Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1919 (20. évfolyam, 1-52. szám)

1919-09-20 / 38. szám

AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK S A rj* eá bízott munkáját és elősegitője volt „ fejlesztésének? — erre feleljen meg az Kai magyarság itélőszéke előtt az Egye­lnek 23 esztendős történelme és múltja. Mi hisszük, hogy ez az Ítélet nem vádló, ha­nem elismerő leend. Ha MINDENT nem tehe­tett is, de SOKAT tett Egyesületünk a segélyre rászorult hitfelekezetbeli árvákkal és özvegyek­kel. Azért hangsúlyozzuk a hitfelekezeti szót, mert hisz Egyesületünk tagjainak 95 százaléka a mi református anyaszentegyházunk tagjai­nak sorából került ki, — de azért természetesen époly mértékben élvezték az Egyesület által nyújtott kedvezményeket és jogokat azoknak ö- rökösei is, kik bármely más hitfelekezet körébe tartoztak is. Egy millió dolláron bizonnyal jóval felül az az összeg, mit Egyesületünk pénztára betegse­gély és haláleseti illeték czimén kifizetett volt a segélyre jogosult tagoknak és örökösöknek! Ámde a jótékonyság gyakorlása csak egyik irányú tevékenysége volt Egyesületünknek. — Mi, kik annak idején ez intézmény bölcsője mel­lett állottunk. — abban a reményben is voltunk, hogy az Egyesület megalapítása által megerő- sithetiük és fejleszthetjük a hitéletet is, köze­lebbről a magyar református egyházi érdeke­ket. Felismertük volt annak szükségességét, hogy legyen egy olyan egyházszervezeti intéz­ményünk. mely hivatásszerűen gyakorolja a könyörülő szeretet szent munkáiát közöttünk,— de a mely egyszersmind tényező legyen a refor­mátus köz szellem ható erejének terjesztésénél is. Területet kívántunk nyitni a szószékekről hirdetett krisztusi igazságok gyakorlati életbe való kivitelére, — és intézményt akartunk léte­síteni, melynek falai között mindenkor védel­met és megerősödést talál az egyházias érzület, az egvházias szellem­Nem lett volna semmi czélja, semmi szük­sége és semmi értelme sem egy egyházellenes, vagy akárcsak egvhazilag közönyös szellemű in­tézmény meo-alkifásának, mikor hitfelekezeti érdekeken felül álló jótékonysági intézményei minden időben megfelelő számmal állottak ren­delkezésére az amerikai magyarságnak. Hanem igenis szükségünk volt egy REFORMÁTUS Egyesületre, mely nem csak czimében hordja büszkén a megtisztelő felekezeti jelzőt, hanem tevékenységének minden mozzanatában kifeje­zésre juttassa, hogy ez az intézmény a Krisztus anyaszeptegvházának testéhez hozzátartozik, és ennek védő szárnyai alatt működik. — Hogy vailon EBBEN a tekintetben, az egyházias szellem, a hitélet, émtése és segítése terén is betöltötte é Egyesületünk hivatását,— erre is feleüen meg nekünk az Egyesület 23 esz- tendó's multia, és történelme! Mi azt szeretnék, ha a,z Egvesület szoro­sabb. bensőbb összeköttetésben állana az anva- szentegyházzal és jobban fel tudná melegíteni tagjait a jövendőben, mint a hogy ezt tette a múltban, — a hittestvéri közösség átérzésére. A Reforn iátus Egyesületben erőnek és ha­talomnak kellene letéve lenni a Krisztus anya- szentegyháza ügyének erkölcsi és anyagi segí­tésére. Nem az intézménynek hibája, hanem saját magunk hibája, hogy Egyesületünk egyházi té­ren nem fejtett ki olyan hatásos munkát, mint a mit más körülmények között kifejthetett volna. Minda mellett is örvendenünk kell ha más­nak nem, legalább annak, hogy Egyesületünk falait alá nem ásták és meg nem rongálták a de- nomináczionális viták, melyek oly sok kárt o- koztak úgy egyes gyülekezeteink beletében, mint egyházi téren mindenütt. A Református Egyesület szerencsésen meg­tudta őrizni pártatlanságát, és egyesíteni tud­ta kebelében úgy a nemcsatlakozott, mint a csatlakozott, úgy a Reformed Church, mint a Prezsb. egyházbeli magyar ref. lelkészeket és híveket. Hisszük, hogy a mint lecsendesedtek és las­sanként végleg elsimulnak azok a zavarok és hullámok, miket az egyházi hovatartozandoság kérdése támasztott sorainkban, — olyan mér­tékben és olyan bizonyossággal fog növekedni az áldás is, mely a Ref. Egyesület utján egyházi közéletünkre kiárad a jövendőben. LAPUNK ÉS AZ EGYESÜLET. A mióta az Egyesület fennáll, — az Ameri­kai Magyar Reformátusok Lapja mindenkor karöltve munkálkodott az Egyesülettel, hogy e- zen intézményünk minél hathatósabban tudja betölteni rendeltetésének nagy és nemes czélját­Utóbbi időkben merültek fel nézetetérések, és ennek következtében bizonyos mértékben meglazult az összeköttetés az Egyesület vezetői és a Reformátusok Lapjának szerkesztősége között, — de ez legkevésbé sem érintette az E- gyesület irányábani érzelmeinket. A mennyiben a Reformátusok Lapja egy­házi főhatóságaink kiadványa azon szent érdek elérése czéljából, hogy ez egyházi lap által fej­lődjön és erősödjön a hitélet az amerikai ma­gyar református hittestvérek szivében, tehát már csak ebből folvolag is lapunk szerkesztőjét semmi anyagi érdek nem kényszeritette arra, hogy az E. érdekeit ily szempontból folyolag propagálja. Hanem igenis segítettük minden tő­lünk telhető módón lapunk szolgálatnvujtásá- val azl Egyesületet AZÉRT, mert tudtuk, hogy ez az intézmény a miénk és mert ezt az intéz­ményt kötelességünk czéljai eléréseben segíteni. A Ref. Egyesületnek ÉRDEKE, hogy minél jobban kihasználja azt a segítő erőt, mely szá­mára le van téve az egyházi saitóban. Az Egyesületnek ÉRDEKE, hogy minél bensőbbé tegye azt a kapcsolatot, mely közte és az egyházi sajtó orgánumai között van. Az Egyesületnek KÖTET .ESSÉGE, hogy a világi sajtó mellett az elsőbbséget az egyházi sajtónak adja meg, mert az egyházi saitó van hivatva arra, hogv irányítsa az egyházi kövéle- ménvt és az egyházi sajtó méltán igényli a fi­gyelembevételt.

Next

/
Thumbnails
Contents