Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1919 (20. évfolyam, 1-52. szám)
1919-12-06 / 49. szám
AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA 6 Reges régen élt egy Jákob nevö istenfélő ember. Jákobnak tizenkét fia volt. Ezek közt legjobban szerette Józsefet. Mert József jó és engedelmes volt. Testvérei ezért haragudtak reá. Egyszer József álmot látott és elmondta az ő báty- jainak: “Álmomban kévéket kötöttünk a mezőn. Az én kévém egyenesen állott. A ti kévéitek körűié állottak és meghajoltak az én kévém előtt.’’ Ettől fogva testvérei még inkább gyűlölték őt. Mert azt hitték, hogy úrrá akar felettük lenni. József bátyjai egyszer a juhokat őrizték kinn a mezőn. Jákob ekkor azt mondotta Józsefnek: “Menj el, nézd meg, hogy békességben vannak-e bátyáid meg a juhok.” És József elment. Mikor az ő bátyjai közeledni látták, azt mondták egymásnak: “Imhol jő az álomlátó, jér öljük meg és mondjuk, hogy vadállat ette meg.” Ruben azonban, az idősebb testvér, azt mondta: “Ne ontsátok vérét, hanem vessétek az ó kútba!” Ezt azért mondta, mert vissza akarta Józsefet adni az ő atyjának. Mikor József oda ért bátyjaihoz, azok megfogták és belevetették az ó kútba, amelyben nem volt viz. Történetesen kereskedők mentek arra, — Ekkor a rossz testvérek kivonták a szegény Józsefet a kutból és eladták ötét a kereskedőknek, a kik elvitték ötét messze Aegyptcmba és ott eladták a király főemberének. Az isteni Gondviselés utai kikutathatlanok és mindenkor bölcsek. — A jo Isten megsegítette azt a szegény fiút, Aegyptomban is, kit az ő gonosz testvérei halába szántak, mert ő egy kegyes és istenfélő ifjú volt.— Egyiptom királya is nagyon megszerette őt. Bíbor ruhába öltöztette, aranyláncot akasztott a nyakába, felültette kocsijába és az országban körülhordoztatta. József testvérei pedig ezalatt nagy Ínségbe jutottak. Mikor Jákob sok idő múlva meghallotta, hogy József fia él és milyen nagy úrrá lett, elköltözött egész háznépével hozzá. József elébe utazott atyjának és mikor találkozott vele, nyakába borúit és sokáig sírt örömében. Testvéreinek is megbocsátott és mindnyájan örültek, hogy megint láthatták egymást. AZ UR GONDOT VISEL. Jákob utódai nagyon megsokasodtak Egyiptomban. Egyiptomnak akkor egy kegyetlen királya volt, aki meg parancsolta, hogy minden zsidó fiú a vízbe vettessék. Ezen időben született egy zsidó asszonynak egy fia. Attól félt a szegény asszony, hogy kis fiát elveszik és a vízbe vetik, azért három hónapig rejtegette gyermekét. Mikor tovább már nem rejtegethette, gyékényből kis ládát készített, fiát szépen belefektette és a folyó partján a sás közé tette. A kis fiú nénjének pedig meghagyta, hogy messziről vigyázzon reá. Történt, hogy a király leánya ugyanazon helyre ment fürödni. Meglátta a kis ládát s szolgálójával kihozatta a sás közül. Mikor felnyitotta, meglátta a kis siró fiút s megkönyörűlt rajta. A gyermek nénje ekkor oda szaladt a királyleányhoz, — ez pedig elküldte őtet, hogy menjen és hozzon egy zsidó asszonyt, ki a gyermeket felnevelje. A gyermek nénje elment és elhívta a kis gyermeknek a tulajdon édes anyját ápolónánek. — így aztán a leghűségesebb szeretet, az édes anyai szeretet állott őrt a kis gyermek sorsa és jövője felett. Ez a kis gyermek, Mózes, mikor felnevekedett a zsidó népnek vezére lett, a ki elindította az aegyptomi rabszolgaságból az ígéret földje, Kanaán országa felé. Ennek a kegyes férfiúnak adta ki Isten két kőtáblára vésve a tiz parancsolatokat. KÉRELEM a szülőkhöz és felnőtt családtagokhoz; — gyűjtsék össze maguk köré a jo szülők az ő gyermekeiket, vagy felnőtt ifjak az ő testvéreiket, és olvassák el s magyarázzák meg szépen a kis gyermekeknek ezeket a bibliai történeteket. — Áldás fakad ezeknek nyomán a gyermekek életében. Mert minden bölcsességnek kezdete az Urnák félelme! S z e r k . ISTEN A ROSSZAT IS JÓRA FORDÍTJA.