcsi támogatást és nekünk kötelességünk könyörülő szeretettel segíteni. Ezzel ösz- szefüggöleg merült fel a kérdés: mi a magyar egyház, illetve, Convent magatartása az amerikai prot. egyházakkal szemben és hogy az otthoni helyzet tanulmányozására esetleges kiküldendö bizottságban milyen arányú prezsbyteriánus képviselet legyen? Minden tekintetben komoly és méltó felszólalások követték az e- lőadást. A közóhaj teljesülése volt érezhető és látható az egész gyülekezeten amikor közzé tétetett, hogy az am. prezsb. egyház Sympathikus szeretete abban fáradozik, hogy az amerikai és magyarországi egyház, illetve, Convent között, az amerikai protestántizmus helyzete tisztáztassék, egymás szempontjából ismerjék azt meg és közös megegyezésre jussanak az itteni magyarság jövője felett, hogy törekvéseink legyenek népünk javára: Isten örök dicsőségére. Hosszas vele- ményváltásra, természetesen, nem volt idő s azért mindenki csak röviden szólt a tárgyhoz. Ajánlatot hozhat a bizottság.

Dr. Shriver a magyar munka egységesítése ügyében tartott kimerítő érdekes beszédet.

Délután Nt. Dikovics János mondott tartalmas beszédet az Egyház és Munka kérdés ügyében.

Szónok melegen ajánlta az egyházak figyelmébe az evangelizáló istentiszteleteket, mint amelyekkel ő maga is nagy eredményt ért el.

A kisebbszerü egyházak és gyülekezetek gondozásáról Nt. David, butleri lelkész tartott beszédet. Érdekes volt már csak annál is fogva, mert mig ő a szószoros értelmében nem tud magyarul: magyar gyülekezet körében is dolgozik és még hozzá minden két hétben legalább egy magyar prédikációt is megír!

Mint a IV. pontot tárgyaló bizottság elnöke azt az érdemes javaslatot adta be, hogy

a) alkalmaztassák az egyházi főhatóság által egy magyar nyelvű miszionárius vagy colporteur, aki a*