Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1920 (21. évfolyam, 1-52. szám)

1920-03-27 / 13. szám

AMERIKAI MAG YAK REFORMÁTUSOK LAPJA

•1

sittettek, az örök béke megszilárdításának lesznek igen becses eszközei. Mert akkor az emberek hadi szerszámaikból kapákat és sarlókat kovácsolnak és egyik nép a másik ellen fegyvert nem von, hadakozás többé nem leend. És amig szivszakadva várjuk e boldog örömnapnak felviradását: fogjuk meg egymás kezét és egy szívvel, lélekkel fáradhatatlanúl dolgozzunk: kérlelhetetlenül romboljunk le mindent, ami rombol.

Mert mindama dolgok felett, melyek üldöznek, gyötörnek, fenyegetnek, akadályoznak és rombolnak: mindeme dolgok felett — mondom — a végleges győzelem biztos azokra nézve, akik az Ur Jézus Krisztus által keresnek oltalmat és erősséget a mindenható Istenben. AMEN.

A Nagy Hét Történetei.

OSISlStiälSEEiBEE/SJSlSEEiSlSlBiSOJHSHSEiSßMSlSlSElcljSJSJSEMSISEMSO

Ez évben Apr. ho 4-ikére esik Husvét vasárnapja__

Ezen vasárnapot megelőző hét a kér. világnak, a kér. anyaszentegyháznak az úgy nevezett NAGY HÉT-JE.

Nem is ok nélkül nevezzük e hetet nagy hét-nek, mert ez majdnem kétezer esztendő óta végetlen horderejű eseményeknek volt és még jelenben is megragadó szintere. Dicsőség és megaláztatás, halál és feltámadás megrendítő és életadó napjai. Az egész kc- resztyénség, annak egyik kiváló része, mi reformátusok vallásos érzésekkel ünnepeljük ennek életet és halált hirdető napját.

E hétnek első napja a Vasárnap, Jézus életének dicsőséges napja. Virág vasárnap.

Jézus a fenséges erkölcsi tanító és Megváltó, Ná- záretből igénytelen módon, fénytelen állapotban jelent meg Jerusálemben, hazájának s a zsidóságnak ősi szent városában. A nép ezrei hozánna kiáltásokkal üdvözlik, zöld ágakat hintenek, virágokat szórnak útjára, “áldott a ki jött az Urnák nevében!” — lelkes szavakkal fogadják.

Miért e zajgó öröm; miért ez ünnepélyes hódolat? Azért mert ő isteni igazságokat hirdetett önzetlenül, jót tett, csodákat tett s a Messiást, a Szabaditót látták benne.

A mi tanításait illeti, Jézus nem tett különbséget ember és ember, nemzet és nemzet között, mint hazája fiai. Ő az égész emberiség közös érdekéért küzdött, még pedig öntudatosan. Tana tehát mindég él és élni fog, mig ember lesz ezen a földön.

De Jézus nem csak azért jött a földre, hogy tanítsa, hanem azért is hogy megváltsa az embereket.

Azért élt, hogy tanitson, és azért halt meg, hogy megváltson bennünket. Ez az ő küldetésének teljes czél- ja. — Sem tanítása, sem önfeláldozó halála azonban áldást nem adhatnak nekünk, — ha mi azokat el nem fogadjuk és magunkévá nem tesszük.

Higyj a Jézus Krisztusban s idvezülsz, — mondja a nagy apostol Pál is.

Keresztyének! az Ur Jézus Krisztus lelkileg most is e földön jár és keres szivet, alázatos szivet a hová ő az őt illető öröméneklések között tevonulhasson, a czélból hogy azt a szivet, mint egykor e jeruzsálemi templomot kitisztítsa, és az Isten templomává átalakítsa. A ki nem fogadta még be, az fogadja be őt ma virágvasárnapján, lelke javára.

&'S.'3íSJ3j'Sj3.,SrciÍLLJBÍSIEj3!3lSEíS!ffi3ISIBSÉjS.,5I5ISJ3ISJSifS®SISEI®SSj3E.'SE/i b!

A Magyar Protestantizmus Jajj-kiáltása.

A MAGYAR PROTESTANTISMUS JAJKIÁLHaSA. A budapesti Református Püspök, — és a budapesti Lutheránus püspök a következő Kiáltványt bocsátották ki a világ Protestáns híveihez; —

KÉRŐ SZÓ A NYUGATI PROTESTÁNS TESTVÉREINKHEZ.

S. 0. S. Mentsétek meg lelkeinket! Az életösztön által sugalt eme vészkiáltással fordul a magyar protestantizmus, a mi magyar református egyházunk a müveit Nyugat igazságszeretetéhez és nyugati protestáns testvéreink megértő szivéhez. Magyarország politikai szétdarabolásával együtt református egyházunk is darabokra van szaggatva s az a veszedelem fenyeget, hogy a szétdarabolás örökre elpusztítja a protestan- tantizmusnak s ezel együtt a felvilágosodásnak és haladásnak legkeletibb bástyáit. Mióta nyelvben, vallásban, világnézetben tőlünk idegen hóditó szomszédok ellenségként léptek ezeréves országunk földjére, református egyházunk életere e megdermedt és kétezerötszáznál több gyülekezeteink egy jó része az egymással való érintkezéstől elzárva mondhatni a megsemmisülésnek van kitéve.Lelkészeink testi és lelki zaklatásoknak, sőt kínzásoknak is vanna alávetve. A meg szállott területeken iskoláink bezáratván, gyermekeinket anyanyelvűnkön nem taníttathatjuk, minek folytán a pro- testántizmus, amely hivatva van keleten az evangéliumi hit és civilizáció terjesztésére, annak a veszélynek van kitéve, hogy nemsokára úrrá lesz felette a diadalmasan előretörő keleti egyház. Abban a szent meggyőződésben,hogy a magyarországi ref.egyházat egyes részeinek elszakitása esetén is csak az egyház mai egységének fentartása mentheti meg s kulturális misszióját csak abban az esetben teljesítheti, ha szabad működését és fejlődését a békeszerződés nemzetközi garanciákkal biztosítja: kérve kérjük nyugati protestáns testvéreinket, ne hagyják elveszni a keresztyén civilizációnak kelet felé legvégső védőbástyáját s befolyásukat használják fel arra, hogy református egyházunk eddigi egysége továbbra is fentartassék.

Petri Elek. református püspök.

FŐT. RAFAI SÁNDOR BUDAPESTI LUTH. PÜSPÖK KIÁLLT VÁNY A.

A belgrádisiralmas fegverszerződés után, a Jászi- féle végzetes nemzetiségi politika túlzásaitól megriadt lélekkel a három magyar protestáns egyház a külföld protestáns uralkodóihoz segélykiáltást küldött. Majd bizottságot szervezett igen értékes külföldi összeköttetéseink iyboli felvételére. Nem volt ebben semmi politika, csak az a jogos aggodalom vezetett bennünket, hogy az ország feldarabolása esetén a magyar protestantizmus életképtelenné válik. A protestáns külföld előtt ismételten kiemeltük, hogy ha a világ protestantizmusának kelet és dél felé ez utolsó bástyája össze- dül: méi’hetetlen kárt szenved az evangéliom és a kultúra ügye. Mert sem az idegen impérium alá kerülő, sem a régi kötelékben maradó töredékek nem lesznek többé képesek Isten adta hivatásukat betölteni.