Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1919 (20. évfolyam, 1-52. szám)
1919-07-19 / 29. szám
AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA 5 rányu visszavándorlás a közel jövőben meg nem indulhat és még jó darab idő fog eltelni addig, amikor a visszavándorlás lehetőségi viszonyai kedvezőbbek lesznek. “Hónapokon keresztül még — mondotta — csak a legsürgősebb esetekben lehet majd utazni, akár nyugat, akár kelet felé. Nézetem szerint ez az állapot legalább még egy esztendeig fenn fog maradni, de lehet, hogy kettőig is.” Ezt az állítását szintén bizonyítja, még pedig azzal, hogy a világ hajó tonna száma alaposan megcsappant a háború folyamán és, hogy a meglevő hajók elsősorban katonaság és élelmiszerek, stb. szállítására szükségesek. Mindezt nem azért hozzuk fel, mintha bárkit is visszatartani akarnánk. Kötelességünknek tartjuk a- zonban feltárni a való helyzetet és a várható fejleményeket, mert az elhamarkodás káros következményeitől akarjuk megóvni az amerikai magyarságot. Kétszeresen kötelességünk ez akkor, amikor tudomásunk szerint olyanok is vannak, a kik már a holmijukat is készek elkótyavetyélni, sőt olyanok is, akik New Yorkba mentek, abban a reményben, hogy onnan tovább juthatnak és ott természetesen megrekedtek. (Speak English.) A Bibliában rejlő kincsről. A ki figyelmesen vizsgálja a könyvkereskedések kirakatait, hamarosan észreveszi, hogy az oda kitett könyvek és fűzetek helyöket gyorsan átengedik az újabbaknak. A legtöbb irodalmi termék nem is viszi többre egy ilyen kirakati szereplésnél; kisebbik részök ér csak új kiadásokat. Egy jó könyv elélhet tiz, húsz évig is; mégis előbb, vagy utóbb utoléri sorsa: elfeledik. Meglehet, hogy beszállásolják valamelyik könyvtárba, a hol tudósok forgatják, a kik a könyv korának vizsgálatába kívánnak elmerülni; ám korunkkal eleven összeköttetésbe az ilyen könyvek sohasem kerülhetnek, bárhogy csudái juk is őket. Egy könyv kerüli el csupán a könyvek közös sorsát: ez a Biblia. Ezt se el nem feledik, se felül nem múlják. Évszázadok, sőt — ezredek vonultak el felette, és szépségén még sem esett folt, életerejének teljében van ma is. Sőt, a mi elég csodálatos, ez az erő gyarapodott. Az a befolyás, a melyet a Biblia földünkre gyakorol, hasonlíthatatlanul nagyobb ma, mint volt ezer évvel ezelőtt. Mig egyéb könyvek idővel veszítenek jelentőségükből, addig a Szentirásnak hatalma és tekintélye évszázadok múltával csak nőttönnőt (Goethe). A kinek van érzéke a tények iránt, az itt okvetlenül megállapodik és felveti a kérdést: vájjon ez a tény miben leli magyarázatát? miben rejlik ennek a könyvnek varázsa i És e kérdések csak még erősebben ostromolnak bennünket akkor, ha figyelmünket a Biblia történetére fordít juk. Mert a Biblia nem emberi aj ánlga tások segítségével jutott el mages polczára, hanem önerejéből küzdötte fel magát hatalmas támadóinak ellenséges indulatával szemben. A római állam a keresztyén üldözések idején külön törvényeket adott ki a Biblia megsemmisítése czéljából. Halálbüntetés terhe mellett ki kellett szolgáltatni és el kellett égetni valamennyi Szentiratot. Később a római egyház emelte fel büntető karját a Biblia olvasói ellen. A ki a Bibliát olvasta, börtönre vettettették máglyára hurcoltatták. Azután jött a modern hitetlenség és a tudomány fegyvereivel, továbbá az elmés gúnynak mérgével igyekezett lehetetlenné tenni a Bibliát. A XVIII. század végén Voltaire a szabad szellemnek ez a sokak által csodált apostola, korának legműveltebb és legünnepeltebb férfia, indul harcba a Biblia ellen. Nézete ez volt: 100 év múlva a Biblia elfeledett, ismeretlen könyv leszen, legfeljebb lomtárakban akadhatunk rá, ott se szerepel másként, csak korábbi nemzedékek balgatagságának dokumentumaképen. És ma?.. Ma ugyanabban a Párisban, a hol Voltaire-nek ez a jóslata papirra vettetett, ott van a brit bibliatársulatnak egy raktára, a mely évenkint elad nem kevesebb, mit 150,000 Szentirást. Maga Voltaire már rég halott. Remegések és kétségek közt halt meg gyáva módra; halálát barátai is szégyelték. Háziorvosa a következőket jegyezte fel naplójába: “A fúriáktól gyötörtetve halt meg”. A Biblia azonban él, mint örökidőkre rendelt erőnek és igazságnak kiapadhatatlan forrása. E tör tünetnek olvasásakor kinek ne jutna eszébe a Biblia szava: “És mikor magukat bölcseknek vallanák, balgatagokká lettek”. (Róm. I. 22.) Napjainkban is igen sok az olyan ember, a ki bensőjében ellensége a Bibiálnak és szivében hordozza ez óhajtást: bárcsak soha meg ne ismertem volna ezt a könyvet! Bár még ma eltűnnék a föld színéről! Ezzel a gyűlölettel találkozunk újságokban, könyvekben, műhelyekben, népgyűléseken, a műveltebb társaskörökben épúgy, mint az alacsonyabb néposztályoknál Sokan vannak, a kik szívesen hallják az efajta beszédet: “A Biblia álláspontja ránk nézve meghaladott álláspont. Ez a hitetlen történeteket tartalmazó ósdi könyv a modern ember szemében már semmi j elentőséggel se bir.” És mégis: minden ilyen szózat csak üres hang és az ellenség megsemmisül, mint ősszel a fa lombja. A Biblia pedig megmarad és győzelme tudatában nyugodtan hordozza fejét az idők rohanó árja felett is. De még többet is mondhatunk. A Bibliának befolyása egyre nő és mindinkább terjed e világon az az áldás, a mely belőle származik. MEGJELENT. MEGJELENT. AZ AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUS UJ ZSOLTÁR. Vászonkötésben és postai küldéssel....................1.25 Rendkívüli kedvezmény. — A kinek előfizetése lejárt, küldjön be hozzánk $2.50 cent és ezen összeg fejében mi elküldjük neki a Református Uj Zsoltárt vászonkötésben és egyben megujjitjuis az előfizetését egy egész évre. Az Amerikai Magyar Reformátusok Lapjánál. Megrendelhető a pénz előleges beküldésével IOCS ienth ave. Homestead, Pa..
