Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1920 (21. évfolyam, 1-52. szám)
1920-03-27 / 13. szám
AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJa «-******************************************* * -ji Erős vár a mi Istenünk. * i Ju í ******************************************** Textus: Zsoltárok könyve 46:2. “Isten ami oltalmunk és erősségünk! Igen bizonyos segítség a nyomorúságban.” Rev. A. C. Dixon, D. D. nyomán angolból Fordította: Tóth Mihály alphai ref. lelkész. (Folytatás a múlt heti számból) IV. Diadalmaskodunk a fenyegető' veszedelmeken. “Azért nem félünk, ha a föld megindulna, és a hegyek omlanának is a tenger közepébe.” A háború a- latt borzalmas légi támadásoknak volt kitéve Angolország fővárosa, London. A nép ilyenkor seregestől tódult a Metropolitan Tabernacle épületébe. A városi hatóság ajánlotta ezt a népnek, mert alsó emelete a föld színe alatt épült felső három emelete pedig szilárd s vastag cementből készült. S mivel ablakai homokzsákokkal voltak betömve, a légi bombák ellen aránylag biztos menedéket nyújtott. Ilyenkor .az egyik jelenlevő lelkész rendesen a 46-ik zsoltárt olvasta és magyarázta az imádkozó népnek. Ez lecsendesitette a remegő, felizgatott idegzetű embereket: “Azért” __ mert Isten ami oltalmunk és erősségünk! Igen bizonyos segítségünk a nyomorúságban — “nem félünk, ha a föld”, mely a társadalomnak, a kormányformáknak és az egyházi szervezeteknek világi alapját jelképezi, “megindulna is” és “ha a hegyek,” melyek viszont a társadalomnak, a kormányformáknak és egyházi szervezeteknek magas állásait, hivatalait jelképezik, melyek mind olyan dolgok, amik látszólag állandó és szilárd alapokon nyu- gosznak — “a tenger közepébe omlanának is.” Nyeljék bár el ezeket a szilárd és állandó intézményeket a forradalmaknak zúgó, tajtékzó, háborgó hullámai — “rm nem félünk!” A lezajlott világháború alatt a “föld” csakugyan megindúlt. Mert hiszen szilárd és állandóknak hitt intézmények rendültek meg alapjukban, vagy dőltek e- gészen romba. És a “hegyek”, a föld magas polcai: trónok, koronák és birodalmak omlattak a forradalmak háborgó tengerének közepébe. De Isten uralkodik és “mi nem félünk!” Véle, általa és benne diadalmaskodunk minden fenyegető veszedelem fölött, bármily borzalmas legyen is az, mert ő “ami oltalmunk és erősségünk! Igen bizonyos segítségünk a nyomorú ságban.” V. Diadalmaskodunk az akadályokon. “Forrásainak árja megörvendezteti Isten városát.” Isten, aki diadalmat ad nekünk ama dolgok fölött, melyek üldöznek, gyötörnek, gyöngítenek és fenyget- nek, maag forrás, melynek “árja megörvendezteti Isten városát.” Ez az a szó: “ár” az eredeti héberben “öntöző csatornát” jelent. Ennek a szónak valódi értelmét csak akkor fogtam fel igazán, amikor Arizona állam kietlen homoksivatagján utaztam keresztül. A vonat ablakán keresztül nézve semmi egyebet nem láttam puszta homoktengernél, melyre tikkasztóan tűzött le a forró nyári napnak égető sugara. Növénynek se hire, se hamva. Látható volt ugyan itt-ott egy-egy tövises kaktusz, egyebekben azonban semmi élet. Mintha minden kihalt volna. Egyszerre csak befut vonatunk egy gyönyörű kertbe, melyet árnyas erdők és virágos rétek szegélyeztek. Tele volt ez gránátalma, narancs, citrom és olajkkal, gazdag szőlőültetvényekkel a növényzet benne dús és kövér, mintha tejjel és mézzel folyó föld lenne. Honnan e hirtelen nagy változás? Mi okozhatta ezt? Semmi más, mint az öntöző csatornák. Fönt a hegyek között, 75 mértföldnyi távolságra a kormány óriási költséggel hatalmas gátat (u. n. Roosevelt Gát) emeltetett, mely egész éven át a hó és eső vizet összegyűjti egy nagy tóban. A gáttól kiindulva széles csatorna húzódik keresztül a homoksivatagon. Ebből ismét jobbra-balra mind kissebb és kisebb csatornák ágaznak szerte mindenfelé mindaddig mig végre minden fűnek, fának és virágnak gyökerét éri áz éltet adó nedvesség. így lett a homoksivatagból egy darab paradicsomkert. A jóságos Isten maga a forrás, kinek gondolatából, céljából, szeretetéből, bölcsességéből és hatalmából e sivatag földön szerte mindenfelé ágaznak az áldástadó öntöző csatornák. A Biblia ilyen öntöző csatorna telve az örök élet kristálytiszta vizével. Az anyaszentegyház egy másik ilyen öntöző csatorna. A kül, és belmisszió mozgalom, a vasárnapi iskolai mozgalom, a Keresztyén Ifj. Egyesületek és minden mozgalom, kicsiny, avagy nagy, mely az emberi nem boldogitására törekszik, ilyen öntöző csatorna, mely a jó Istennek szerető szivétől nyeri áldást és örök életet adó vizét. Ezeken a csatornákon keresztül szakadat- lanúl árasztja kimeríthetetlen segélyforrását a hatalomnak és bölcsességnek, az életnek és szeretetnek, a könyortiletességnek és vigasztalásnak. És Isten nem hagyja magukra ezeket a vallásos mozgalmakat. Ott él bennök és a maga természetfölötti érintésével diadalra viszi azokat minden akadályon. A 46-ik zsoltárban említett “Isten városa” nem egyéb, mint egy óriási vallásos intézmény, mely a maga apró szerveivel behálózza mind az egész világot. Ez intézmény hatásos munkálkodását Isten személyes jelenlé te biztosítja. “Az Isten ő közepette van, nem rendül meg; megsegíti Isten viradatkor.” A legkiterjedtebb vallásos világmozgalmak épp úgy, mint a helyiérdekű apró mozgalmak, melyek Istentől erednek, Isten személyes felügyelete alatt fejtik ki áldásos tevékenységüket. Isten gondoskodik arról, hogy azokon az öntöző csatornákon keresztül, melyeket ő létesített, bőséggel el legyenek látva éltet adó vízzel. “Megsegíti Isten viradatkor” és diadalra juttatja minden akadályon. VI. Diadalmaskodunk azokon, amik rombolnak. “Jöjjetek, lássátok az Ur tetteit, aki pusztaságokat szerez a földön.” Isten egy örök romboló. De rombolásaiért teljes felelősséget vállal. Sőt figyelmünket is felhívja ezekre. Azt akarja, hogy mindenek lássák az ő rombolását. De rombolásának természetét tüzeteser meg kel vizsgálnunk. Lássuk csak! “Hadakat némit e a föld széléig.” Háborúkat semmisist meg és mindent ami pusztít. Lerombolja, darabokra töri és porrá éget azt, ami rombol, tör és éget: “Ivet tör, kopj át ront é: hadi szekereket éget el tűzben.” Isten a rombolás esz közét rombolja és folytatni fogja azt mindaddig, mi; teljesen meg nem semmisiti. És ez kétséget kizárok; be is fog következni, amikor aztán megjelenik ujrí ezen a földön az az egyetlen Nagy: a királyok Királya aki egyedül bir hatalommal és tekintélylyel arra nézve hogy a Nemzetek Ligáját megalapítsa és annak fej legyen. Eljő és Jobbján az ő szentjeivel uralkodik min az egész földnek határáig. Világbirodalmat alkot, mely nek éltető ereje a krisztusi demokrácia lesz. És akko azok a romboló eszközök, melyek még meg nem semm
