Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1919 (20. évfolyam, 1-52. szám)
1919-11-01 / 44. szám
AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK I A m* ************- * * * * * * * * * A Protestantizmus befolyása a népek életére. Ez előtt épen 402 évvel a nagy német reformátor Luther Márton október 31-én a wittenbergai vártemplom ajtajára egy 95 tételből álló írást szegzett ki, a melyben az egész világ előtt, vádat emelt a hatalmas római katholikus egyház ellen. Ennek a nagy és nevezetes napnak évfordulóját ünnepeljük mi a mai napon. Á német reformátornak eme vádja>mint rettentő vihar zúgott az egész világon keresztül megrendítve a lelkeket felbátorítva a félénkeket. A 95 tételből álló vád ébresztő szózat akart lenni a lelki sötétségben tévelygő telkekhez* Oldjátok szét a szolgaság kötelékeit! Emberek, Istennek gyermekei, szabaduljatok fel hit által! Legyetek tökéletesek, mint a ti mennyei Atyátok tökéletes...! Hangzott e kiáltás mindenfelé. Száz évvel ez idő előtt Húsz János és Prágai Jeromos a csehek földén szintén ezeket az igazságokat hirdették; de őket csakhamar elnémították, tűzbe dobták. Vald Pétert Olaszhonban földön futóvá tették. Zwingli Ulrioh vére csatában folyt el a szabad Helvé- tia földjén! de az ő aláomló vére megtermékenyítette azt a földet, melyből a reformáczió éltető fája zöldült ki, mely alatt ma már millió és millió hivő keresztyén vallja azt az örök igazságot: nincsen senkiben másban üdvösség, hanem csak az egy Jézus Krisztusban! A reformátió elvetve minden emberi tekintélyt, ahhoz a forráshoz vezette a szomjuhozó lelkeket, a melyből meríthetjük mi is egyedül az üdv igazságokat és a mely közvetlen ahhoz az Idvezitőhöz vezet el mindenkor bennünket, a ki nem csak hirdeti nekünk az igazságot, de maga a tökéletes igazság; nem csak megmutatja az Atyához vezető utat, de maga az ut; nemcsak evezér, de maga épen az étet, örök boldogító élet. Ez a forrás: a Szentirás, a Biblia! Ez az isteni könyv egy örökké elzárt fonás maradt volna az emberiségre nézve, ha a reformátorok fel nem nyitották volna azt a népek számára. Luthernek már épen az a legelévül- hetlenebb érdeme, hogy a Szentirást a nép nyelvére lefordította. Századokra kiható, nevezetes esemény ez! Azt a könyvet odaadni a népnek, a mely sok millió keresztyénnek ma is szellemi tápláléka s lelkűnknek lelkesítő itala...! Maga a reformátió is soha létre nem jön, ha egy Luther, Kálvin és Zvingli a szentirás tanulmányozását nem tekintik életők legszentebb feladatának; is magáról épen a nagy német reformátorról fel van jegyezve a történelem lapjaira, hogy nem egyszer találták őt kimerültén, elterülve a földön, egész éjjel azt a könyvet buvárolva, melyet még a papoknak is csak titkon volt szabad olvasni akkor. A protestántizmusnak. elévülhetlen érdeme az, hogy elvetve minden emberi tekintélyt, ahhoz a forráshoz vezette az emberiséget, a melyből a világ Megváltó ama szózata zeng mindenekhez: “Térjetek meg és bán játok meg őszintén a ti bűneiteket. Vetkezzétek le az ó embert s öltözzétek fel az uj hivő embert. Oldjátok le a szolgaság kötelékeit. Érezzétek mindnyájan azt, hogy az ember önmagában véve csak semmi, a ki csakis isteni kegyelem és hit által igazulhat meg.’’ Ez az igaz hit már az, a mely bámulatos erőt kölcsönzött később a protestáns egyház fejlődésének. Azok a vallási eszmék, melyeknek csirái a Szentirás talajában gyökereznek, voltak azok a tényezők, melyeknek segítségével azok az országok és nemzetek, melyek a protestántismusnak meghodoltak, a legmagasabb szellemi és erkölcsi műveltség fokáig felemelkedtek. Történeti igazság az hogy a protestáns népek, úgy vallásosság. hithüség, őszinte egeháziasság a könyörülő szeretet gyakorlása, mint társadalmi mii veltség tekintetében nagyban felülmúlják a más vallásuakat. Egy hires franczia r. katholikus író (Lavaleye) “Protestán- tismus és katholiczizmus” czimü müvében mondja a kővetkezőket: “Mindazon országban, a hol a protestáns és katholikus vallás együttesen képviselve van, a protestánsok sokkal tevékenyebbek, iparkodóbbak, nyíltabb jellemiiek és erkölcsileg is értékesebbek, mint a katholikusok.” “A skót reformátusok müveitek s vallásos buzgó- ságban példányszerüek, mig a katholikus Irhon szegény nyomorult és népe folyton lázongó.” “A helvét protestás kántonok meghaladják az a- zon országbeli katholikusokat műveltség, ipar, kereskedelem és gazdagságban, szóval a magasabb fejlődés minden nyilvánulásában.” “Az Egyesült Államokban a katholikusok nagy többsége szégény, nyomorult . . . mig Kanadában a protestánsok boldogok, gazdagok és megelégedettek.” “Francziaországban a protestáns munkások fölényben vannak a katholikusok felett.’’ “A katholikus országok folytonos belzavarok, forradalmak prédái. A tisztán katholikus államok: Spanyolország, Olaszhon, Belgium mindég lázongnak, mig a protestáns államok nyugodt és boldog életet élnek és folyton virágzanak.” “A népoktatás dolgában a protestánsok hasonlit- hatlanul előbb állanak, mint a katholikusok, melyeknek legtöbbjénél még ma sincs rendszeresítve a kötelező népoktatás.” “Az is bebizonyított igazság, hogy erkölcsiség tekintetében is magasan felette állanak a protestánsok a katholikusoknak. A legtöbb törvénytelen gyermek a pápa székhelyén: Romában születik.” “A protestáns népek politikailag szabadabbak, függetlenebbek, mig a katholicismus, vagy szolgaságba, va)y anarkiába, minden törvényes rend felbomlásához vezette sokszor a népeket.” A modern állam alapeszméje, a demokraczia és népképviselet a kormányzatban: a reformáczio talajából nőtt ki. S még a szabadság, egyenlőség és testvériség magasztos elveit sem a franczia forradalom találta fel, mint azt némelyek állítják, — hanem az angol az angol puritánok kiáltották azt ki már 200 évvel a forradalom előtt Amerika szabad földjén. Midőn mind ezeket a dolgokat ilyen megvilágításban látja az ember, midőn látja, hogy ugyanazon országban sőt vidéken lakó egy nyelvű és származású népek közt a református vallásúk előnyben vánnak a katholikusok felett műveltség tekintetében, igen köny- nyü dolog rájönni arra a következtetésre, hogy ez az előny csak a vallásból, az őszinte, igazi vallásos buzgó- ságból eredhet. (Folytatása következik.)
