Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1919 (20. évfolyam, 1-52. szám)
1919-12-06 / 49. szám
4 AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA feltárásával módot nyújtott a társadalomnak azoknak megismerésére s egyúttal a törvényhozást is az ezen sebeket gyógyító törvények alkotására öszeönözte. Másfelől azonban — ugyancsak az igazság kedvéért —azt is meg kell mondanom, hogy egyes dicséretremél- tó vonásai mellett igen sok sötét pont is van a szocializmus rendszerében, amiért is a komoly s mélyre tekinteni képes lelkek sohasem tekinthetik azt ideáljuknak vagy feltétlen hitelű vezérüknek az emberiség szebb jövőjének a munkálásában, hanem legfeljebb csak válogatva fogadhatják el elveit. S ezt ajánlom én is minden komoly keresztyénnek s nektek is, kedves Híveim! Az apostoli elvet: mindeneket megpróbáljatok s ami jó, azt megtartsátok, kövessük itt is, Atyámfiái! Mi, evangyélmi keresztyének, az igazságra törekedvén: becsüljük meg s méltányoljuk az igazságot, bárki ejtse is azt ki a világon. Nekünk az ember, bármi párthoz tartozzék is, — nekünk a moz- ga'om, bármi nevet viseljen is, nem lehet ellenszenves, ha becsületes szívvel a jóra törekszik; nekünk csak a hazugság, a gonoszság gyűlöletes, ha mindjárt oly fényes öltözékben pompáznék is. A szocializmus igazságait s nemes törekvéseit méltányoljuk, tévedéseitől azonban jó lesz óvakodnunk ! S hogy a szocializmusban vaskos tévedések fordulnak elő, azt — ha Isten is úgy akarja — jövő beszédemben fogom néktek kimutatni. Ámen. (Folyt, köv.) A BRIDGEPORTI ELSŐ MAGYAR REFORMÁTUS EGYHÁZ 25 ÉVES JUBILEUMA. A jubileumi ünnepléshez tartozik az a kedves emlékű estély is, amelyet Október 26-án, Vasárnap este az ünneplő egyház kebelében működő ifjúsági kör rendezett, és amelyen az esős idő daczára is igen sokan voltak jelen. Az estélyt Ludmán Sándor lelkész nyitotta meg. Beszédet tartott Tiszt. Kalassay Sándor és Szabó Pál hartfordi lakos, mint az egyháznak első lelkésze és gondnoka. Humoros verset szavalt Tiszt. Dokus Gábor, Tiszt. Tóth Mihály pedig hegedűn játszott. A so. norwalki énekkar két Ízben is énekelt és annak e- gyik tagja Kőczi Pál kuplékat adott elő. Hegeün játszott még Piriczky János. Az ifjúsági kör dupla kvartettje énekelt., valamint Gyüre Hona és Ráski Ida duett ben énekeltek, Szenczy Bözsike pedig soloban. Egy egy felvonásos színdarabot adtak elő: Rabszky Erzsiké, Szilvássy József, Czikay Ambrus és Gyüre Ilona. Az estélyt Czikay Ambrus, az ifjúsági kör elnöke vezette és az estély valóban, kedves, gyönyör ködtető volt. A bridgeporti magyarság hitelét növelé, hogy ezeken a templomi ünnepélyeken csaknem mindenik itteni magyar egyház és egylet képviseltette magát, és igy a bizonyos tekintetbeni összetartozóságot és testvériességet ez által is dolumentálni kívánta. így is kellene ennek lenni mindig, mindenütt, minden téreu, és bizony eredményesebb volna minden téren minden nemes törekvésünk, és több lenne a tekintélyünk a más nemzetbeliek tlőtti! A bridgeporti első magyar református egyház huszonötéves működéséről, a vallás erkölcsi élet fejlesztése terén elért eredményeiről, a magyar nemzeti érzület és fejszeretet ápolása tekintetében kifejtért áldásos munkálkodásáról, ezen ország és ennek törvényei iránti hűségéről, tiszteletadásáról sokat, nagyonsokat lehetne még beszélni. De nem folytatom tovább! Nem dicsekszünk mi nagysá gunkkal, első ségünkkel, csak az urban Dicsekszünk, aki mindeddig megsegített bennünket. őbenne vetjük reményünket bizodalmunkat, Hogy — ha mi vele leszünk: ő is velünk lesz! Én hálatelt szívvel borulok le mindennapon ő szent Felsége előtt, hogy eddig segítségül volt nekem is, mint lelkipásztornak, a Jézus Krisztus által, nehéz, nagyon nehéz, de gyönyörűséges munkámban. Összeforrott az én szivem ezzel a néppel, ezzel a gyülekezettel. Hát hogyne? Hiszen már 1894-ben lelkipásztorául választott el. És bár akkor nem jöttem el, mert nem jöhettem, mikor lelkipásztoruk súlyos betegsége idején ismét szüksége volt hűséges lelkű, önzetlen szeretető lelkű, fáradozásra kész lelkivezetőre, 1910 Januárban kisegítő lelkipásztorul hívtak, majd pár hét múlva, szeretett lelkipásztoruk elhalálozása után ismét lelkipásztorul választottak meg. Eljöttem, és öt éven át való itt működésem után, midőn a kötelességérzet visszaparancsolt a veszedelemben levő East Chicagói m. ref. egyház felépítésének vezetésére és elmentem, mindjárt távozásom után ezen egyház elöljárósága gyönyörű emlékirattal becsülte meg itteni működésemet; a gyülekezet női pedig ezüstből készült cser koszorút küldtek nekem szeretetük jeléül “mint az igazság harcosának.” Majd húsz hónap letelése után visszahívtak. És eljöttem, bár nagyon fájó szívvel hagytam el east chicágói testvéreimet, azt a hatalmassá lett virágzó gyülekezetét. Visszajöttem hozván magammal az ötven éves születés napomon a- zon gyülekezet által ajándékozott remek ezüst serleget, mint két Ízben volt és szeretett gyülekezetem nagybecsű ajándékát, szeretet jelét. , És azóta Isten keg elméből itt vagyok. És hogy most a “bridgeporti első magyar református egyház” a legjobb helyzetben van, hogy legelőbb lett önfenntartóvá az összes amerikai magyar református gyülekezetek között: nem az én érdemem! Én csak gyarló eszköz vagyok Annak a kezében, Akitől száll alá a segedelem a gyarló emberi törekvésekre, ő adta a buzgóságnak Lelkét ennek a nagy gyülekezetnek mindenkori vezetőibe és tagjaiba; Ő adta a szeretetnek lelkét a vallás, az egyház és annak mindennemű intézményei iránt és haladtunk előre az ő nevében híven, igazán, zajtalanul, de eredményesen. Felemelt fővel, tiszta öntudattal, vádolás nélkül való lélekkel ákok meg Isten és emberek előtt, hogy valóban az Igazság Harcosa Kívántam lenni itt műkő désem nyolcz esztendeje alatt. Ott voltam mindenütt, ahol ott kellett lennem egyházi, társadalmi, nemzeti, magyar, vagy amerikai hazafias szolgálatételre, Tartóz Kodtam mindentől, ami az igazságot arczul csaphatná, ami a felekezeti, vagy társadalmi egységet felbonthatna, a békeséget megzavarhatna. — Erre és csak erre vagyok hajlandó és kapható a jövőben is! És erre kérek Istentől kegyelmet és sege delmet. Bridgeport, Conn. 1919. Október hó 29. Ludmán Sándor református lelkipásztor.