Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1919 (20. évfolyam, 1-52. szám)
1919-11-08 / 45. szám
amerikai magyar reformátusok lapja 13 HÖL A MUMÜS? Az ipari béke megalapítására összehívott értekezlet szétoszlott Sem a tóke sem a munkásság képviselői nem mutattak megegyezésre való hajlandóságot. Wilson elnök utolsó erőfeszítést tesz a tanácskozás folytatására. “Ki kiabál? Én kiabálok? Te kiabálsz? őkiabál s mégis azt kiabálja, hogy én kiabálok.” Elmúlt az egyik háború de megjött nyomában a másik, hogy kielégítse izgága természetünket. A nagy világveszekedésben azt sem tudjuk, ki a barát, kis az ellenség, kit ütünk, kit teszünk tönkre? E amig alaposan megtépázzuk egymás békéjét, megnyirbáljuk embertársaink jogait, tönkretesszük őket anyagilag s erkölcsileg, ha magunkat kívülről látni képesek volnánk, látnok, milyen siralmas állapotot idéztünk elő harcainkkal. Ma mindenki harccal, erőszakkal igyekszik elintézni sérelmeit s kiszorítani jogait, előnyeit. Nagy harcok dúlnak most ez országban is. De mig rendszeres háborúkban némi szabályokhoz tartják magukat az ellenfelek, a mi tártsadalmi harcainknak jellege olyan, mint a mexico-i banditák-é: polgártársaink és saját érdekeinkellenére erőszakhoz folyamodunk, mert-amint a bandita mondja, “egy kis háborúzás használ az egészségnek.’’ Nagy ipari harcok dúlnak jelenleg Amerikában. Több százezer ember áll tétlenül hetekig, hónapokig; ha az acélsztrájk elmúlt, sztrájkolnak a szabók, ha az is elmúlt, kivonulnak a kikötői munkások, vagy a vasutasok, néha több nagy ipartestület egyszerre sztrájkol. Ha az utóbbi évek strájkjait számon tartottuk, mondhatjuk, minden előnyös iparág alkalmazottai átlag egy hónapot sztrájkolnak esztendőnkint. Mi az oka, vagy mik okai e nagy nyugtalanságnak 9 Ki a hibás tulajdonképen az ipari harc felidézésében? Az első és igen fontos ok a világháború. Sőt nem is annyira a világháború, hanem az azzal járó erős izgatás, bujtogatás. Más országokban a katonák harcoltak, akik pedig otthon voltak, összeszoritották fogaikat s keményen dolgoztak. Amerikában azonban hála a sárga ujságok-nak, melyek idegen érdekek képviseletében izgatták a népet, a lakosság nyugalmát teljesen megingatták s olyan gyűlöletet vetettek s tápláltak bizonyos nemzetek s általában az idegenszármazá- suak ellen, mely sokáig perzselni fog. A háború alatt meggyűlt és elfojtott indulat most kitör s kielégítést követel. Európai országokban amint a viszonyok roseabbra váltak, arányosan emelték minden munkaágban a fizetéseket. Itt, hogy a szabadelvű, szociális, békekedve- ló, emberszerető, vagy egyébb munkáscsoportokat le- kenyerezzék a háboruus munka sikeres végzésére, a muníció és háborús megrendelést teljesítő gyárak átlag kétszeresére]öt sok helyen háromszorosára is emelték a fizetéseket. E fizetésmeléssel a megélhetés szükségletei is emelkedtek áraikban. A háborús munkások bárták az áremelkedést. Bármi legyen az ipari harcman oda, az a szomorú tény, hogy ennek az ország jövője nem valami virágos. Eddig Amerika volt minden reményét vesztett vándornak eldorádója. Vájjon az lesz-e továbbra is, miután a bevándorlottak viselkedésükkel tönkreteszik a nemzetiségek jónevét s megbontják az ország békéjét? A háború befejezte óta ez ország behozatala állandóan emelkedett, kivitele csökkent! Ez azt jelenti, hogy más országok, még a levert Németország is nagy haladást tesznek a világiparban. Sztrájkjaikat is gyorsan intézik el, sőt Németországban egyáltalán nem is sztrájkolnak, hanem amellett, hogy mindenkinek kötelessége dolgozni, önkéntesen is dolgozik hazája javára minden munkás. Ha politikai céljaink vannak, ha az emberiséget, nemzetünket, vagy saját érdekeinket akarjuk szolgálni, nem szükséges azt képzelt, vagy valódi ellenfeleink romlásán keresztül elérni! Eljött az idő, amikor nemcsak a társadalom kis csoportjai, hanem az egész emberiség jóléte és nyugalma közös. Ha tehát önmagunk bő aratását elő akarjuk készíteni, a köz, tehát a mások érdekeit megfontolva kell vetnünk a megértés, szeretet, türelem, önfeláldozás magvait. A vagyonmegoszlás egyenlőtlensége-különösen. miőta a háború alatt sok ez ren megmilliomosodtak s sok százezerén gazdagodtak meg aránylag csekély összeg háborús célokra való befektetésével — szintén hozzájárul azok nyugalansagahoz, kiknek verejtéke lehetőve tette- az ő meggazdagodásukat. A munkások most részt követelnek abból, amit általuk szerzett a befektető tőke. Hogy ennyire elmérgesedhetett zz ipari háború, és oly kiméletlenül folyik mindkét fél kárára, annak egyik legfontosabb oka az uniókban mind hangosabban izgató bolshevikik működése. Amikor szakmáj uban valamennyien jól keresnek-sokan többet, mint némely polgármester, vagy bármely egyetemi tanár sztrájkot indítanak fizetesemelésért (amint a new-yorki szedők példája mutatja, kik szakszervezetök határozata ellenére sztrájkot indítottak, mely már két hónapja folyik s eredménye az, hogy ha emelik is fizetésüket, egy fél ^JHaaasisisisMSMSMSJs/sisEjaiaisiaiaiaEiHiEia ajaiasisiaiaiaiaiaEisísiBisEiaiasisic’isEisiaisiajaisEiciiaiaEisisiajsisiaisiaiBisiP'siPJEisisisisisjsHaiBiBEi^ 1 ROTH TESTVÉREK I STORE PHONE 7123. HOUSE PHONE 73 368. A Magyarság Legismertebb Gyógyszertára. Nálunk olcson lehet kapni mindenféle hazai illatszereket. Orvosi rendelések gyorsan és a legjutányosabban ké szittetnek el.—Legjobb minőségű szivarok, czigaretták és magyar gyártmányú dohányok kaphatók. ICE CREAM és SZÓDA. Kérik a magyarság pártfogását. VINE AVENUE 2826. LORAIN, OHIO. ipfafi3ii3BlnlWIfa[fl[iati3[riWl^rBWraniin3raniiraiaf^raiaianarafafjmfj^f]3fa|^[j^pap[j3p[ap|^[pianan3rarai7jinnninwniin! UffilSIBlSEIEiS]
