Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1919 (20. évfolyam, 1-52. szám)
1919-02-15 / 7. szám
AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA 3 tanácskozás után egyháztanács kimondotta, hogy az egyházfinak kévését teljesíti és fizetését 7 dollárról 8 dollárra emeli havonként. Egyháztanács ezt főleg arravaló tekintettel adta meg, hogy az egyházfi amellett hogy kötelességét pontosan elvégzi: temetések alkalmával sokszor kénytelen elmaradni munkájától és ilyen esetekben rendesen 3—4 dollár vesztesége van. Végül egyháztanács ki* mondotta, hogy Feb. hó 6-án este egy társas estélyt rendez az egyház javára. Az estély azomban több közbejött körülmény miatt későbbre halaszta- tott el. Keresztelés. Juhász Sándor Komoró Szabolcs m. ill. honfitársunk és neje szül. Da- róczy Erzsébet ujszültött kis fiók Feb. hó 2-ikán kereszteltetek meg Géza, László névre; keresztszülei lettek: Szakács Sámuel nőtlen ifjú és Nagy Mária hajadon. BROWNSVILLE, PA. Lelkész: Nt. Székely Sándor. Keresztelés. West Brownsville, Pa. — Csonka Bénjámin debreczeni (Hajd. m.) és Kókai Ágnes eleanorai (Jefferson co., Pa.) születésű hitvestársak leánya Ágnes nevet kapott. A keresztszülők tisztét Pardi Sándor és neje szül. Szilágyi Vilma phillipsi (Pa.) lakosok töltötték be. Halálozás. Grindstone, Pa. — Mélységes bánat és leverő szomorúság köszöntött be Szopó István és neje szül. Tóth Borbála házaspár hajlékába, mivel József nevű gyermekük két hónapos korában elhunyt. Temetése a telep magyar lakosainak őszinte részvéte mellett folyt le. A piciny ravatal felett Székely Sándor brownsvillei ref. lelkész vigasztalta a vesztes feleket az Ur igéivel, egyszersmind elbucsuz tatta a sokat sínylődött fiúcskát az édes apától és édes anyától, István, Erzsébet, Ferencz, Mihály és Julián- ía testvéreitől, özv. Szopó Gáborné ízül. Sass Sára és Tóth Ferencz íagyszülőktől, Tóth Ferencz és neje zíil. Hetes Erzsébet keresztszülők- ől, Gergely Andrásné szül. Szopó uliánna és Szopó György legköze- :bbi rokonoktól stb. Koporsóvivők oltak: Farkas Erzsébet, Farkas orbála. Mátha Mária és Mártha Ju- ínna. A kihűlt tetemeket automo- lokon a browmsvillei Redstone temetőbe kisérték ki s ott helyezték nyugalomra. Értesítés. “Kereszt és Korona” cimii prédi- kációs kötetemből, amelyet a magyarországi szakbirálat kedvezően fogadott, az elmúlt héten újabb szállítmány érkezvén Budapestről, mig a készlet tart, darabonkét portómentesen egy dollárért továbbítom. E könyvre különösebben a lelkipásztorok és papjelöltek figyelmét hívom lel. Rendelések e címre küldendők: Rév. Alex. Székely, P. 0. Box 533, Brownsville, Pa. MARTYNSFERRY, 0.— Lelkész; — Nt. Ujlaky János. Steubenville, 0. A Gondviselő Isten ez évben a koporsóhoz szólította előszór az ő öreg szolgáját, hogy hirdesse a vigasztalásnak szent igéit ott, a hol a gyászra hivatott sziveknek nagy bánata és keserűsége vagyon. Hajmásy Károly, adorjánházai ill. hittestvérünk porait kellett átadnunk az anyaföldnek. Nagy megpróbáltatást mért a kegyelem Atyja erre a családra. Elsőben a gyermekei és neje voltak betegek, de a hü férj, gondos édes apa az ő odaado ápolásával és az isteni kegyelem segedelemével megmentette szeretteinek é- letét a pusztító kórtól, — utoljára maga az apa lett beteg, és Isten segedelmével már már úgy látszott, hogy ő is kiheverte a betegséget, de mint igyekvő, szorgalmas családapa, — hamarabb hozzáfogott a munkához, mint kellett volna, vagy mint talán szabad lett volna, és ennek következtében újra ágyba került, honnan nem is kelhetett fel többé. — Halálát hü neje Nőnek Anna, 2 fia Károly, Dezső, az ó hazában édes apja, mostoha anyja, apósa anyósa gyászolj ák. V égti sztességtételén nagyszámú jo barátai, komái és ös- merősei jelentek meg, könnyeikkel és imádságaikkal adózván egy hü ember áldott emlékének. — A temetésről igy ir a család ősz lelkipásztora. Nt. Ujlaky János lelkész ur: — Már 15 éve lakom az E. Államokban, de még a részvétnek és kegyelet nyilvánításnak olyan mértékét megnyilatkozni, mint a Hajmásy Károly derék hivem végtisztességtételénél volt, — nem láttam sehol sem. A vigasztalás nyújtásban és a kegyelet kifejezésében az elhunytnak hátramaradott özvegye és árva gyermekei iránnyában vetélkedtek megható jóindulattal az elhunytnak sogora Csengery Dániel családjával, a komák és a jo barátok. Egyik a lelkész honoráriumát egyenlítette ki, másik készpénzzel segített, voltak kik saját költségükön kocsikat váltottak, másik koszorúkat küldtek, egy szóval részvétet tanúsítottak. Az elhunyt nagyon rendes életii és takarékos ember volt, úgy hogy részlet törlesztésre egy kis házacskát is tudott venni magának, — de a betegség felemésztette a vagyont és a félre tett kis pénzecskét, úgy hogy kemény sorsnak néztek volna elébe a család tagjai, — ha a segítő szeretet el nem látja őket. A gyámol nélkül maradt családnak egy joszivü házaspár 3 hónapra elegendő élelmet küldött, — és most azon fáradoznak a jo lelkek, hogy a részletfizetésre vásárolt házacskát a gyermekek részére megtartják, illetve visszavásárolják. — A steubenvillei, Veszprém megyei magyar testvérek részvéte és áldozatkészsége nem szorul dicséretre. A temetésre kivonult a Verhovay Egylet, valamint a másik helyi magyar egylet is. Legyen minden résztvevőn az Isten áldása. Steubenville, 0. — Az imént említett temetés elvégzése után a lelki- pásztor örvendetesebb cselekmény elvégzésére is lett felkérve, nevezetesen az adorjánházai ill. Kapor Károly kívánt örök hűséget esküdni az ő szive választottjának, a Szabolcs m. Apagy községbeli Péter Erzsébetnek. Az esküvőn megjelent násznép arczán visszatükröződött a mély bánat és szomorúság, melynek részesei voltak pár percczel ezelőtt. Úgy az esküvő, mint az azt követett lakodat lom csendben ment végbe. — A mar- tynsferryi egyházra a derék Búzás Lajos testvérünk kezdte meg az adakozást egy dollárral. Ő utánna adakoztak szintén 1-1 dollárjával: —Biro Kálmán, Szunyogh Sándor, Bállá Gyula, Nagy János, Csengery Dániel Kapor Sándor, és Ferenczy Pál. — 1.50 centet adott: — László István és neje. — 50 centet adott:— Uzsma János, és 25 centet: — Polis Rozáliái — Istennek jutalmazó áldása térjen vissza a kegyes adakozókra! — Steubenville. 0 Jan. 21-én helyeztük a sir pihentető nyugalmára a mi derék hittestvérünknek, Kovács Ká- rolynak kihűlt tetemeit. — Az elhunyt magános, de takarékos ember volt, és mivel közelében rokonai nem voltak, vagy ha talán lettek volna is, azok a pusztító ragályos betegség, az
