Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1920 (21. évfolyam, 1-52. szám)

1920-02-21 / 8. szám

AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA 5 milliónyi protestantizmusnak legkeletibb bástyáját fenyegeti arra az esetre, ha Magyarország esetleges megcsonkításával csaknem fele erejét elveszti és több mint egy millió magyar protestáns jut a babonáktól áthatott görögkeleti vallásu románság uralma alá. Ilyen értelemben hazulról is megindult egy nagyarányú pro­paganda, memorandumok mentek egyházi és politikai kiválóságokhoz az antant-országokba és többek között eljutott Wilsonhoz és Lloyd Georgehoz is egy harminc oldalas nagy emlékirat, amelyet dr. Kovács István bu­dapesti református teológiai tanár készített. Sokat fá­radozott ebben az irányban gróf Bethlen István is, aki az itt járt különböző antantmissziókat nyerte meg az ügynek. Az egyház megmozdulásának csakhamar komoly eredményei jelentkeztek: 1. Nagy súlyú személyiségek léptek sorompóba a magyarországi protestantizmus érdekében. Elsősorban a svéd királyról kell hálával megemlékeznünk. A svédek uralkodója interveniált érdekünkben az angol királynál és az Egyesült Államok elnökénél, Wilsonnál. A legmelegebben támogatta ügyünket a holland ki­rályné, hasonlóképen a dán anyakirálynő, továbbá Ber- nadotte svéd herceg, akinek óriási befolyása van a vi­lág nagy keresztény mozgalmaiban, azután Söderblom, a hires upsalai érsek, Svédország főpapja, továbbá Hol­landia és Svájc számos egyházi és világi vezető férfia. 2. Megmozdult érdekünkben a több mint száz millió reformátust egyesitő Presbiteri Világszövetség, amely­nek vezérei nyolc évvel ezelőtt végig látogatták Magyar ország nevezetesebb református gócpontjait és igy köz­vetlen tapasztalat alapján méltányolhatták a magyar kérdés nagy fontosságát. 3. Gyűléseket tartottak Nagybritanniában a ma­gyar kérdésről. A magyar közönség még nem tudja, de bizonyára jóleső örömmel és büszkeséggel fogja hallani, hogy az angol protestánsok magyar vasárnapokat ren­deztek a templomokban, amelyeken a lelkészek csak a magyarországi helyzetről prédikáltak. Több száz gyű­lést is rendeztek ezenkívül a protestánsok érdekünkben és a gyűlésekről nagy memorandumokat küldtek az an­gol külügyi hivatalnak, Balfournak, aki maga is buzgó protestáns ember. De Anglia és Amerika érdeklődése még ezzel nem merült ki. Küldöttek jöttek, hogy tanulmányozzák a helyzetünket. Itt járt többek között Morehead teológiai tanár, J. Hall és Macdonald Webster angol lelkészek és hogy milyen óriási változást idézett elő az egyházak mozgolódása Angliának és Amerikának irántunk való vélekedésében, annak legfigyelemreméltóbb eredménye az, hogy Seaton Watson, az ismert angol politikai iró, aki "Scotus Viator néven Magyarországról irt munkái­ban oly súlyos vádakat emelt ellenünk, már is revide­álta álláspontját és legutóbb megjelent cikkeiben annak a nézetének ad kifejezést, hogy a románok és csehek jogtalanul igénylik azokat a területeket, amelyeket most a megszállás erőszakával impériumuk alá hajtot­tak. Mozgalom indult meg, hogy az ellenségből barátunk ká lett Scotus Viator Magyarországba jöjjön és a meg­szállott vidékeken a magyarság szomorú sorsáról sze­mélyesen győződjék meg. 4. Smuts tábornokot, a brit hadi-kabinet volt tag­ját, aki hollandi származású buzgó kálvinista, s aki a bolsevizmus alatt egy ízben nálunk járt, sikerült meg­nyerni a magyar ügy számára. Smuts intervenciójának tulajdonítják azt, hogy az angol kormány Magyaror­szág érdekeire és jövendőjére nagy figyelemmel volt békeszerződésünk elkészítésénél. Protestáns egyházi körökben a magyar békeszer­ződés tervezetének két lényeges pontjáról tudnak. Az egyik az, hogy Smuts tábornok közbenjárására az an­gol kormány belefoglaltatta szerződésünkbe a nemzeti kisebbségek védelmét, s az egyházak és iskolák teljes autonómiájának biztosítását. Bármiként döntsön is a szövetségesek legfőbb ta­nácsa Erdély területeiről, az kétségtelen, hogy az ott lakó magyarság számára biztosítják a törvényelőtti egyenlőséget, a teljes politikai és polgári jogokat. A magyar békeszerződésben is benne lesz tehát a kisebb­ségi védelem, amely az osztrák békeszerződésben a kö­vetkezőkép van megformulázva: “Minden állampolgár, faji, nyelvi és vallási különb­ség nélkül egyenlő a törvény előtt. A valláskülönbség a polgári és politikai jogok tekintetében nem korlátoz­hat senkit, hasonlóképen nem lehet akadály közhiva­talok, méltóságok és különböző állások betöltésénél. Ausztria kötelezi magát, hogy minden polgárának szü­letésre, nemzetiségre, nyelvre, fajra vagy vallásra való tekintet nélkül teljes életszabadságot biztosit. Kemény Ferenc. VASÁRNAPI ISKOLAI LECZKE FEBR. 21-RE. Péter csodálatos megszabadulása a tömlöczből. Ap. Csel. 12, r. 1-19 versek. Aranyige; — Tábort jár az Ur angyala az ötét fé- lők körül és megszabadítja őket. — Zsolt. 34, 8. A mai vasárnapi iskolai leczke egy nagyon meg­ható és tanulságteljes történet a keresztyén anyaszen- tegyház első híveinek életéből. Megható, mert itt az Ur Jézus egyik hü és igaz ta­nítványának, Péter apostolnak a börtönből való csodá­latos megszabadulása van leírva, — és tanulságos, mert ez a történet is láttatjt velünk azt a szent igazsá­got, hogy az Isten anyaszentegyházának élete, terjedése felett maga az isteni kegyelem őrködik és igy azt mej1 nem semmisítheti, meg nem akadályozhatja sem em béri erőszak, sem hatalom, sem gonoszság.

Next

/
Thumbnails
Contents