Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1919 (20. évfolyam, 1-52. szám)

1919-07-19 / 29. szám

AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA 5 rányu visszavándorlás a közel jövőben meg nem indul­hat és még jó darab idő fog eltelni addig, amikor a visszavándorlás lehetőségi viszonyai kedvezőbbek lesz­nek. “Hónapokon keresztül még — mondotta — csak a legsürgősebb esetekben lehet majd utazni, akár nyu­gat, akár kelet felé. Nézetem szerint ez az állapot le­galább még egy esztendeig fenn fog maradni, de lehet, hogy kettőig is.” Ezt az állítását szintén bizonyítja, még pedig az­zal, hogy a világ hajó tonna száma alaposan megcsap­pant a háború folyamán és, hogy a meglevő hajók el­sősorban katonaság és élelmiszerek, stb. szállítására szükségesek. Mindezt nem azért hozzuk fel, mintha bárkit is visszatartani akarnánk. Kötelességünknek tartjuk a- zonban feltárni a való helyzetet és a várható fejle­ményeket, mert az elhamarkodás káros következ­ményeitől akarjuk megóvni az amerikai magyarságot. Kétszeresen kötelességünk ez akkor, amikor tu­domásunk szerint olyanok is vannak, a kik már a hol­mijukat is készek elkótyavetyélni, sőt olyanok is, akik New Yorkba mentek, abban a reményben, hogy onnan tovább juthatnak és ott természetesen megrekedtek. (Speak English.) A Bibliában rejlő kincsről. A ki figyelmesen vizsgálja a könyvkereskedések kirakatait, hamarosan észreveszi, hogy az oda kitett könyvek és fűzetek helyöket gyorsan átengedik az újab­baknak. A legtöbb irodalmi termék nem is viszi többre egy ilyen kirakati szereplésnél; kisebbik részök ér csak új kiadásokat. Egy jó könyv elélhet tiz, húsz évig is; mégis előbb, vagy utóbb utoléri sorsa: elfeledik. Meg­lehet, hogy beszállásolják valamelyik könyvtárba, a hol tudósok forgatják, a kik a könyv korának vizsgálatába kívánnak elmerülni; ám korunkkal eleven összeköttetés­be az ilyen könyvek sohasem kerülhetnek, bárhogy csu­dái juk is őket. Egy könyv kerüli el csupán a könyvek közös sorsát: ez a Biblia. Ezt se el nem feledik, se felül nem múlják. Évszázadok, sőt — ezredek vonultak el felette, és szép­ségén még sem esett folt, életerejének teljében van ma is. Sőt, a mi elég csodálatos, ez az erő gyarapodott. Az a befolyás, a melyet a Biblia földünkre gyakorol, ha­sonlíthatatlanul nagyobb ma, mint volt ezer évvel eze­lőtt. Mig egyéb könyvek idővel veszítenek jelentősé­gükből, addig a Szentirásnak hatalma és tekintélye év­századok múltával csak nőttönnőt (Goethe). A kinek van érzéke a tények iránt, az itt okvetlenül megállapo­dik és felveti a kérdést: vájjon ez a tény miben leli magyarázatát? miben rejlik ennek a könyvnek vará­zsa i És e kérdések csak még erősebben ostromolnak bennünket akkor, ha figyelmünket a Biblia történetére fordít juk. Mert a Biblia nem emberi aj ánlga tások se­gítségével jutott el mages polczára, hanem önerejéből küzdötte fel magát hatalmas támadóinak ellenséges in­dulatával szemben. A római állam a keresztyén üldö­zések idején külön törvényeket adott ki a Biblia meg­semmisítése czéljából. Halálbüntetés terhe mellett ki kellett szolgáltatni és el kellett égetni valamennyi Szent­iratot. Később a római egyház emelte fel büntető karját a Biblia olvasói ellen. A ki a Bibliát olvasta, börtönre vettettették máglyára hurcoltatták. Azután jött a mo­dern hitetlenség és a tudomány fegyvereivel, továbbá az elmés gúnynak mérgével igyekezett lehetetlenné ten­ni a Bibliát. A XVIII. század végén Voltaire a szabad szellem­nek ez a sokak által csodált apostola, korának legmű­veltebb és legünnepeltebb férfia, indul harcba a Biblia ellen. Nézete ez volt: 100 év múlva a Biblia elfeledett, ismeretlen könyv leszen, legfeljebb lomtárakban akad­hatunk rá, ott se szerepel másként, csak korábbi nem­zedékek balgatagságának dokumentumaképen. És ma?.. Ma ugyanabban a Párisban, a hol Voltaire-nek ez a jós­lata papirra vettetett, ott van a brit bibliatársulatnak egy raktára, a mely évenkint elad nem kevesebb, mit 150,000 Szentirást. Maga Voltaire már rég halott. Re­megések és kétségek közt halt meg gyáva módra; ha­lálát barátai is szégyelték. Háziorvosa a következőket jegyezte fel naplójába: “A fúriáktól gyötörtetve halt meg”. A Biblia azonban él, mint örökidőkre rendelt erőnek és igazságnak kiapadhatatlan forrása. E tör tü­netnek olvasásakor kinek ne jutna eszébe a Biblia sza­va: “És mikor magukat bölcseknek vallanák, balgata­gokká lettek”. (Róm. I. 22.) Napjainkban is igen sok az olyan ember, a ki ben­sőjében ellensége a Bibiálnak és szivében hordozza ez óhajtást: bárcsak soha meg ne ismertem volna ezt a könyvet! Bár még ma eltűnnék a föld színéről! Ezzel a gyűlölettel találkozunk újságokban, könyvekben, mű­helyekben, népgyűléseken, a műveltebb társaskörökben épúgy, mint az alacsonyabb néposztályoknál Sokan van­nak, a kik szívesen hallják az efajta beszédet: “A Biblia álláspontja ránk nézve meghaladott álláspont. Ez a hi­tetlen történeteket tartalmazó ósdi könyv a modern ember szemében már semmi j elentőséggel se bir.” És mégis: minden ilyen szózat csak üres hang és az ellen­ség megsemmisül, mint ősszel a fa lombja. A Biblia pedig megmarad és győzelme tudatában nyugodtan hor­dozza fejét az idők rohanó árja felett is. De még töb­bet is mondhatunk. A Bibliának befolyása egyre nő és mindinkább terjed e világon az az áldás, a mely belőle származik. MEGJELENT. MEGJELENT. AZ AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUS UJ ZSOLTÁR. Vászonkötésben és postai küldéssel....................1.25 Rendkívüli kedvezmény. — A kinek előfizetése lejárt, küldjön be hozzánk $2.50 cent és ezen összeg fejében mi elküldjük neki a Református Uj Zsoltárt vászon­kötésben és egyben megujjitjuis az előfizetését egy egész évre. Az Amerikai Magyar Reformátusok Lapjánál. Megrendelhető a pénz előleges beküldésével IOCS ienth ave. Homestead, Pa..

Next

/
Thumbnails
Contents