Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1920 (21. évfolyam, 1-52. szám)

1920-05-08 / 19. szám

AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA. 3 I A világháború és örök béke 1 romai megvilátásban. Most már biztosan, Határozottan, megdönthetetle­nül és kétségbevonhatatlanul tudjuk a világháború ala­pokát. S e fontos, messzire kiható és mellőzhetetlen is­meretet a pápának és az ő szolgahadának köszönhetjük, akik az “Osservatore Romano” és a római éleselméjíi bölcseség vezető orgánumaiban ilyen értelemben nyi­latkoztak. Mi — szerényen és alázatosan megvalljuk — idáig még teljesen tájékozatlanok voltunk aziránt, ha vájjon a szörnyű vérzivatar felidézését kinek a szám­lájára és rovására Írjuk. Azonban a habozásnak, in­gadozásnak és tapogatózásnak immáron teljességgel vége szakadhat, ha ugyan — Romának igaza (?) van. A csalhatatlan (!) római pápa és egyik olasz iró szi­lárd állítása szerint, a borzasztó embermészárlásért, tömeggyilkosságért senki más nem felelős, mint — Luther Márton és a reformáció. Lehetetlennek tartaná az ember az ilyen véleménykockáztatást, s mégis a pá­pai tudósak könnyedén elintéznek ilyen vitás és fogas kérdést, amelynek kielégítő megoldásán a legjelesebb és legkiválóbb egyének fáradoznak. Valószínűleg min­degyik protestáns keresztyén érdeklődik aziránt, hogy e szószólók és szócsövek milyen történelmi módszer és rendszer mellett tevékenykednek. Ezért a római egy­házfejedelem bizonyítását összevont alakban hozzuk, amint azt a különböző klerikális lapokban közölve ta­láljuk. Tehátlan: , “A középkor a legpompásabban virágzott s minde­nek szerencsésen, idvességesen, békeségesen és áldá­sosán éltek mindaddig, amig a császárság és pápaság karöltve haladt és a népeket boldogították. Ez volt az universalismus korszaka. Az összes népek a katholikus vallást követték és boldogok voltak a császártól kezdve le az utolsó koldusig. Ekkor lépett fel Luther és vele a gonosz reformáció, s azóta ismeretes a forradalom; a szép universalismus — egyetlen lelki és világi uralkodó alatti egyetlen vallásával — elpusztult. Pártok alakul­tak. A pompás szent római birodalom összeomlott. A naturalismus kapott lábra. Luther és cimborái egyik országot a másik ellen uszították; önmagukat és ügyü­ket pedig az állam oltalma alá helyezték. A protestán­sok nemzeti különjogokra törekedtek. A helyzet egyre rosszabbodott. — Nem régen a középkor universalis- musára akartak a népek visszatérni, midőn Hollandiá­ban egy békepalota épült, s az egész világot átölelő kap­csolatot igyekeztek gyártani, azonban ez a szent atya s a szent egyház áldása és segítsége nélkül történt, s igy, persze, nem is lett belőle semmi. Kitört a nagy háború. Most megint a népek ligáját tervezik nyélbe ütni. Sejtik az emberiség családtagjai közti együvétar- tozandóság katholikus felfogásának helyességét. Meg fog — é ez valósulni? Az igazi népliga csak akkor ölt testet és a valódi béke csak akkor köszönt be, ha, mint a boldog középkorban, ismét a keresztyénség legfőbb képviselőjének szelíd vezetése alatti egységes hit köti össze a népeket; — ha egységes vallás és világnézet, egy hit hatja át az eszményeket, erkölcsöket, művelt­séget, fejedelmeket, kormányokat és népeket. A refor­máció óta a népek eltávolodtak Isten törvényétől, amint ő azt a szent római apostoli egyháznak adta. A kat­holikus egyházhoz való visszatérés az egyetlen valódi újjáépítés titka. Joggal mondta a szent atya egyik en- ciklikáj ában: Csak akkor lehet a sok sebet begyógyí­tani, csak akkor fognak a béke áldásai visszatérni és a kardok a kezekből kihullani, ha mindenek Krisztus uralmát fogadják el és készek annak engedelmeskedni!” * * * Eddig Róma. Krisztus uralma és az engedelmesség — természetesen — mindig a pápa uralmát és a neki való engedelmességet jelenti. Aki a “pompás középkor­nak” Gergely, Incze és Bonifácz s Róma más koronás fői alatti törtételmét ismeri, kénytelen megbotránkozni Róma ekkora vakmerősége, szemtelensége és arcátlan­sága felett. Rettegés, babona, a pápák uralomvágya, a másként gondolkozók véres üldözést és elnyomása, a pápai szék elnyeréséért folytatott civakodás és viszály­kodás jellemezték az annyira feldicsért középkort. A pápa a westphaliai békét, amely a rettenetes harminc éves háborúnak véget vetett, még mai napig se ismerte el. S a középkorban békét találni — talán (!) csak a temetőben lehetett. A pápaság fénykorában az emberek aggodalomból és félelemből mukkanni se mertek. A hu­szadik század “népek ligája” számára Róma semmi jót nem jövendői, egyszerűen azért, mert a “szent atya” helybenhagyását és hozzájárulását — csupa feledékeny­ségből — mellőzték kikérni. __ Ha a fenti szövegben Róma “a pápa és a szent római egyház” helyébe “Krisz­tus és Isten igéje” kifejezést tenné, akkor mi se ok- vetetlenkednénk. így azonban ez a középkori pompás universalismus utáni esengés nem egyéb, mint a pápai hatalom utáni törtetés. A Luther Márton és reformá­tortársai által megtisztított hittani felfogás fáklyája képezi a népek egyetlen mentőhorgonyát, de semmi e- setre se Róma egyházállami uralma és babonája. A népek lelkét még sötétség és homályozsság tölti el, de—- hamarabb, semmint esetleg sejtenők — elérkezik az az idő, amikor a mennyei szózat ezt zúgja felénk: “E vi­lágnak országai a mi Urunkéi és az ő Krisztusáéi let­tek, aki örökkön örökké uralkodik” (Jelen. XI:15). Székely Sándor. ev, ref. lelkész. A KORONA ÁRA FELMENT de azért mi mégis A LEGOLCSÓBBAN küldjük a pénzt Magyarországba. A magyarországi bankokkal kötött megálla­podás folytán az általunk átutalt összeg eket A LEGRÖVIDEBB IDŐ ALATT TÖRVÉNYES KÉKPÉNZBEN kifizetjük Pénzét kívánságára a saját nevére bármely magyarországi bankba vagy takarékpénztár­ba kamatozólag elhelyezzük. Felvilágosítással és tanáccsal bármely ügy­ben szívesen szolgál. Németh Állami Bank Főűzlet Fióküzlet A Bankpalotában 1597 Second Ave. 10 East 22nd Street cor. 83rd Street NEW YORK, N. Y.

Next

/
Thumbnails
Contents