Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1919 (20. évfolyam, 1-52. szám)
1919-10-18 / 42. szám
AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA 5 dőljük, hogy tagjaink általános életkora négy évvel e- zelőtt 36 év volt, abból azt látjuk, hogy a felvett uj tagok nem tudták ellensúlyozni a tagok természetes öregedése által bekövetkező nagyobb életkori arányszámot. Bár igaz az, hogy szép eredményt értünk el az által, hogy négy év lefolyása alatt a természetes öregedés által az általános életkor csak másfél évvel lett nagyobb, mégis eltagadhatatlan tény az, hogy Egyesületünk öregedik. Ezen körülmény ellensulyására két ut van. — E- gyik az, hogy több uj tagot kell felvennünk. — Lehet- séges-e ez, az teljesen és egyedül Egyesületünk tagjain és a mostani közgyűlés határozatain múlik. A jövőben bizonnyal lehet várnunk kisebb, vagy nagyobb vissza- vándorlást, a mi nagyon meg fogja nehezíteni azt, hogy Egyesületünk nagyobb mértékben növekedjék. A közgyűlés hozhat olyan határozatokat, a melyek az uj tagok szerzésére vonatkoznak. Egy utazó ügynöki állás szervezése nagyon célszerű volna, mert bizonyos, az, hogy úgy lehet a portékát eladni, ha áruljuk. A viszontbiztosítás sikeres megoldása is kedvező lehet ebben az irányban. A másik megoldás abban az esetben válik szükségessé, ha az uj tagok behozatala által nem volnánk képesek a mutatkozó hiányokat fedezni. Ebben az esetben feltétlenül kell, hogy az Egyesület biztositó osztálya a mostaninál nagyobb bevétellel rendelkezzék. E cél elérésére nem ajánlanám a mostani fizetési táblázat felemelését. Sokkal célszerűbb volna azon határozatot hozni, hogy 1920 január elsejétől minden tag fizessen az után az életkor után, a mennyi idős 1920 január elsején »lesz. E tervezet szerint az átlagos havi illeték a tagoktól 1.45 és fél centet tenne ki, és az E. nek havi bevétele ezen havi illetékekből 8123.55 cent lenne. (A conven zio azonban, — tudvalevőleg, — nem fogadta el a titkárnak ezen beható számitásokon alapuló tervezetét, és igy felelegesnek véljük az egész számítási táblázatot részletesen lenyomatni lapunkban. Szerk.) Ha összehasonlítjuk a fenti táblázat eredményét az előbb kimutatott és a tagok által most fizetett illetékekkel. azt fogjuk látni, hogy az Egyesület bevétele tetemesen megszaporodik a nélkül, hogy a tálázati díjtételeket feljebb emeltük volna. Az Egyesület öreg tagjainál a 45 évn felüli életkoroknál a díjtételt $1.95 helyett két dollárban vettem fel. Azt hiszem, hogy havi öt cent emelés ellen nem sok kifogása ehet bárkinek is. Az Egyesület régi tagjait fogja a fenti indítvány a legérzékenyebben érinteni. Nézetem szerint, az a régi érv, hogy azokat akarjuk sújtani, a kik az Egyesületet megteremtették, nem állja meg a bírálatot. Igaz, hogy mi, régi tagok alapítottuk és tartottuk fel az Egyesületet. De az is igaz ám, hogy az Egyesület mindig mellettünk állott és egyezer dollárig biztosított bennünket oly csekély összegekért, hogy azt tovább elfogadni csak nem lelkiismeret ellenes dolog. Saját magam példáját véve fel, én 22 éves voltam akkor, a mikor az Egyesület alapitó tagjaként beléptem az Egyesületbe 1897- ben. Ma negyvenötödik életévemben vagyok s még mindig 85 centet fizetek egyezer dollár biztosításért. Hogy annyiért sehol a világon nem lehet megkapni, azt jót tudom és nem is kívánhatom az Egyesülettől sem, hogy oly nevetségesen csekély összegért egyezer dollárra biztosítson. p'M'-'k megfizetem a negyvenötévesek dijtételét, az $1.95-öt, ha tudom, hogy az által az által az Egyesület jövője soha meg nem rendülhető biztos alapra lesz letéve. A harmadik megoldás a viszontbiztosítás lenne. Ha kaphat az Egyesület annyiért, mint a mennyit most fizetnek a tagok, feltétlenül jó és biztos viszontbiztosítást, akkor természetesen nem lesz szükség semmi változtatásra és díjtétel emelésre. Ebben az esetben én volnék az, aki a legnagyobb örömmel vonnám vissza fenti indítványomat. Igen Tisztelt Közgyűlés! Fentiekben igyekeztem Egyesületünk jelen hely zetét a lehetőséghoz híven leírni. Szükségesnek láttam azt, hogy a képviselő urak tisztán lássák a helyzetet és hogy tudjanak véleményt alkotni a közgyűlés előtt felmerülő kérdésekben. Végre engedtessék meg nekem, hogy az elmúlt négy küzdelmes és munkájában hii segítőtársaimnak, az osztály tisztviselő testvéreknek köszönetét mondjak. Fogadják tiszta szívből jövő köszönetemet azért a mindenkor kész, segítő támogatásért, a melyben részesítettek. Köszönetem mellé még azt a kérésemet teszem, hogy részesítsék hasonló támogatásban hivatalbeli u~ tódomat is. A vezértestület tagjai is fogadják köszönetemet azért a segítő munkálkodásért, melylyel mindenkor körülvettek. A kiket talán akaratom ellenére is megbántottam, azoktól készségesen kérem megbocsátásukat. Végre az Egyesület összes tagjait kérem, hogy tartsanak meg szives emlékezetükben. Kelt Toledo, 0., 1919 szeptember 12. Molnár István, titkár és ideiglenes pénztárnok. IMA A VILÁG BÉKÉÉRT. Seregeknek hatalmas nagy Istene! Leborulunk a zsámolyod elibe, összekulcsolt kézzel kérjük szent neved: Gondviselő kezed rólunk le ne vedd! Bár tudjuk, hogy a bűneink Te hozzád, Mint hajdankor Ábel vére — felkiált. Ne büntess meg ezek szerint, jó Atyánk! Szent fiadért légy irgalmas mi hozzánk! Változtasd meg a mi szivünk érzelmét, Hogy lakozzon mi köztünk a békesség, Egységes hit legyen köztünk Te benned! Egy vallásunk!: a Megváltó szeretet. Mely nem vívja tűzzel vassal a jogát, Elfelejti a sérelmet, — megbocsájt! Ilyen szívvel áldj meg minket jó Atyánk! Jöjjön el a Te országod mihozzánk! Izsák Gyula. *) Mutatvány szerzőnek “Mezei Virágok” czim alatt ép most megjelent költemény kötetéből, mely S1.50-ért kapható és megrendelhető szerzőnél,-kinek czime: Mr. Jul. Izsák, P. B. 106 Kipling, Sask. Canada:
