Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1919 (20. évfolyam, 1-52. szám)
1919-10-18 / 42. szám
o AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA A Canadai Magyarokhoz. Irta; — Kovács János békevári ref. lelkész. Reméljük, nem messze van már az az idő, a mikor mi canadai magyarok is abban a helyzetben lehetünk, hogy szenvedő és szűkölködő szeretteinknek az elhagyott Magyar Hazában küldhetünk valami segítséget. Annak idején segítséget adtunk Belgiumnak. Ghinának, Szibériának és az üldözött örmény keresztyéneknek, — és természetesen ennek az országnak, a mi fogadott uj hazánknak is, a melynek nemcsak lakói, hanem igen sokan közzüliink a polgárai is vagyunk. A Red Cross, a Y. M. C. A., a Patriotic Fund stb. stb. mind részesültek és részesülnek még ma is a magyarok jó szívből nyújtott adományaiban. — Siettünk áldozni e nemes czélokra és csak az az egy gondolat és óhaj kapcsolódott adományaink nyújtásához, — vajha segíthetnénk már szülőhazánkon is, vajha adhatnánk már javainkból és feleslegeinkből a mi otthon szenvedő véreinknek is! A canadai kormány elvileg nem volna ellene rokon- szenvünk és segítő szeretetünk megnyilatkozásának,— de ismételten figyelmünkbe lett ajánlva, hogy a még mindég tartó zavaros állapotok és megbizhatlan közlekedési és politikai viszonyok miatt sem nem ajánlatos, sem nem lehetséges a segítségnek Magyarország- be való átjuttatása. Reméljük azonban, hogy most már csakugyan megnyilik, és pedig nemsokára megnyílik számunkra annak lehetősége, hogy segítsünk otthoni szeretteinkén. És a mit fájó szívvel el kellett mulasztanunk a múltban, — azt most annál nagyobb örömmel hozhatjuk helyre, a mint az ut megnyilik a jotétel gyakorlására. A canadai magyarokat szorgalmas munkálkodásuk után megsegítette, megáldotta a jo Isten. És méltán lehet hinni, hogy a mi anyagiakban és lelkiekben megáldott canadai magyar testvéreink helyzetükhöz és képességükhöz aránylagosan ki fogják venni részüket az irgalmasság és segitő szeretet szent munkájának végzéséből ! Hogy pedig ez a segitő munka minél eredményesebben és több jót eszközlőleg végeztessék, — erre nézve szükséges, hogy legyen egy egységes, irányító szervezetünk, mely a gyűjtést és segélyezést irányítsa és lefolytassa. — E nemes munkánál okvetlen félre kell tennünk a vallásbeli különbséget és le kell rombolmunk minden egyéb el választó, akár képzeletbeli akár tényleg meg levő választó falakat. Mi reformátusok baráti jobbunkat adjuk a Haza oltárán keresztül bármely vallásfelekezetnek, mely velünk e nemes munkában együtt fáradni és ádozni kész. Az összegyüjtendő pénzt olyan egyénekre kell bízni, a kiknek becsületességében, correctségében és jellemében föl tétlenül «megbízhat a magyarság. Nagy szerencsétlenség volna ránk nézve, ha bizalmatlanság, vagy csalódás megrontaná a mozgalom sikerét. Az adományok szétosztását olyan egyénekre kell bíznunk, kiknek képességük és befolyásuk van ahoz, hogy a gyűjtésnek akár készpénzbeli, akár termésbeli eredményét segítőtől a segítettekig figyelemmel kisérjék és a felelősséget minden irányban vállalják. A legjobb, azaz úgyszólván a legczélhoz vezetőbb ut és mód a gyűjtésre az, hogy minden egyes. telep magyarsága maga szervezkedjen és folytassa el a gyüj tést, mert minden colonia a legjobban ismeri a maga vezető embreit és tagjainak adakozási képességét. Nem kell sajnálni a nyomtatványokat, — mert ezek terjesztik az eszmét és elősegítik a munka sikerét, — a mellett ezek által gyakorolható a kellő ellenőrzés is, — a mi viszont a megnyugvás érzetét kelti fel az adakozók szivében és a közönség körében. Adja a jóságos Isten, — hogy ezen tervbe vett szomorú de szent és elengedhetlen kötelezettségünknek minél sikeresebben meg felelhessünk! A LEI KÉSZI FIZETÉSEK KORSZERŰ RENDEZÉSE. A Magyar Egyház ez. csatlakozott lap, melynek a múlt héten megjelent számából vettük át az alábbi közleményt, — volt az első, mely szóvá tette a nehéz helyzetben levő magyar ref. lelkészi kar fizetése megjavításának ügyét. Foglalkoztunk mi is e kérdéssel a Reformátusok Lapjának nem egy számában, mert meggyőződésünk, hogy e téren tenni kell valamit, hacsak nem akarjuk, hogy a lelkészi kar nagy része szükségtelenül szenvedjen. Bizonyosak vagyunk róla, hogy minden egyháznak elöljáróságában és tagjainál is meg van a kellő fokú belátás és jóakarat a probléma kielégítő megoldásához. Ha a cath. egyházban a hivek minden segély nyerése nélkül tudnak 2—, sőt 3 száz dollár havi fizetést nyújtani a papoknak, — vájjon miért tételezzük mi azt fel a mi hü ref. népünkről, hogy ebben nem volna meg a kellő jóindulat és méltánylás papja iránt, hogy ennek odaado szolgálatait honorálja, ha nem is oly bőségesen, mint a catholikus hivek teszik az ő papjokkal szemben, de legalább úgy, mint a hogy azt az egyházak anyagi helyzete és a hivek ál- dozatkészége megengedi. Szóljanak e kérdéshez hozza lelkészek és világiak. Szerk. Hogy is állunk az amerikai magyar ref. lelkészek fizetésével? Alapfizetésük általában véve 1000 dollár, amelyhez természetben járul a lakás, fűtés és viiágitás. Van ezenkívül stóláris bevételük, amely a kisebb egyházakban 100-150 dollár, nagyobbakban 5-600 dollár s egy pár legnagyobb egyházban 8-900 dollár-, amely stóláris jövedelemnek azonban felét tényleges jövedelemnek számítani nem lehet. Az utóbbi években a nagy drágaságra tekintettel a legtöbb egyház megszavazott lelkészének 2-300 dollár drágasági pótlékot (A háború Amerikai Magyar Segélyzö Szövetség (Magyar Betegsegélyzö Egyletek Szövetkezete) Alakult 1892. Minden tag a felvételi nur&.ick megfelelő havidijat fizeti teljes életében. Tagja lehet minden testileg és szellemileg ép és egészséges 16-50 év közötti férfi és nö vallás és nemzetiségi kiilömb?ég nélkül. Ml* State m Bridgeport. Conn.
