Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1919 (20. évfolyam, 1-52. szám)
1919-08-23 / 34. szám
AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA demleges tárgyalására kellő idő jusson. Tekintve pedig azt a tényt, hogy az említett viszontbiztosítási ügylet lebonyolítása roppant horderő- vel bir az Egyesület jövőjére és fejlődésére nézve: javasolom, hogy ama biztositó társulat részéről, amelynek legtöbb esélye és kilátása van az üzleti összeköttetés megnyerésére, egy főhivatalnok jelenjék meg a gyűlés második napjának reggeli 10 orájara, modot és alkalmat adván ez által a kiküldötteknek a kérdéses társulat teljhatalmú képviselőjéhez intézendő kérdésekre, s ha a kapott feleletekből és a társulat vagyoni viszonyait, megbízhatóságát stb. illető eddigi kutatásokból minden kétségét kizárólag kitűnik az Egyesület anyagi haszna és előnye, a szerződés végleges megkötése nyomban és haladéktalanul eszközöltessék és fo- ganatosittassék. Székely Sándor a Brownsvillei, Pa. 85-ik osztály jegyzője. AMERIKAI MAGYAR REF. EGYESÜLET. Az Amerikai Magyar Református Egyesület Közgyűlése 1919 Szeptember 24-én reggel kilenez órakor fog megnyittatni és az Iroquois Hetei termében, Buffalo, N. Y. lesz megtartva. Az Egyesület tagjai és osztályai ez utón is értesit- tetnek és kéretnek, hogy a gyűlés elé terjesztendő összes ügyeket szíveskedjenek a titkári irodába küldeni oly formán, hogy azok 1919 Szeptember 20-ikára megérkezzenek, mivel a titkárnak már 21-én el kell utaznia a 22-én megtartandó vezértestületi gyűlés miatt. Kelt Toledo, 0. 1919 Augusztus 12-én. Testvéri szeretettel Molnár István, titkár-pénztárnok. /Kh __ Társadalmunk. ÚJJÁSZÜLETÉS. I RÉSZ. Vallás és társadalom az ó korban. Irta: — Studens Christi. A zsidó vallás kifejlődésével a társadalmi élet mértékei aránylag emelkedtek. Csak aránylag, — mert bármennyire felette állott is a zsidó vallás az összes ó-korbeli pogány vallások felett, és bármennyire meg- nemesitő hatással volt is az azon nemzetekre, a melyekre kihatott. — sem alapítása, sem virágzása idejében, sem azóta nem volt képes a zsidó népet összeforrasztani és együtt tartani. A zsidó vallás határozott társadalmi törvények a- lapján kormányozza az egyéni életet. Az egyén az e- gésznek elválaszthatlan része. Maga az élet Isten áldása. Minden zsidó Izraelnek .gyermeke, tehát figyelmet, gondozást, segítséget érdemel bármily állapotban legyen is. Kétségtelen az, hogy Mózes, valamint az előtte s utánna élt zsidó népvezérek, kevés kivétellel, Istentől nyert hivatásnak tartották a nép anyagi és szellemi jólétének előmozdítását. — Mózes és az ó testamento- mi irók könyveiben a leghatározottabban megtalálható a vallásos és társadalmi élet szoros kapcsolata. Az igaz zsidó életét napról napra, felkeléstől lefekvésig a mózesi törvények szigorú gyakorlata jellemzi. Miután e törvények hatása az egyén jellemét “kívülről befelé” fejleszti, vagyis nem irányelvekkel igyekszik a törvényadó meggyőzni, átal alakítani az egyénnek életfelfogását, érzéseit, cselekedeteit; hanem az életfolytatás útját mutartja meg, s ha az egyén hűen halad azon az utón, vagyis ha a formát megtartja, — reá nézve kevés érdekkel bir maga a lényeg, vagyis az, hogy vájjon eljut é azon forma betartásával az örök élet forrásához és annak birtoklásához? Mezes ezen irányzatot képviseli, — mig a későbbi próféták, prédikátorok, kik látták, hogy a törvények puszta megtartása mellett és ezek daczára is, mily sokan éltek gonosz életet, veszélyeztetvén a magok és a zsidó nép boldogságát: — már a szív tisztaságára, a lélek nemességének szükségességére, Isten szeretetére és az emberek tiszteletének kötelességére is fel hívták hallgatóik figyelmét. Lássuk csak a zsidó vallás-társadalmi élet legérdekesebb irányadó törvényeit s azután a Krisztushoz közel álló, szabadelvű prédikátorok tanitásait. A héber társadalmi szikla erős alapja a CSALÁD. “A te magod olyan lesz, mint a föld pora, és elszaporodsz Nyugaton, Keleten, Délen és Éjszakon; — te- benned és a te magodban minden család áldott leend.’’ (Mózes, 1, 28; 14 ). Isten áldásának egyik legnagyobbszerii kifejezése: a család ajándéka. A zsoltáriró szerint Isten az atya. “Az árváknak atyja, az özvegyeknek őrizője — az Isten, ki az egyedül valókat családba helyezi.” (68 Zsolt, 6, 7). A gyermek, mint Isten áldása a szülők teljes szeretetére, figyelmére és áldozataiéra érdemes. Mózes törvénye a gyermeketszülő és gondozó anyát szigorú szabályok megtartására kötelezi el. Mig a gyermektől a szülők iránt való feltétlen tiszteletet, engedelmességet követeli meg. Tiszteljed atyádat és anyádat, hogy hosszú életed legyen a földön” (2 Moz. 20, 12). — Viszont a szülőknek is szivére köti a gyermekek védelmét s az irántuk való gyöngédséget. Nagy szerepe van a zsidó faj terjedésének és vagyonosodásának abban, hogy a szülők, — habár néha túlbuzgón igyekeznek is vagyont szerezni, azt gyermekeik neveltetésére s haláluk után nekik örökségül hagyják. — A fiatal örökösök sem pazarolják el a vagyont, hanem őseik példája szerint korán házasodnak és családot nevelnek. A zsidó faj, s a hozzá tartozó családok, mig saját hazájukban éltek, — Istent együtt imádták, együtt küzdöttek a szomszédos népekkel, együtt építették a városok falait. Minden községnek volt zsinagógája, imaháza, — de egy templomban gyűlt össze az egész nép. Minden család legalább egyszer, pasha ünnepén, pasha ünnepén, felment a jeruzsálemi templomba ünnepelni. A társadalmi összetartás erejét a zsidó nép életében nemcsak az magyarázza meg1, hogy mint Izrael gyermekei egymást testvérekként szeretni tartoznak, — hanem az is, hogy úgy az egyén, mint a köz nyer
